Románia felnőtt lakosságának csaknem 80 százaléka szerint elfogadhatatlan, hogy a magyarlakta területek közigazgatási autonómiát kapjanak – derült ki egy friss felméréséből, amelyet szerdán ismertetett az Agerpres hírügynökség.
A CSCI közvélemény-kutató intézet felvetéséhez, miszerint a
Olvasson még:
„magyarok lakta területek közigazgatási autonómiájára irányuló igény elfogadhatatlan Románia számára”,
a megkérdezettek 72 százaléka határozottan, 7 százaléka pedig inkább egyetértően viszonyult, míg a válaszadók 6 százaléka jelezte, hogy nem igazán ért egyet ezzel a kijelentéssel, 8 százaléka pedig azt, hogy teljességgel más véleményen van.
A román nacionalizmus című kutatás szerint a válaszadók 35 százaléka teljes mértékben, 10 százaléka inkább egyetért azzal a kijelentéssel, hogy
„el kéne vinni Erdélyből azon magyarok szobrait, akik Románia ellen harcoltak”.
A felmérés készítői szerint magyarellenesnek számít Románia lakosságának 30 százaléka, azok, akik bizalmatlanok az RMDSZ-szel szemben, teljes mértékben ellenzik az autonómiát és eltávolíttatnák az említett szobrokat.
A magyarellenesség erősebb (35 százaléknál magasabb) a nyugdíjasok, az értelmiségiek, a férfiak és az erdélyiek körében.
Több mint 70 százalék azoknak az aránya, akik szerint
az országot sértő „nem patrióta megnyilvánulásokat” büntetni kellene.
Ez az arány különösen az idősebb, alacsony képzettségű, vidéken élők körében magas.
A válaszadók nagy mértékben megbízik az EU-ban (69%), az Egyesült Államokban (62%), Oroszország csak 10 százaléknyi megkérdezett személy bizalmát élvezi.
A válaszadók szerint Romániának az euroatlanti térség államaival (Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok) jó a kapcsolata, viszont
Magyarországot Oroszországhoz közelítik,
és Törökországot is inkább Kínával társítják.
Negyven százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a következő időszakban katonai konfliktus alakul ki Oroszország és Románia között, 25 százalék szerint lehetséges, 25 százalék pedig kizártnak tartja.
A felmérés 2015. február közepén készült 1000 nagykorú személy megkérdezésével, hibalehetősége 3%.