// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

KAF és a csipkébűl tekert szlem

// HIRDETÉS

Kovács András Ferenc jött, látott és győzött Kolozsváron.

Kovács András Ferencnek, alias KAF-nak sikerült – legalább időlegesen – eloszlatni azon kételyeinket, miszerint a költészet (különösen annak kortárs válfaja) nem lehet népszerű. Az Álljunk meg egy szóra estsorozat legújabb eseményére több mint százhatvanan regisztráltak be a Facebookon és közel ötvenen bizonytalankodtak, hogy részt vesznek-e. 

Nos, ennyien azért éppen nem voltunk, de így is zsúfolásig telt a kolozsvári Bulgakov kávéház emeleti irodalmi szalonja. Ami érthető is: a Kossuth-díjas költő, a vásárhelyi Látó főszerkesztője nem túl gyakori vendége a kincses város irodalmi estjeinek, a Bulgakovban konkrétan most járt először.

László Noémi megalapozza a vidám hangulatot azzal, hogy nemcsak a meghívottat, hanem az asztalnál helyet foglaló költői alteregóit is köszönti, vannak vagy tízen: elég, ha Lázáry René Sándort, Caius Licinius Calvust, Alekszej Pavlovics Asztrovot vagy Jack Cole-t említjük. KAF tisztában van a személyét és költészetét kísérő közhelyekkel: azzal, hogy alak- és maszkváltogató, próteuszi, rejtőzködő poétai alkatnak tartják, akinek műveiből többnyire hiányzik a személyesség.

 

 

Csokonai Vitéz Jack Cole verset mond...

 

Talán ezzel (is) függ össze, hogy nem szívesen használja a „költő” titulust, inkább a „szerkesztő”, esetleg az „író” megnevezés mögé rejtőzik, amikor hivatásáról kell beszélnie. Olyanok is lehetnek költők, akik ezt nem is tudják magukról, sőt a költészet néha megcsillan némely prózaírók műveiben is. Különben meg, fejtegeti, minden kamasz költő, hiszen szerelmesnek lenni eleve poétikus lélekállapot – aztán van, akinél a versírás később is megmarad, és aki belehal, abból lesz a költő.

 

A költőség rekvizitumai közül az ihletnek a huszadik században nem volt túl jó a sajtója, szemben az inspirációt mindenek fölé helyező romantikus tizenkilencedikkel. Ma is vannak, akik nem verset írnak, hanem „szövegeken dolgoznak”, de szerencsére a költészet mindezt elbírja, mert nagyon sokféle van belőle – foglalhatnánk össze a beszélgetés ihletológiai részét. 

 

Ha már a költészet sokfélesége: KAF a manierizmusról írta egyetemi diplomadolgozatát, amely Csipkébűl tekert gúzs címen jelent meg; nem tagadja a régi magyar költészet, a középkor és reneszánsz lírája iránt elfogultságát sem. Gyakran előfordult, hogy régizenei dallamokra írta egy-egy költeményét, és bár a nótajelzések („ad notam”) idővel megritkultak, a költészetet és a zenét továbbra is együvé tartozónak gondolja.

 

Szó esik aztán első kötete, a Tengerész Henrik intelmei publikálásának körülményeiről és hozadékáról (a legsötétebb 80-as években jelent meg, de viszonylag nagy példányszámban, és igen csinos honorárium járt érte), a kommunista esztétika pártos elvárásainak átváltozásairól, meg arról, hogy miért van annyi fagy, havazás, advent és „fattyúság” az elmúlt években, évtizedekben írott verseiben. És persze a manapság ismét virágba borult közéleti költészetről, amelynek KAF igen blikkfangos művelője, és amely cseppet sem új irodalmi fejlemény, csak egy ideig kevesebb figyelmet kapott.

 

 

... az úri közönség örömére

 

KAF hálás alany, mert amellett, hogy élvezetes beszélgetőpartner, néha egészen váratlanul tarkítja versfelolvasással mondandóját. Mit felolvasás: színészkedik, énekel, „előad”, ha a vershelyzet megkívánja – márpedig elég gyakran megkívánja, amikor mondjuk az Aranyos vitézi órák című kötetéből vagy készülő „egeres” felnőtt-gyerekverskönyvéből ad elő. Nehezen tudjuk elhessegetni a gondolatot: ez bizony nem más, mint a magyar nyelvterületen virágkorát élő slam poetry, méghozzá a javából. (És hogy mennyire hatásos, jól mutatja, hogy a tudósító egy idő után egyszerűen elfelejt jegyzetelni.)

 

Mert nemcsak a költészet úgy általában, hanem maga KAF is sokféle: egy fedél alatt lakozhat benne a klasszicista költő és a szlemmer. És hogy lehet-e rangsorolni a különböző költői mintákat? Idézve egy sort a legszebb magyar versekre rákérdező Korunk-körkérdésre adott – természetesen verses – válaszából: „A líra él – de halnak Top 10-ek!” És ezt készséggel elhisszük neki.

 

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS