Márton Evelin az E-MIL estsorozatának következő vendége.
A kolozsvári irodalombarátok naptárában pirossal van jelölve az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című estsorozatának egy-egy újabb állomása: ilyenkor kiváló hazai és magyarországi szerzőkkel találkozhat a nagyérdemű a Bulgakov kávéházban, többnyire olyanokkal, akik nem lépnek fel túl gyakran a Kincses Városban.
Markó Béla, Cserna-Szabó András, Fekete Vince, Vida Gábor, Kemény István, Péterfy Gergely, Kovács András Ferenc és Bartis Attila után most Márton Evelin a soros vendég, akivel természetesen ismét László Noémi beszélget majd, méghozzá január 27-én, szerda este 7 órakor.
Márton Evelinről egyelőre annyit, hogy 1980-ban született Kolozsváron, történelem-művészettörténet szakon végzett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. A Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa, jelenleg Kolozsváron él. Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008), Macskaméz (2011), Papírszív (2012), Szalamandrák éjszakái (2015).
Valószínűleg ez utóbbi regényéből kaphatunk ízelítőt. Mondjuk ilyeneket:
„Álom és ébrenlét határán éltem le az utóbbi harminc évet. Most is ugyanúgy élek. Vagy ugyanott? A világra ugyan homály vetül, de amit látnom kell, az felizzik, mint Rubljov ikonjai. A magam teremtette világban élek. Nem szégyellem magam ezért, és nem is tartom őrültségnek. Mindenki a saját világában él. Én egy kertet képzeltem el, amelyben mindenki kedvére csatangolhat.”
Jó csatangolást!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalva község részét képező Csíkdelnében pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.