// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Ezek a legfurább nevű, frissen alakult romániai pártok

// HIRDETÉS

Persze a szakember komolyságot erőltet magára és latolgat: vajon mennyire befolyásolhatnak az új pártok bármit is?

A politikai pártokról szóló törvény módosítása után 86 új párt bejegyzését kezdeményezték a Bukaresti Törvényszéken, egy részük komoly, de vannak nevetségesek is. Az Adevărul több szociológust is megkérdezett arról, hogy az új pártok beleszólhatnak-e vagy sem a következő választásba.

Tömegesen jelentek meg új pártok a román politikai színpadon. Ezek közül egyesek helyi érdekeket képviselnek és elsősorban a helyhatósági választáson akarnak jó eredményt elérni, de ha lehet, akkor a parlamentin is. A politikai pártokról szóló új törvény hatályba lépése óta, mely szerint már nem legalább 25.000 tagra van szükség, hanem három is elég, a Bukaresti Törvényszéken 86 új párt bejegyezését kezdeményezték. A bejegyzést kérők nem mindegyike kapott kedvező választ a bíróságtól. Ennek megfelelően eddig csak 29 párt esetében született kedvező döntés, a többit vagy már elutasították, vagy még mindig vizsgálják a benyújtott dokumentumaikat.

Az új szervezetek között vannak olyan pártok is, melyek már gyakran megjelentek a nyilvánosság előtt, mint amilyen a Monica Macovei által vezetett M10, a Nicuşor Dan által vezetett Egységesen Megmentjük Bukarestet (Uniţi Salvăm Bucureştiul), vagy a 200-an Bukarestért Párt (Partidul 200 pentru Bucureşti), melynek az ismert Bogdan Naumovici, a 23 Communication Ideas társvezetője a kommunikációs felelőse. De ezek mellett bizarr nevű és világos program nélküli pártok is létrejöttek: a Gétodácia Párt (Partidul Getodacia), a Romániai Kalóz Párt (Partidul Pirat România), a Szabad Emberek Pártja (Partidul Oamenilor Liberi) vagy a Humanista Erő Pártja (Partidul Puterii Umaniste).

„Dácizmust” idéző pártok

Nem mindenkinek sikerült bejegyeztetnie a pártját. A Bukaresti Törvényszék elutasította olyan szervezetek bejegyzési kérelmét, mint a III. Erő Forradalma Párt (Partidul Revoluţiei a III-a Forţă), az Autonóm Konzervatív Dácizmus Pártja (Partidul Dacismului Conservator Autonom), az Új Forradalom Párt (Partidul Noua Revoluţie) vagy a Fogarasföld Pártja (Partidul Ţării Făgăraşului).

Befolyásolhatják-e az új pártok a most következő választásokat vagy sem? „A helyhatósági választásokon van esélyük. Lehetnek közöttük helyi szinten erős szervezetek, melyek elérhetik, hogy képviselőik vagy akár polgármestereik is legyenek, ha meg tudnak győzni olyan volt polgármestereket, akik összevesztek a pártjukkal. A nagyvárosokban az új pártoknak kisebb esélyük van. Minél nagyobb egy város, annál kevesebb. A nagyvárosokban a politikai szavazás számít”, magyarázta az Adevărulnak Alfred Bulai szociológus.

Hasonló véleményen van Mircea Kivu szociológus is. „Elképzelhető, hogy a programjuk közelebb fog állni a polgárok gondjaihoz, mint az országos pártoké. Azt hiszem, hogy elsősorban azoktól van esélyük szavazatot kapni, akik általában nem szavaznak. Természetesen azoktól a klasszikus pártoktól is, melyek az utóbbi időben, a helyi választottaik miatt, kompromittálódtak”, mondta Kivu az Adevărulnak.

Helyi szinten több újonnan alapított párt szeretne jó eredményt elérni. Bukaresten két párt kezdett láthatóvá válni a közéletben, az Egységesen Megmentjük Bukarestet és a 200-an Bukarestért. Az előbbit Nicuşor Dan volt főpolgármester-jelölt koordinálja, míg a második Bogdan Naumovici, a szervezet kommunikációs felelősének támogatásában bízik. „Valószínűleg Bukarest az a város, melynek a leginkább elege van a jelenlegi politikai osztályból és a pártokból. Nem feltétlenül a polgármesteri tisztséget kell megszerezni, ahol egyfordulós szavazás van és nagyon nehéz ügy. Jelentős számú tanácsosi helyet szeretnénk szerezni. Azt hiszem, hogy a választáson képesek vagyunk 25 százalékra”, mondta az Adevărulnak Naumovici.

Régi politikusok új pártokban

Az új törvény alapján létrehozott első helyi párt az Argeşért és Muscelért Párt (Partidul pentru Argeş şi Muscel – PAM), melyet Mircea Andrei volt PDL-s (Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) szenátor hozott létre. Más városokban és megyékben is létrejöttek helyi pártok. Vranceában a Mi Vranceánk Párt (Partidul Vrancea Noastră) alakult meg, melyet egy magándetektív, a volt liberális Tudorache Dumitrache vezet. Cél: a helyi politikai osztály leváltása. Galacon megalakult a Galaciak Pártja (Partidul Gălăţenilor), melynek élén Constantin Telegan ügyvéd áll, aki ugyanakkor a „Teuton Rend Birodalmi Nagy Priorja” is.

A botosányiak is büszkélkedhetnek helyi jellegű szervezettel, a Botosányiak Pártjával (Partidul Botoşănenilor). Ez a párt olyanokat akar előtérbe állítani, akik eddig nem politizáltak, ami elég mulatságos célkitűzés, tekintettel arra, hogy a pártot Marian Jurgiu, a Román Környezetvédő Párt (PER) volt botosányi elnöke alapította.

Marosvásárhelyen megalakult a Szabad Emberek Pártja (POL), mely magát reformpártinak és elsősorban a helyi vállalkozók támogatójának tartja. „Mi, POL-osok hiszünk Marosvásárhely többetnikumú és multikulturális hagyományának tiszteletében. Meg kell teremtenünk a feltételeket és bátorítanunk kell az embereket az innovációra vállalkozóként, a civil társadalomban vagy a közigazgatásban. Modern közösséget és jobb helyi kormányzatot akarunk”, mondta Cătălin Hegheş, az egyik alapító.

Alulról felfele megvalósuló politikai változás

A Bukaresti Törvényszék döntésére vár a Nyugati Alternatíva Párt (Partidul Alternativa de Vest), mely szervezet vezetőségében egy volt M10-tag, Mircea Pereş is részt vesz és melynek Arad város modernizálása a célja, vagy a Jászvásárért Párt (Partidul Pentru Iaşi), mely több terület szakértőiből áll és mely már meg is nevezte a helyi polgármester-jelöltjüket az IT-vállalkozást vezető Andrei Postolache személyében.

„Örvendek, hogy így történik. A politikai osztály nem változtatható meg egy csapásra és a központból. Azt hiszem, mindenféle pártokra van szükség, változtatni kész emberekkel, az egész országban. Majd elválik, hogy ezek egy adott pillanatban egyesülnek-e”, mondja Naumovici.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS