Márton Evelin az E-MIL estsorozatának következő vendége.
A kolozsvári irodalombarátok naptárában pirossal van jelölve az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című estsorozatának egy-egy újabb állomása: ilyenkor kiváló hazai és magyarországi szerzőkkel találkozhat a nagyérdemű a Bulgakov kávéházban, többnyire olyanokkal, akik nem lépnek fel túl gyakran a Kincses Városban.
Markó Béla, Cserna-Szabó András, Fekete Vince, Vida Gábor, Kemény István, Péterfy Gergely, Kovács András Ferenc és Bartis Attila után most Márton Evelin a soros vendég, akivel természetesen ismét László Noémi beszélget majd, méghozzá január 27-én, szerda este 7 órakor.
Márton Evelinről egyelőre annyit, hogy 1980-ban született Kolozsváron, történelem-művészettörténet szakon végzett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. A Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa, jelenleg Kolozsváron él. Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008), Macskaméz (2011), Papírszív (2012), Szalamandrák éjszakái (2015).
Valószínűleg ez utóbbi regényéből kaphatunk ízelítőt. Mondjuk ilyeneket:
„Álom és ébrenlét határán éltem le az utóbbi harminc évet. Most is ugyanúgy élek. Vagy ugyanott? A világra ugyan homály vetül, de amit látnom kell, az felizzik, mint Rubljov ikonjai. A magam teremtette világban élek. Nem szégyellem magam ezért, és nem is tartom őrültségnek. Mindenki a saját világában él. Én egy kertet képzeltem el, amelyben mindenki kedvére csatangolhat.”
Jó csatangolást!
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.