Hol helyezkedik el Románia az EU erőmátrixában?

A bevándorlók okozta válság és Nagy-Britannia EU-n belüli jövője – ettől a két témától függ az Európai Unió sorsa és ezek lesznek az Európai Tanács ma és holnap (február 18-19-e – a szerk.) tartott brüsszeli ülésének fő témái.

A Politico.eu e két jelentős ügyből kiindulva készítette el

a Brüsszelben találkozó európai vezetők erejének grafikonját.

A 28 állam- és kormányfő tárgyalási erejéről szóló grafikonnak van egy kivételezett sarka, ahol azok vannak, akik mindkét témában rendelkeznek tárgyalási képességgel. Angela Merkel német kancellárról, David Cameron brit kormányfőről és Matteo Renzi olasz kormányfőről van szó. Francois Hollande francia elnök nem fér be ebbe a „hatalmi sarokba”, egyrészt azért, mert csak megkésve hozta nyilvánosságra egyértelmű álláspontját, nevezetesen Franciaország aggodalmát Nagy-Britannia EU-n belüli jövőjét illetően, másrészt mert félelmet tanúsít Marine Le Pennel szemben és ez korlátozza mozgásterét a bevándorlás ügyében, kommentálja a Politico.

A Politico Románia tárgyalási erejét is vizsgálja és azt állítja, hogy

Bukarestnek és Szófiának nagyobb beleszólása is lehetett volna

a tárgyalások során, ha nem állnának a korrupcióval kapcsolatos megfigyelési eljárás alatt. „Amíg ez nem változik meg, ezek az országok mindig is a grafikon bal alsó sarkában lesznek”, írja a Politico. Egyértelmű, hogy ez volt Románia helyzete az Európai Tanács eddigi ülésein, többek között azokon is, melyekről Traian Băsescu volt elnök nagy győzelmekként számolt be dagályosan. Romániának mindaddig gyenge tárgyalási pozíciói lesznek Brüsszelben, amíg létezik az EEM (Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus – a szerk.).

A Politico szerint ezen a tanácsi ülésen Szlovákia és Csehország alkotja majd a „furcsák” csoportját. Ezek azok az államok, melyek egyértelműen a kötelező bevándorlói kvóták ellen foglaltak állást.

A másik végletet azok az államok képviselik, melyeknek szimpátiában lesz részük a bevándorlói válságban vállalt nehéz szerep miatt: Svédországról, Ausztriáról, Horvátországról és Máltáról van szó.

Az erősekre visszatérve a Politico azt írja, hogy Angela Merkel – az előző EU-csúcstalálkozókhoz hasonlóan – ellenállásba fog ütközni, de a nyomás ezúttal kisebb lesz, mint a görögországi válság idején. Olaszország azért került az erősek sarkába, mert nagyon határozottan fellépett a bevándorlással kapcsolatos vitákban, mind országa földrajzi helyzete, mind politikai láthatósági okok miatt is.

Lengyelország kormányfője, Beata Szydlo erős pozícióban van,

az új lengyel kormány ugyanis a bevándorlás-ellenes keleti front vezetője.

De Varsó a nagy-britanniai lengyel, európai polgárok jogainak ügyében is keményen játszik és ezzel a csúcstalálkozó mindkét frontján pontokat szerez, Orbán Viktor kormányfővel ellentétben, aki óvatosabban nyilvánult meg a David Cameron által javasolt reformokkal kapcsolatban. Ugyanez a helyzet Görögország kormányfőjével is, aki természetes módon erős álláspontra helyezkedik a bevándorlás ügyében, de nem rendelkezik a szükséges politikai tőkével ahhoz, hogy a Brexit-ügyben is állást foglaljon.

A már hagyományossá vált páros, Hollandia és Dánia kormányfői ugyanolyan erős pozíciókkal rendelkeznek, mint Franciaország. Mark Rutte kormányfő az EU soros elnöki tisztségből származó aduval rendelkezik, közel áll Nagy-Britanniához és kommunikációs összekötő Németország felé. Nem beszélve arról, hogy ő kezdeményezte a „mini-Schengent”, egy kétsebességű Európa kemény magját. Dánia pedig hű marad a Nagy-Britanniával meglévő szoros kapcsolatához.

A Politico szerint a leggyengébb tárgyalási pozíciókkal nem Románia vagy Bulgária rendelkezik, hanem Lettország (új kormányfő képviseli, akinek ez az első európai tanácsi ülése, és aki olyan párt tagja, mely egyik európai politikai családhoz sem tartozik). Ugyanebbe a sarokba került Luxemburg is. A Politico rámutatott arra, hogy bár két politikus képviseli (a kormányfője és a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker), ők nem merik támogatni egy nagyon gazdag állam álláspontját, mely ráadásul nagyon sok hasznot húzna abból, ha egy esetleges Brexit miatt a nagy-britanniai cégek áttelepülnének.