Márton Evelin az E-MIL estsorozatának következő vendége.
A kolozsvári irodalombarátok naptárában pirossal van jelölve az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című estsorozatának egy-egy újabb állomása: ilyenkor kiváló hazai és magyarországi szerzőkkel találkozhat a nagyérdemű a Bulgakov kávéházban, többnyire olyanokkal, akik nem lépnek fel túl gyakran a Kincses Városban.
Markó Béla, Cserna-Szabó András, Fekete Vince, Vida Gábor, Kemény István, Péterfy Gergely, Kovács András Ferenc és Bartis Attila után most Márton Evelin a soros vendég, akivel természetesen ismét László Noémi beszélget majd, méghozzá január 27-én, szerda este 7 órakor.
Márton Evelinről egyelőre annyit, hogy 1980-ban született Kolozsváron, történelem-művészettörténet szakon végzett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. A Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa, jelenleg Kolozsváron él. Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008), Macskaméz (2011), Papírszív (2012), Szalamandrák éjszakái (2015).
Valószínűleg ez utóbbi regényéből kaphatunk ízelítőt. Mondjuk ilyeneket:
„Álom és ébrenlét határán éltem le az utóbbi harminc évet. Most is ugyanúgy élek. Vagy ugyanott? A világra ugyan homály vetül, de amit látnom kell, az felizzik, mint Rubljov ikonjai. A magam teremtette világban élek. Nem szégyellem magam ezért, és nem is tartom őrültségnek. Mindenki a saját világában él. Én egy kertet képzeltem el, amelyben mindenki kedvére csatangolhat.”
Jó csatangolást!
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.