Állami ügynökség alakul a büntető eljárások során lefoglalt vagy elkobzott vagyontárgyak kezelésére, illetve értékesítésére. Sok hercehurca után Klaus Johannis államfő kihirdette az erről szóló törvényt.
Az igazságügyi minisztérium alárendeltségében létrehozandó ügynökséget egy, a miniszter által négy évre kinevezett független bíró vagy ügyész vezeti majd.
A jogerősen elkobzott ingatlanokat az ügynökség a megyei önkormányzatok kérésére ingyenesen a közigazgatási intézményeknek adományozhatja társadalmi célú felhasználásra, vagy térítésmentesen alapítványok, egyesületek használatába adhatja. Ennek módszertanát a kormánynak kell fél éven belül pontosítania.
Ami a jogerősen elkobzott pénzt, vagy az értékesített vagyontárgyakból származó összegeket illeti, ezeket az ügynökség – a törvényben pontosan megszabott arányban – szétosztja az oktatási minisztérium, az egészségügyi tárca, a belügyminisztérium, az ügyészség, az igazságügyi minisztérium és a civil szféra között.
Laura Codruta Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője korábban több ízben jelezte, hogy az igazságszolgáltatás csak akkor érhet el elrettentő hatást a korrupció elleni harcban, ha a vétkeseket nemcsak néhány év szabadságvesztéssel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont.
A DNA éves értekezletén rámutatott: ha be is tudnák hajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését.
Eddig a bűnüldöző szervek saját hatáskörben, célirányos költségvetési fedezet nélkül gondoskodtak a bűncselekmények elkövetéséhez használt, lefoglalt vagy elkobzott vagyontárgyak tárolásáról. A bíróságok által elrendelt vagyonelkobzások mindössze 14 százalékát sikerült tavaly behajtani Romániában, de ez is jelentős előrelépés a korábbi évek 5 százalékos arányához képest.
