Persze a szakember komolyságot erőltet magára és latolgat: vajon mennyire befolyásolhatnak az új pártok bármit is?
A politikai pártokról szóló törvény módosítása után 86 új párt bejegyzését kezdeményezték a Bukaresti Törvényszéken, egy részük komoly, de vannak nevetségesek is. Az Adevărul több szociológust is megkérdezett arról, hogy az új pártok beleszólhatnak-e vagy sem a következő választásba.
Tömegesen jelentek meg új pártok a román politikai színpadon. Ezek közül egyesek helyi érdekeket képviselnek és elsősorban a helyhatósági választáson akarnak jó eredményt elérni, de ha lehet, akkor a parlamentin is. A politikai pártokról szóló új törvény hatályba lépése óta, mely szerint már nem legalább 25.000 tagra van szükség, hanem három is elég, a Bukaresti Törvényszéken 86 új párt bejegyezését kezdeményezték. A bejegyzést kérők nem mindegyike kapott kedvező választ a bíróságtól. Ennek megfelelően eddig csak 29 párt esetében született kedvező döntés, a többit vagy már elutasították, vagy még mindig vizsgálják a benyújtott dokumentumaikat.
Az új szervezetek között vannak olyan pártok is, melyek már gyakran megjelentek a nyilvánosság előtt, mint amilyen a Monica Macovei által vezetett M10, a Nicuşor Dan által vezetett Egységesen Megmentjük Bukarestet (Uniţi Salvăm Bucureştiul), vagy a 200-an Bukarestért Párt (Partidul 200 pentru Bucureşti), melynek az ismert Bogdan Naumovici, a 23 Communication Ideas társvezetője a kommunikációs felelőse. De ezek mellett bizarr nevű és világos program nélküli pártok is létrejöttek: a Gétodácia Párt (Partidul Getodacia), a Romániai Kalóz Párt (Partidul Pirat România), a Szabad Emberek Pártja (Partidul Oamenilor Liberi) vagy a Humanista Erő Pártja (Partidul Puterii Umaniste).
Nem mindenkinek sikerült bejegyeztetnie a pártját. A Bukaresti Törvényszék elutasította olyan szervezetek bejegyzési kérelmét, mint a III. Erő Forradalma Párt (Partidul Revoluţiei a III-a Forţă), az Autonóm Konzervatív Dácizmus Pártja (Partidul Dacismului Conservator Autonom), az Új Forradalom Párt (Partidul Noua Revoluţie) vagy a Fogarasföld Pártja (Partidul Ţării Făgăraşului).
Befolyásolhatják-e az új pártok a most következő választásokat vagy sem? „A helyhatósági választásokon van esélyük. Lehetnek közöttük helyi szinten erős szervezetek, melyek elérhetik, hogy képviselőik vagy akár polgármestereik is legyenek, ha meg tudnak győzni olyan volt polgármestereket, akik összevesztek a pártjukkal. A nagyvárosokban az új pártoknak kisebb esélyük van. Minél nagyobb egy város, annál kevesebb. A nagyvárosokban a politikai szavazás számít”, magyarázta az Adevărulnak Alfred Bulai szociológus.
Hasonló véleményen van Mircea Kivu szociológus is. „Elképzelhető, hogy a programjuk közelebb fog állni a polgárok gondjaihoz, mint az országos pártoké. Azt hiszem, hogy elsősorban azoktól van esélyük szavazatot kapni, akik általában nem szavaznak. Természetesen azoktól a klasszikus pártoktól is, melyek az utóbbi időben, a helyi választottaik miatt, kompromittálódtak”, mondta Kivu az Adevărulnak.
Helyi szinten több újonnan alapított párt szeretne jó eredményt elérni. Bukaresten két párt kezdett láthatóvá válni a közéletben, az Egységesen Megmentjük Bukarestet és a 200-an Bukarestért. Az előbbit Nicuşor Dan volt főpolgármester-jelölt koordinálja, míg a második Bogdan Naumovici, a szervezet kommunikációs felelősének támogatásában bízik. „Valószínűleg Bukarest az a város, melynek a leginkább elege van a jelenlegi politikai osztályból és a pártokból. Nem feltétlenül a polgármesteri tisztséget kell megszerezni, ahol egyfordulós szavazás van és nagyon nehéz ügy. Jelentős számú tanácsosi helyet szeretnénk szerezni. Azt hiszem, hogy a választáson képesek vagyunk 25 százalékra”, mondta az Adevărulnak Naumovici.
Az új törvény alapján létrehozott első helyi párt az Argeşért és Muscelért Párt (Partidul pentru Argeş şi Muscel – PAM), melyet Mircea Andrei volt PDL-s (Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) szenátor hozott létre. Más városokban és megyékben is létrejöttek helyi pártok. Vranceában a Mi Vranceánk Párt (Partidul Vrancea Noastră) alakult meg, melyet egy magándetektív, a volt liberális Tudorache Dumitrache vezet. Cél: a helyi politikai osztály leváltása. Galacon megalakult a Galaciak Pártja (Partidul Gălăţenilor), melynek élén Constantin Telegan ügyvéd áll, aki ugyanakkor a „Teuton Rend Birodalmi Nagy Priorja” is.
A botosányiak is büszkélkedhetnek helyi jellegű szervezettel, a Botosányiak Pártjával (Partidul Botoşănenilor). Ez a párt olyanokat akar előtérbe állítani, akik eddig nem politizáltak, ami elég mulatságos célkitűzés, tekintettel arra, hogy a pártot Marian Jurgiu, a Román Környezetvédő Párt (PER) volt botosányi elnöke alapította.
Marosvásárhelyen megalakult a Szabad Emberek Pártja (POL), mely magát reformpártinak és elsősorban a helyi vállalkozók támogatójának tartja. „Mi, POL-osok hiszünk Marosvásárhely többetnikumú és multikulturális hagyományának tiszteletében. Meg kell teremtenünk a feltételeket és bátorítanunk kell az embereket az innovációra vállalkozóként, a civil társadalomban vagy a közigazgatásban. Modern közösséget és jobb helyi kormányzatot akarunk”, mondta Cătălin Hegheş, az egyik alapító.
A Bukaresti Törvényszék döntésére vár a Nyugati Alternatíva Párt (Partidul Alternativa de Vest), mely szervezet vezetőségében egy volt M10-tag, Mircea Pereş is részt vesz és melynek Arad város modernizálása a célja, vagy a Jászvásárért Párt (Partidul Pentru Iaşi), mely több terület szakértőiből áll és mely már meg is nevezte a helyi polgármester-jelöltjüket az IT-vállalkozást vezető Andrei Postolache személyében.
„Örvendek, hogy így történik. A politikai osztály nem változtatható meg egy csapásra és a központból. Azt hiszem, mindenféle pártokra van szükség, változtatni kész emberekkel, az egész országban. Majd elválik, hogy ezek egy adott pillanatban egyesülnek-e”, mondja Naumovici.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.