// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Arisztokraták, a föld alól a Bánffy-palotába

// HIRDETÉS

Széchenyi, Wesselényi, Bánffy, Bethlen, Kendeffy, Mikó, Lázár, Bölöni... megannyi arisztokrata szupersztár a kolozsvári Művészeti Múzeum falain.

Parádés felvonulás helyszíne volt szerda délután hat órakor a Bánffy-palota két emeleti terme. Az erdélyi (és nem csak) magyar arisztokrácia képviselői (grófok, bárók meg egy köznemes) komoran szemlélték az utókor „óvó” keze közt lassan porladozó főúri épületet, no meg a késői utókor krémjét, amely ugyancsak nagy számban lepte el a kiállítótermeket. Külön pikantériája az eseménynek, hogy a nagyérdeműnek egy rakás hiányos öltözetű hölgyet ábrázoló kortárs kiállításon kellett átvágnia, hogy fejet hajthasson a nagyurak előtt. 

Az utókoriak | Fotók: Szabó Tünde

Na de miről is van szó? Az erdélyi magyar arisztokrácia sztárjai 1833-ban megalapították a Kolozsvári Casinót, mégpedig a gróf Széchenyi István által 1827-ben megalapított Pesti Casino mintájára. Aki az ötletet Angliából hozta, ugyanis megtetszett neki a híres klubrendszer. A Deák Ferenc utca 16. szám alatti épületben működő Casino egyik igen dicséretes „szabálya” az volt, hogy hozzáértő mesterekkel megfesttették az alapító atyák portréit. Amelyek aztán ki is kerültek a Casino falaira, dacoltak az idő vasfogával, átvészeltek két világháborút, a kommunistáknak viszont nem tudtak ellenállni.

Hogy mi lett a Kolozsvári Casino teljes képanyagával, nem tudni. Az tény, hogy 1947-ben a Casino képviselője 10 portrét adott át Wass Ernőnek, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) titkárának, megőrzésre. Aztán az EME államosítása után (1948) a képek átkerültek az Akadémiai Levéltárba, ahonnan 1971-ben továbbpasszolták őket, és a Művészeti Múzeum raktárában landoltak. Mégpedig olyan jól, hogy azóta se látta őket senki. 

Ebbe a kaszinóba a hölgyek is simán bejöhettek, nadrágban is 

A föld alá űzetésnek vetett véget Pásztor Csenge Bíborka művészettörténész mentőakciója, akiben, saját bevallása szerint tanárai, Kovács András művészettörténész, Murádin Jenő művészettörténész és Vekov Károly történész sugallatára született meg a gondolat, hogy előássa a raktárban porosodó portréanyagot. A képeket szakszerűen restaurálták, és isten bizony, nagyon szépek.

A megnyitó némi késéssel indult, ugyanis a mikrofon rögtön az elején fura hangokat adott ki, bizonyos interferenciális zavarok miatt. (Mennyivel könnyebb dolguk lehetett a szónoklatokkal a falon lógó képek modelljeinek.) No és Vákár Istvánnak, az egész akciót támogató Kolozs Megyei Tanács elnökének is sikerült elkésnie, ugyanis messziről indult és hosszú volt az út.

Lucian Nastasă-Kovacs, a Művészeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy ez a tárlat egyrészt erkölcsi jóvátétel - ezzel a vélekedéssel teljes mértékben egyetértünk, hiszen valóban itt volt már az ideje, hogy az egyre romló állapotú képeket restaurálják és visszaadják a városnak, szimbolikusan bár. Az igazgató úr kiemelte továbbá, hogy történelmi szempontból is fontos tárlatot láthatunk, hiszen ezeknek a személyiségeknek köszönhető a város mai arculatát meghatározó épületek egész sora. 

Balról jobbra: az Igazgató, az Elnök, a Művészettörténész és a Történész 

Vákár István a maga részéről örömét fejezte ki, hogy időnként egy-egy magyar intézményvezető rendezheti ezeket a viselt dolgokat, továbbá igen elégedett volt, hogy ilyen „gyönyörkeltő dolgozatokat” sikerült a falra feltenni, végül a kertész és a kert viszonyáról értekezett, ígéretét megszegve, hosszan.

Vekov Károly pontosan, szakszerűen felolvasta a Casino és a portrék kiválóan adatolt történetét, két nyelven, ahogy illik. Ilyenkor szokott előállni az az elkerülhetetlenül kínos helyzet, hogy a magyar szöveget a románok unják, és fordítva. 

A tárlat lelke: Pásztor Csenge Bíborka - a háttérben az arisztokrácia figyel

Pásztor Csenge Bíborkával rövid interjút készítettünk a megnyitón. Az úttörő tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítás távlati célja felhívni a figyelmet a közel 400 másik portréra is, amelyet a múzeum raktárában tárolnak. Kérdésünkre, hogy mi történik a képekkel a kiállítás bezárása után, a művészettörténész megjegyezte, hogy a képek visszakerülnek a raktárba, úgyhogy ez a tárlat igen egyedi alkalomnak tekinthető. E tekintetben az egybegyűltek egyébként ígéretet kaptak Lucian Nastasă-Kovacs igazgató úrtól, hogy amint lehet, további hasonló kiállításokat szervez majd a múzeum. Ja, és jelen tárlat katalógusa is elkészül, előbb-utóbb. 

Pikáns felhangú jelenet, két hölggyel, egy báróval és egy bottal 

Addig azonban marad az, ami van. Arisztokrata sztárok portréi a Bánffy-palotában. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg. És higgyék el, érdemes. Ha másért nem, hát azért, mert utána valószínűleg visszatérnek a föld alá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS