// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Elpusztult volna-e Erdély egy atomháborúban?

// HIRDETÉS

Megnéztük, mely romániai célpontokat bombázták volna le az amerikaiak a harmadik világháború kitörése esetén.

Az Amerikai Nemzetbiztonsági Levéltár nyilvánosságra hozta azon célpontoknak a listáját, amelyeket '89 előtt, egy amerikai-szovjet háború esetén atomcsapás ér(hetet)t volna – legalábbis azt a részét, amelynek a titkosítását mára feloldották.

A listán 1100 katonai és polgári célpont szerepel,

köztük magyarországi és romániai települések is, ami nem csoda, hiszen mindkét ország a volt kommunista tömbhöz tartozott. A 444 feltérképezte a magyarországi célpontokat, amelyek szinte kizárólag repterek.

A 15 magyarországi target mellett azonban bőven szerepelnek romániai települések is az elpusztítandó helyek listáján: mi 25-öt számoltunk össze ezen az interaktív térképen.

A térképen egyébként nem csak a helyszíneket lehet megtekinteni: ha a kurzort rávisszük valamelyik célpontra, megjelenik a település neve és a Detonate felirat, amelyre rákattintva megkapjuk a pusztítás becsült adatait is (vagyis tulajdonképpen mi magunk robbanthatjuk fel a bombát – persze csak virtuálisan).

Hogy érzékeltessük, miről van szó:

ha például Brassót érte volna atomtámadás, az mintegy 210 ezer halálos áldozattal és 109 ezer sebesülttel járt volna. A környéket – nagyjából a Vidombák-Négyfalu-Szászhermány vonalon – a robbanás teljesen letarolta volna, a legközelebb székelyföldi települést, Kököst azonban alig (vagy egyáltalán nem) érintette volna a csapás.

Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban a következő célpontok kerültek az atomrakéta „hatókörébe”: Szatmár, Arad, Temesvár, Karánsebes (itt katonai repülőtér volt), Torda, Szeben, Brassó és Vidombák (utóbbi vélhetőleg az ottani repülő- és helikoptergyár miatt).

A legcélzottabb régiók,

a lista alapján, a Regát és a Fekete-tenger partja: a déli részeket egy háború teljesen letarolta volna. Csak Bukarestben három célpontot is feltüntettek, közülük az egyik az Otopeni (ma Henri Coandă) repülőtér.

A Székelyföld viszont többé-kevésbé túlélte volna az atomháborút: itt nem szerepel egyetlen célpont sem.

Azt nem mertük kipróbálni – még csak virtuálisan sem –, mekkora pusztítást okozott volna az összes romániai célpont felrobbantása.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS