Igazságtalanul és kezelhetetlenül sok medve él Hargita megyében az ország többi részéhez képest, a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium nem is nagyon tudja kezelni a túlnépesedési kérdést – derül ki azokból az infografikákból, amelyeket a Hargita Megye Tanácsának Elemző Csoportja készített, és a megyei tanács ma közölt a Facebook-oldalán.
A legfontosabb az első infografika, mert abból derül ki, hogy senki se tudja, hány medve él Hargita megye területén. Európában 17 ezerre becsülik a barnamedve populáció létszámát, ebből 6200 él Romániában, vagyis a teljes európai populáció 35-40 százaléka.
Hargita megyében él az európai populáció 8, a romániai populáció 22 százaléka. Ezek az arányok akkor érvényesek, ha a Hargita megyei medvék számánál a vadásztársaságok becslését fogadjuk el. Ez az infografika szerint 1350 medvét jelent. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint 800-900 egyed élhet a megye területén, a környezetvédelmi minisztérium szerint inkább csak 700-770.
Az optimális szám egy tanulmány szerint 340 lenne Hargita megyében, ahol most az optimális kétszerese, illetve négyszerese él attól függ, melyik becslést fogadjuk el. Az már csak a második infografikából derül ki, honnan származik ez a tanulmány.
A Környezetvédelmi Minisztérium évente rendeletben szabályozza, hol mennyi medvét szabad kilőni. Ehhez tanulmányt készíttet, innen származik a 700-770 fős populációbecslés, illetve ez tekinti optimális medvelétszámnak a 340-et Hargita megyében.
A minisztérium által engedélyezett kilövési kvóták viszont nem segítenek a megyének, hogy az optimális felé közelítse a medvék létszámát. Míg a hazai populáció 22 százaléka él Hargita megyében, addig a kilövési kvótáknak csak a 11 százaléka jutott a megyére a 2014/2015-es idényben. Konkrétan 53 az országosan jóváhagyott 473, trófeának szánt medvéből.
Brassó megyében például eggyel többet szabad kilőni, miközben ott 300-zal kevesebb medve él, mint Hargita megyében. Temes megye a populációjának 16 százalékára kapott kilövési engedélyt, Hargita megye a saját populációjának mindössze 4 százalékára, ha a vadásztársaságok létszámbecslését vesszük alapul, és nagyjából 8 százalékára, ha a minisztérium létszámbecslését fogadjuk el. A különbség a második esetben is jelentős.
A harmadik ábra a medvetúlnépesedés hátrányait foglalja össze főként 2013-2014-es adatokra hivatkozva. Ebben az időszakban 745 esetben jelentettek be vadkárt a minisztériumnál, a legtöbbet, 82-t Hargita megyéből. Ebből csak 38 esetben ítéltek meg kártérítést, és ez még elég jó arány, mert Prahova, Hunyad vagy Temes megyében egyetlen esetben sem.
Ami szinte kiugrik az infografikából: a szomszédos Kovászna megyében 72 esetet ítéltek meg kártérítésre méltónak, miközben csak 22-t jelentettek be.
A minisztérium számainál jóval magasabbak a megyei környezetvédelmi ügynökség adatai: míg 2010-ben 29 vadkárt jelentettek be náluk, 2014-ben már 227-et Hargita megyében. Az esetek 68 százalékában medve okozta a kárt: háziállatokban 248,26 ezer lej értékben, illetve 183 hektárnyi mezőgazdasági terményben.
Medve-ember konfliktusokban 2013-ban két ember sérült meg a megyében, 2014-ben 15, idén eddig nyolc.
A képekhez csatolt szövegből két dolog derül ki: az egyik, hogy az infografikákat az Elemző Csoport vitaindítónak szánja, a másik, hogy Borboly Csaba tanácselnök Brüsszelben lobbizik azért, hogy az emberi áldozatokat is említse meg a Natura2000-es területek most készülő, új szabályozása.
„A medvék helyzetének vizsgálata bonyolult, számos eltérő nézőpont és adat van. Az infografikák olyan kulcsadatokat mutatnak be, amelyek nemcsak a gyakran ellentmondásos helyzeteket mutatják be, hanem további kérdéseket, feltevéseket generálnak, vitaindítóként szolgálnak annak érdekében, hogy a medvék körüli problémák a lehető legjobban felszínre kerüljenek és megoldódjanak” – mondta Bencze László, az Elemző Csoport munkatársa, az infografikák készítője.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke többször szót emelt Brüsszelben azért, hogy a Natura2000-es stratégia hároméves felülvizsgálatáról szóló jelentésbe emberi áldozatokról szóló rész is bekerüljön. Az elöljáró pénteken, november 20-án a Régiók Bizottsága Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy szakbizottsága (ENVE) ülésén kérte az Európai Néppárt frakcióját, hogy tegyen további intézkedéseket a medvekérdés orvoslása érdekében. A szabályozást előterjesztő Roby Biwerrel, a szocialisták frakciójának luxemburgi tagjával is egyeztetett Borboly Csaba, akitől ígéretet kapott arra, hogy „a személyi sérülések” részt is belefoglalja a potenciális konfliktusok megelőzéséről szóló részbe.