A szenátorok megvédték a DNA-tól Corlățeant

A volt külügyminisztert azzal gyanúsítják az ügyészek, hogy akadályozta a külföldi románok szavazását a 2014-es elnökválasztáson.
Hirdetés
Nem járult hozzá a szenátus ahhoz, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást folytasson a parlamenti mandátummal rendelkező Titus Corlățean volt román külügyminiszter ellen, akit hivatali visszaéléssel és a választójog gyakorlásának akadályozásával gyanúsítanak.
 
A keddi titkos szavazáson a szenátorok közül 26-an támogatták, 92-en pedig ellenezték társuk kiadását az igazságszolgáltatásnak.
 
A Szociáldemokrata Párt (PSD) körül szerveződött parlamenti többség annak ellenére akadályozta meg a volt külügyminiszter ellen kezdeményezett eljárást, hogy a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Iohannis a keddi szavazás előtt felszólította a szenátust: ne akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját.
 
A volt külügyminiszter elleni bűnvádi vizsgálatot azonban a szenátus jogi bizottsága nem támogatta, Corlățean pedig teljességgel megalapozatlannak nevezett minden ellene felhozott gyanúsítást.
 
A DNA azt állítja, hogy a 2014-es elnökválasztáson külügyminiszterként a külföldi szavazás rossz megszervezésével
 

szándékosan akadályozta a hagyományosan jobbra húzó román diaszpóra voksolását,

hogy ezzel saját pártja államfőjelöltje, Victor Ponta akkori kormányfő megválasztásának esélyeit növelje a jobboldal jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben.
 
Bukaresti politikai elemzők szerint Victor Ponta éppen azért veszítette el a választást az esélytelenebbnek tartott Iohannisszal szemben, mert kormánya akadályozni próbálta a külföldön élő román állampolgárokat választójoguk gyakorlásában. 
 
Miután az elnökválasztás első fordulójában hatalmas sorok alakultak ki a külföldi szavazóköröknél, az internetes fórumokon szerveződött tiltakozási hullám a második fordulóra példátlanul sok fiatalt mozgósított, akik megfordították a választás kimenetelét, Iohannist juttatva az elnöki székbe.
 
A politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük. Azon tisztségben lévő vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.
Hirdetés