// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Erőszakhullámot hozott az új év Németországban

// HIRDETÉS

A randalírozók Kölnben, Hamburgban és Stuttgartban is nőket molesztáltak és raboltak ki, valamint petárdákat dobáltak az ünneplők közé. Videóval!

Németországot megrázták azok az események, amelyek Köln belvárosában, a dómhoz közel történtek szilveszterkor. A beszámolók szerint újév éjjelén a német városban a mintegy ezer főnyi tömegben fiatal férfiakból álló banda erőszakoskodott a szilveszterezőkkel.

A huligánok nőkkel erőszakoskodtak,

fizikailag és verbálisan zaklatták őket, melleket fogdostak, szoknyák alá nyúltak, legalább egy esetben pedig nemi erőszak is történhetett. A kölni rendőrségre hatvan bejelentés érkezett, nyolcvan sértettről tudnak, a bejelentések egynegyede szexuális zaklatásról szólt.

A banda tagjai azonban mobiltelefonokat és pénztárcákat is elloptak a bejelentések szerint. Számos petárdát is bedobtak az összegyűlt tömegbe.

Wolfgang Albers, a helyi rendőrség vezetője azt mondta, az elkövetők egy nagyjából ezer fős csoportból kerültek ki, akik „kinézetük alapján

az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak”

– ezt a bejelentést szemtanúk is megerősítették. A rendőrség több mint kétszáz fő bevetésével próbálta megállítani az erőszakoskodást, de a rendőrfőnök elismerte, hogy nem volt elég hatékony az akciójuk (sőt, a BBC News szerint egy polgárőrnőt is szexuálisan molesztáltak). Beszámolója szerint eddig öt főt vettek őrizetbe. Albers hozzátette: „Teljesen elviselhetetlen állapot, hogy Kölnben ilyen bűncselekmények történtek”. A német igazságügyi miniszter, Heiko Maas szerint pedig

a szervezett bűnözésnek egy új formájával állnak szemben.

Az eset nyilvánosságra kerülése után a német lapok hasonló történetekről számolnak be Hamburg és Stuttgart városából is. Hamburg vigalmi negyedében az újévet ünneplő nőket a beszámolók szerint a férfihordák körbeállták, verbálisan inzultálták, a mellüket fogdosták, a szoknyájuk alá nyúltak és meglopták őket.

A német rendőrségi szakszervezet szerint hasonló esetek történtek a baden-württembergi Stuttgart belvárosában is szilveszterkor.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS