Mindez azon a kisebbségi oktatási konferencián hangzott el, amelyet a torockói Duna-házban tartanak csütörtökön.
Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének az igazgatója romániai teljesítményfelmérések eredményei alapján jutott arra a következtetésre, hogy még Hargita, Kovászna, illetve Kolozs megye román diákjai is átlagosan jobb eredményeket érnek el például matematikából az országos felmérőkön, mint a magyar diákok. A kutató szerint ez azzal magyarázható, hogy a romániai magyar nyelvű oktatási rendszer
Olvasson még:
nem képes integrálni azokat, akik gyengébb képességgel rendelkeznek.
Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója a nemzetközi tanulói teljesítménymérési program (PISA) adatai alapján állapította meg, hogy az anyanyelvükön tanuló erdélyi magyar gyermekek mind matematikából, mind szövegértésből jobb eredményeket érnek el a románul tanuló magyar gyermekeknél.
Kapitány Balázs, KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatója hívta fel arra a figyelmet, hogy a romló demográfiai helyzet ellenére nagyobb szervezettséggel, a források szakszerű elosztásával sok olyan erdélyi településen is
fenntartható lenne a magyar nyelvű oktatás,
ahol ez az elmúlt években válságba jutott.
Kántor Zoltán, a konferenciát szervező Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, a tanácskozás szünetében az MTI-nek elmondta, a kisebbségi oktatás kérdése egyszerre oktatáspolitikai és nemzetpolitikai kérdés. „Mondjuk ki:
verseny folyik a többség és a kisebbség között az oktatásban.
Ha a magyar oktatás nem tud felzárkózni, sőt jobb lenni a románnál, egyre több szülő fogja a román iskolát választani a gyermekei számára” – fogalmazott Kántor Zoltán.