Élet sarjadhat a csernobili romokon

Harminc évvel a katasztrófa után hasznosítanák az atomerőmű környékét – nem is akárhogyan.
Hirdetés

Három évtizede, 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben. Bár Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát. A következő lehetőségek merültek fel:

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a nukleáris baleset által érintett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában máig összesen több mint ötezer olyan személyt jegyeztek fel, akik a nukleáris baleset idején 18 évesnél fiatalabbak voltak, és a katasztrófa után pajzsmirigyrákban betegedtek meg – egyértelműen a baleset következtében.
A második generációban, azaz a katasztrófa idején nagy sugárdózisnak kitett akkori gyerekek gyermekeinél megnövekedett számban fordul elő Ukrajnában törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedés.
Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában jelenleg 4186 személy kap állandó havi állami támogatást a csernobili katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat.

Atomtemetőt hoznának létre a területen – ez a terv már a megvalósulás felé halad. Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec között létrejött szerződés alapján.
Alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket felállítása a területen. A terv megvalósításához először az atomerőmű körüli, mintegy 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Ukrán kormányzati források szerint a különleges ipari terület kijelöléséről szóló törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem terjesztették a parlament elé.
Repcetermesztés, amiből bioüzemanyag állítható elő. Azért a repce, mert a szakemberek szerint a olyan növény, amelybe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.

A napokban jelentette be a csernobili atomerőmű igazgatója, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészítették és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése.

Az egykori tragédia helyszínét sokan extrém idegenforgalmi úticélnak tekintik. Egyes „irodák” szerveznek olyan illegális látogatásokat Pripjatyban, a „szellemvárosban”, amikor kísérővel a kerítés résén át, mindenféle ellenőrzést és biztonsági óvintézkedést figyelmen kívül hagyva viszik be a turistákat, akik kívánság szerint az éjszakát is a zónában tölthetik. Szerveznek továbbá – legális és illegális – vadászatokat, horgászatot is a területen.
Ma is gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják, amelyek később a feketepiacokon tűnnek fel. Létezik viszont legális fa- és fémkereskedelem is, ez esetben hatósági dokumentumokkal igazolják a szállítócégek, hogy a zónából származó fém vagy fa radioaktivitási szintje nem haladja meg az egészségre veszélyes mértéket.
Hirdetés