Az RMDSZ beárnyékolja Románia „fényes” kisebbségügyi jelentését

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sorolta fel, mit kifogásolnak Románia Európa Tanácsnak tett kisebbségügyi jelentésében.
Hirdetés

Románia két év késéssel idén februárban nyújtotta be az Európa Tanácshoz kisebbségügyi jelentését, amely az RMDSZ szerint hamis képet fest a kisebbségi jogok biztosításáról és a védelmüket szolgáló európai keretegyezmény betartásáról. A szövetség éppen ezért szakembereket bízott meg egy árnyékjelentés elkészítésével, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök egy csütörtöki sajtótájékoztatón mutatott be a román és magyar nyelvű sajtónak Kolozsváron.

Kelemen hangsúlyozta: a 72 oldalas dokumentum technikai és nem politikai jellegű, és a 2010–2016-os időszakot öleli fel. Bírósági határozatokat, törvénykezdeményezéseket és más típusú példákat tartalmaz, amelyek mind azt mutatják, hogy Románia ebben az időszakban a keretegyezményben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette.

Ezért az RMDSZ azt kéri a kormánytól, hogy indítson valós párbeszédet a magyar kisebbség legitim képviseletével, és vegye figyelembe azokat a megoldásokat, amelyeket az érdekképviselők javasolnak ebben az árnyékjelentésben. Kelemen Hunor reményét fejezte ki, hogy a helyszíni tájékozódáskor az Európa Tanács illetékesei ezt a jelentést is figyelembe veszik, és meghallgatják a kisebbségi képviselők véleményét is.

A dokumentum megállapítja:

  • megnőtt a magyarellenes incidensek száma;
  • a kisebbségi joggyakorlatban visszafejlődés tapasztalható;
  • voltak olyan kezdeményezések, kísérletek, amelyek a megszerzett jogok visszavételével vagy a gyakorlatba ültetésük megakadályozásával próbálkoztak;
  • a romániai magyarság biztonságérzete jelentősen meggyengült, különösen az utóbbi pár esztendőben;
  • az alapvető emberi szabadságjogokkal nem tud élni a kisebbség olyan mértékben, ahogyan szeretné;
  • újfajta támadások és veszélyek is megjelentek;
  • a gyűlöletbeszéd, illetve a destruktív nacionalizmus a mindennapok részévé vált, és nem minden esetben jártak el ez ellen a hatóságok, vagy ha igen, a legtöbb esetben kettős mércét alkalmaztak.

Az árnyékjelentésben azt is említik, hogy nem született meg az a kisebbségi törvény, amely az őshonos közösségek jogállását rendezné, hiába tett vállalást erre vonatkozóan a keretegyezményben Románia. Tizenegy éve van a parlamentben a törvénykezdeményezés, de a román pártok nem mutattak hajlandóságot ennek elfogadására.

Hirdetés

Az RMDSZ felelősségét firtató újságírói kérdésre Kelemen Hunor elmondta: míg hatalmon voltak, több tárgyalást folytattak koalíciós partnereikkel ebben a kérdésben. Úgy vélekedett ez nem olyan ügy, amelyben eredményre vezetne, ha például tiltakozásképpen a parlamenthez láncolnák magukat, attól még nem fogják elfogadni a kisebbségi törvényt.

Az RMDSZ elnöke az árnyékjelentésben is szereplő példákkal támasztotta alá a megállapításokat.

Szóba került:

  • a Székely Szabadság Napja utáni büntetésözön;
  • a háromszéki kislány kórházi ellátásának megtagadása a román nyelv hiányos ismerete miatt;
  • a székelyföldi regionális identitással kapcsolatos jogtiprások az adminisztratív vagy a bírósági döntések szintjén (például olyan jogi személyiséggel rendelkező entitások bejegyzésének megtagadása, amelyek a Székelyföld szintagmát használják a statútumukban;
  • az anyanyelvhasználat korlátozása a közszolgáltatások, az egészségügy, az igazságszolgáltatás területén;
  • az oktatás területén tapasztalható diszkrimináció (a MOGYE esete, az oktatási törvény részleges alkalmazása, a román nyelv tanítására vonatkozó hiányosságok);
  • a jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának késleltetése,illetve teljes elakadása;
  • a magyarellenes törvénykezdeményezések egész példatára;
  • az alapvető szabadságjogok megtagadása (anyanyelvhasználat a közigazgatásban);
  • a fejlesztési régiók Székelyföld etnikai arányát megváltoztató kijelölése, amely ellentétben áll a keretegyezményben foglalt vállalással.

Kelemen Hunor végezetül nehezményezte, hogy a külügyminisztérium nem konzultált az RMDSZ-szel a jelentés kidolgozásakor, és elmondta, hogy bizakodik: a javaslatokat meghallgatva korrigálni fogják a számos pontatlanságot tartalmazó jelentést. A sajtó érdeklődésére azt is elmondta, hogy ez a negyedik kisebbségügyi jelentés, amit Románia az Európa Tanács számára készített, arra viszont nem tudott válaszolni, hogy a szövetség hogyan kommentálta az előző beszámolókat, illetve készült-e korábban is árnyékjelentés.

Az RMDSZ jelentése egyelőre román nyelven itt érhető el, de folyamatban van az angolra és magyarra való fordítása. 

Hirdetés