Persze a szakember komolyságot erőltet magára és latolgat: vajon mennyire befolyásolhatnak az új pártok bármit is?
A politikai pártokról szóló törvény módosítása után 86 új párt bejegyzését kezdeményezték a Bukaresti Törvényszéken, egy részük komoly, de vannak nevetségesek is. Az Adevărul több szociológust is megkérdezett arról, hogy az új pártok beleszólhatnak-e vagy sem a következő választásba.
Tömegesen jelentek meg új pártok a román politikai színpadon. Ezek közül egyesek helyi érdekeket képviselnek és elsősorban a helyhatósági választáson akarnak jó eredményt elérni, de ha lehet, akkor a parlamentin is. A politikai pártokról szóló új törvény hatályba lépése óta, mely szerint már nem legalább 25.000 tagra van szükség, hanem három is elég, a Bukaresti Törvényszéken 86 új párt bejegyezését kezdeményezték. A bejegyzést kérők nem mindegyike kapott kedvező választ a bíróságtól. Ennek megfelelően eddig csak 29 párt esetében született kedvező döntés, a többit vagy már elutasították, vagy még mindig vizsgálják a benyújtott dokumentumaikat.
Az új szervezetek között vannak olyan pártok is, melyek már gyakran megjelentek a nyilvánosság előtt, mint amilyen a Monica Macovei által vezetett M10, a Nicuşor Dan által vezetett Egységesen Megmentjük Bukarestet (Uniţi Salvăm Bucureştiul), vagy a 200-an Bukarestért Párt (Partidul 200 pentru Bucureşti), melynek az ismert Bogdan Naumovici, a 23 Communication Ideas társvezetője a kommunikációs felelőse. De ezek mellett bizarr nevű és világos program nélküli pártok is létrejöttek: a Gétodácia Párt (Partidul Getodacia), a Romániai Kalóz Párt (Partidul Pirat România), a Szabad Emberek Pártja (Partidul Oamenilor Liberi) vagy a Humanista Erő Pártja (Partidul Puterii Umaniste).
Nem mindenkinek sikerült bejegyeztetnie a pártját. A Bukaresti Törvényszék elutasította olyan szervezetek bejegyzési kérelmét, mint a III. Erő Forradalma Párt (Partidul Revoluţiei a III-a Forţă), az Autonóm Konzervatív Dácizmus Pártja (Partidul Dacismului Conservator Autonom), az Új Forradalom Párt (Partidul Noua Revoluţie) vagy a Fogarasföld Pártja (Partidul Ţării Făgăraşului).
Befolyásolhatják-e az új pártok a most következő választásokat vagy sem? „A helyhatósági választásokon van esélyük. Lehetnek közöttük helyi szinten erős szervezetek, melyek elérhetik, hogy képviselőik vagy akár polgármestereik is legyenek, ha meg tudnak győzni olyan volt polgármestereket, akik összevesztek a pártjukkal. A nagyvárosokban az új pártoknak kisebb esélyük van. Minél nagyobb egy város, annál kevesebb. A nagyvárosokban a politikai szavazás számít”, magyarázta az Adevărulnak Alfred Bulai szociológus.
Hasonló véleményen van Mircea Kivu szociológus is. „Elképzelhető, hogy a programjuk közelebb fog állni a polgárok gondjaihoz, mint az országos pártoké. Azt hiszem, hogy elsősorban azoktól van esélyük szavazatot kapni, akik általában nem szavaznak. Természetesen azoktól a klasszikus pártoktól is, melyek az utóbbi időben, a helyi választottaik miatt, kompromittálódtak”, mondta Kivu az Adevărulnak.
Helyi szinten több újonnan alapított párt szeretne jó eredményt elérni. Bukaresten két párt kezdett láthatóvá válni a közéletben, az Egységesen Megmentjük Bukarestet és a 200-an Bukarestért. Az előbbit Nicuşor Dan volt főpolgármester-jelölt koordinálja, míg a második Bogdan Naumovici, a szervezet kommunikációs felelősének támogatásában bízik. „Valószínűleg Bukarest az a város, melynek a leginkább elege van a jelenlegi politikai osztályból és a pártokból. Nem feltétlenül a polgármesteri tisztséget kell megszerezni, ahol egyfordulós szavazás van és nagyon nehéz ügy. Jelentős számú tanácsosi helyet szeretnénk szerezni. Azt hiszem, hogy a választáson képesek vagyunk 25 százalékra”, mondta az Adevărulnak Naumovici.
Az új törvény alapján létrehozott első helyi párt az Argeşért és Muscelért Párt (Partidul pentru Argeş şi Muscel – PAM), melyet Mircea Andrei volt PDL-s (Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) szenátor hozott létre. Más városokban és megyékben is létrejöttek helyi pártok. Vranceában a Mi Vranceánk Párt (Partidul Vrancea Noastră) alakult meg, melyet egy magándetektív, a volt liberális Tudorache Dumitrache vezet. Cél: a helyi politikai osztály leváltása. Galacon megalakult a Galaciak Pártja (Partidul Gălăţenilor), melynek élén Constantin Telegan ügyvéd áll, aki ugyanakkor a „Teuton Rend Birodalmi Nagy Priorja” is.
A botosányiak is büszkélkedhetnek helyi jellegű szervezettel, a Botosányiak Pártjával (Partidul Botoşănenilor). Ez a párt olyanokat akar előtérbe állítani, akik eddig nem politizáltak, ami elég mulatságos célkitűzés, tekintettel arra, hogy a pártot Marian Jurgiu, a Román Környezetvédő Párt (PER) volt botosányi elnöke alapította.
Marosvásárhelyen megalakult a Szabad Emberek Pártja (POL), mely magát reformpártinak és elsősorban a helyi vállalkozók támogatójának tartja. „Mi, POL-osok hiszünk Marosvásárhely többetnikumú és multikulturális hagyományának tiszteletében. Meg kell teremtenünk a feltételeket és bátorítanunk kell az embereket az innovációra vállalkozóként, a civil társadalomban vagy a közigazgatásban. Modern közösséget és jobb helyi kormányzatot akarunk”, mondta Cătălin Hegheş, az egyik alapító.
A Bukaresti Törvényszék döntésére vár a Nyugati Alternatíva Párt (Partidul Alternativa de Vest), mely szervezet vezetőségében egy volt M10-tag, Mircea Pereş is részt vesz és melynek Arad város modernizálása a célja, vagy a Jászvásárért Párt (Partidul Pentru Iaşi), mely több terület szakértőiből áll és mely már meg is nevezte a helyi polgármester-jelöltjüket az IT-vállalkozást vezető Andrei Postolache személyében.
„Örvendek, hogy így történik. A politikai osztály nem változtatható meg egy csapásra és a központból. Azt hiszem, mindenféle pártokra van szükség, változtatni kész emberekkel, az egész országban. Majd elválik, hogy ezek egy adott pillanatban egyesülnek-e”, mondja Naumovici.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.
Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.