Romániában a kisebbségek – roma, zsidó, magyar, de a szexuálisak is – a gyűlöletbeszéd fő célpontjai, aminek főleg újságírók, politikusok és a közhatóságok képviselői adnak hangot, derül ki egy csütörtökön ismertetett tanulmányból.

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kutatói által a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) megrendelésére készített Gyűlöletbeszéd Romániában című tanulmány rámutat arra, hogy miközben európai szinten egyre nagyobb aggodalommal figyelik a közéletben terjedő intoleráns megnyilvánulásokat, egyre nagyobb nyilvánosságot kap a gyűlöletbeszéd.

„Az európai térségben bekövetkezett legutóbbi fejlemények a roma kisebbséget, a szexuális kisebbségeket (az LGBT-közösséget) és a bevándorlókat helyezik a gyűlöletbeszéd középpontjába. Az ezen csoportok ellen irányuló retorika mind a hagyományos és online médiában, mind a közösségi hálózatok szintjén is megtalálható. Európai szinten a gyűlöletbeszéd használói között a szélsőséges pártokat, mozgalmakat és személyeket, valamint a jelentős nyilvánossággal rendelkező politikusokat lehet megemlíteni”, áll a Bukaresten bemutatott tanulmányban.

A BBTE-t képviselő Daniela Angi megjegyezte, Romániában a gyűlöletbeszéd az etnikai (romák, zsidók, magyarok) és a szexuális (LGBT-személyek) kisebbségek ellen irányul.

Rámutatott arra, hogy számos forrás a roma kisebbséget említi a romániai gyűlöletbeszéd fő célpontjaként és tendencia, hogy továbbra is áldozata marad a rágalmazó nyelvezetnek.

A gyűlöletbeszédet alkalmazók másik célpontja a zsidó kisebbség, tekintettel arra, hogy a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) által a romániai zsidó közösség különféle NKSZ-ei által biztosított információk alapján készített egyik jelentése szerint, a Holokausztot továbbra is tagadó és antiszemita viselkedésekre uszító neonáci szervezetek megléte képezi az egyik legsürgetőbb gondot.

Ami a magyar etnikai kisebbségre vonatkozó diskurzust illeti, a tanulmány megállapítja, hogy velük szemben a gyűlöletbeszéd csökkenése tapasztalható, de ez nem jelenti a jelenség eltűnését.

A szexuális kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszédre utalva Daniela Angi rámutatott arra, hogy Romániában az tapasztalható, hogy a valóságosnál jóval kisebb mértékben jelentik az ezzel a közösséggel szembeni gyűlöletbeszédi eseteket.

„Általánosságban a gyűlöletbeszédet a napi politikai eseményekkel kapcsolatos közbeszéd agresszivitásának növekedése erősíti. (…) A gyűlöletbeszéd kérdése egy egyre virulensebb és agresszívebb közéletben válik láthatóvá, ahol közéleti személyiségek, polgárok, hivatásos médiaemberek és hivatalosságok programszerűen bátorítanak és folytatnak diszkriminatív szóbeli – és nem csak – megnyilvánulásokat bizonyos etnikai csoportok ellen, melyek gyakran a bűnbak szerepét játsszák az általános társadalmi–politikai gondok miatt. Az ezt alkalmazók közül sokan szokványos emberek, akik nem feltétlenül az ezeket a hozzáállásokat támogató szervezetekhez tartozásuk miatt válnak ilyenfajta diskurzus használóivá, hanem saját meggyőződésből, hitből és a másnak tartott csoportokkal szembeni intolerancia miatt”, áll a tanulmányban.

Az Európai Bizottság romániai képviselője, Angela Filote ezzel az aspektussal kapcsolatosan azt mondja, hogy a nyolcévnyi külföldi tartózkodása után azt tapasztalta, hogy a romániai médiában a gyűlöletbeszéd „virulenciája és vehemenciája sokkal nagyobb”.

Megjegyezte, ennek a bűnbakkeresés iránti igény lehet az egyik magyarázata, ami a nehéz, válságos időkben szokott felmerülni.

„Most arról beszélnek, hogy kezdünk kikerülni a válságból és csak remélni tudom, hogy a közbeszédben is a helyzet normalizálódásának leszünk a tanúi”, mondta még Angela Filote.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, Asztalos Csaba a tanulmány bemutatása kapcsán kijelentette, hogy a gyűlöletbeszéd az etnikai és a szexuális kisebbségeken kívül a sérült személyekre is vonatkozik, hozzátéve, hogy választási években erőszakosabbá válik a közbeszéd.

Asztalos elmondta még, hogy azt szeretné, ha a román társadalom elérné azt a fejlettségi szintet, amikor a társadalom bünteti meg azt, aki gyűlöletbeszédet alkalmaz.