Hol helyezkedik el Románia az EU erőmátrixában?
Úgy tűnik, a béka segge közelében.
A bevándorlók okozta válság és Nagy-Britannia EU-n belüli jövője – ettől a két témától függ az Európai Unió sorsa és ezek lesznek az Európai Tanács ma és holnap (február 18-19-e – a szerk.) tartott brüsszeli ülésének fő témái.
A Politico.eu e két jelentős ügyből kiindulva készítette el
a Brüsszelben találkozó európai vezetők erejének grafikonját.
A 28 állam- és kormányfő tárgyalási erejéről szóló grafikonnak van egy kivételezett sarka, ahol azok vannak, akik mindkét témában rendelkeznek tárgyalási képességgel. Angela Merkel német kancellárról, David Cameron brit kormányfőről és Matteo Renzi olasz kormányfőről van szó. Francois Hollande francia elnök nem fér be ebbe a „hatalmi sarokba”, egyrészt azért, mert csak megkésve hozta nyilvánosságra egyértelmű álláspontját, nevezetesen Franciaország aggodalmát Nagy-Britannia EU-n belüli jövőjét illetően, másrészt mert félelmet tanúsít Marine Le Pennel szemben és ez korlátozza mozgásterét a bevándorlás ügyében, kommentálja a Politico.
A Politico Románia tárgyalási erejét is vizsgálja és azt állítja, hogy
Bukarestnek és Szófiának nagyobb beleszólása is lehetett volna
a tárgyalások során, ha nem állnának a korrupcióval kapcsolatos megfigyelési eljárás alatt. „Amíg ez nem változik meg, ezek az országok mindig is a grafikon bal alsó sarkában lesznek”, írja a Politico. Egyértelmű, hogy ez volt Románia helyzete az Európai Tanács eddigi ülésein, többek között azokon is, melyekről Traian Băsescu volt elnök nagy győzelmekként számolt be dagályosan. Romániának mindaddig gyenge tárgyalási pozíciói lesznek Brüsszelben, amíg létezik az EEM (Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus – a szerk.).
A Politico szerint ezen a tanácsi ülésen Szlovákia és Csehország alkotja majd a „furcsák” csoportját. Ezek azok az államok, melyek egyértelműen a kötelező bevándorlói kvóták ellen foglaltak állást.
A másik végletet azok az államok képviselik, melyeknek szimpátiában lesz részük a bevándorlói válságban vállalt nehéz szerep miatt: Svédországról, Ausztriáról, Horvátországról és Máltáról van szó.
Az erősekre visszatérve a Politico azt írja, hogy Angela Merkel – az előző EU-csúcstalálkozókhoz hasonlóan – ellenállásba fog ütközni, de a nyomás ezúttal kisebb lesz, mint a görögországi válság idején. Olaszország azért került az erősek sarkába, mert nagyon határozottan fellépett a bevándorlással kapcsolatos vitákban, mind országa földrajzi helyzete, mind politikai láthatósági okok miatt is.
Lengyelország kormányfője, Beata Szydlo erős pozícióban van,
az új lengyel kormány ugyanis a bevándorlás-ellenes keleti front vezetője.
De Varsó a nagy-britanniai lengyel, európai polgárok jogainak ügyében is keményen játszik és ezzel a csúcstalálkozó mindkét frontján pontokat szerez, Orbán Viktor kormányfővel ellentétben, aki óvatosabban nyilvánult meg a David Cameron által javasolt reformokkal kapcsolatban. Ugyanez a helyzet Görögország kormányfőjével is, aki természetes módon erős álláspontra helyezkedik a bevándorlás ügyében, de nem rendelkezik a szükséges politikai tőkével ahhoz, hogy a Brexit-ügyben is állást foglaljon.
A már hagyományossá vált páros, Hollandia és Dánia kormányfői ugyanolyan erős pozíciókkal rendelkeznek, mint Franciaország. Mark Rutte kormányfő az EU soros elnöki tisztségből származó aduval rendelkezik, közel áll Nagy-Britanniához és kommunikációs összekötő Németország felé. Nem beszélve arról, hogy ő kezdeményezte a „mini-Schengent”, egy kétsebességű Európa kemény magját. Dánia pedig hű marad a Nagy-Britanniával meglévő szoros kapcsolatához.
A Politico szerint a leggyengébb tárgyalási pozíciókkal nem Románia vagy Bulgária rendelkezik, hanem Lettország (új kormányfő képviseli, akinek ez az első európai tanácsi ülése, és aki olyan párt tagja, mely egyik európai politikai családhoz sem tartozik). Ugyanebbe a sarokba került Luxemburg is. A Politico rámutatott arra, hogy bár két politikus képviseli (a kormányfője és a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker), ők nem merik támogatni egy nagyon gazdag állam álláspontját, mely ráadásul nagyon sok hasznot húzna abból, ha egy esetleges Brexit miatt a nagy-britanniai cégek áttelepülnének.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.
Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.
Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
