// 2026. október 10., szombat // Gedeon

Egymillió csemetét és jótetteket ültetnének

// HIRDETÉS

Csak ne akácot – szólt ma reggel a biológus az óriási önkéntes akció szervezőinek. Mert ők ezzel az invazív fajjal készültek, plusz rengeteg jó szándékkal.

Parázs vitára érkeztem ma délelőtt a kolozsvári Erzsébet hídhoz, pedig egyszerű sajtótájékoztatóra igyekeztem. Ma jelentették volna be emblematikus helyszínen, hogy a Jótetteket ültetünk Romániában (Plantăm fapte bune în România) országos megmozdulás egyetlen nap alatt egymillió csemetét ültet el az országban.

Az emblematikus helyszínen, vagyis a Szamos partján, az Erzsébet híd mellett épp ma reggel fedték be végre földdel azoknak a fáknak a gyökereit, amelyeket ideiglenesen vagy végleg feláldoztak volna a Függetlenség út kiszélesítésének oltárán. A fák szinte két hétig meredeztették csóré gyökereiket, mert a polgármester ugyan megígérte október 29-én, hogy másnap visszaállítják a part eredeti állapotát, de ezt csak mára sikerült.

 

Itt szerették volna bejelenteni a Jótetteket ültetünk Romániában Kolozs megyei szervezői, hogy november 14-én, szombaton a Kolozs megyei Aranyosegerbegy mellett négy hektáron fognak 15 ezer akácfacsemetét elülteni 600 önkéntes segítségével. Pár napja még 200 fő hiányzott, de mára már meg is haladta a jelentkezők száma a 600-at.

 

 

 

A parton guruló markológép zaja sem tudta elnyomni azonban, hogy konfliktus bontakozik ki a hídfőnél: az Adrian Dohotaru (címlapképen középen) meghívására érkezett biológus, Mátis Attila (címlapképen balra) arról próbálta meggyőzni az országos faültetés Kolozs megyei szervezőit, hogy környezeti katasztrófát készülnek beindítani, ha akácültetvényt hoznak létre.

 

Ez persze nem esett jól a megaültetést hetek, esetleg hónapok óta szervezőknek, de nem igazán van mit felhozni a szakértő érvei ellen:

  • az akácfa invazív faj, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan elszaporodik olyan helyen is, ahova nem ültették, kiirtja az ott lévő növényvilágot, és nem enged más fajt megtelepedni, mivel gyökerén keresztül toxikus anyagot bocsát a talajba, amelyben így már nem él meg más növény;
  • az akác nem őshonos nálunk, azért honosították meg, mert olcsó és rendkívül gyorsan nő, ültetés után 15-20 évvel már vágásérett, és nem is képes komplex élőhelyet kialakítani maga körül – ellentétben az őshonos tölggyel, bükkel, stb., amelyek más növény-, illetve állatfajokat (bogarakat, madarakat) vonzanak arra a területre, ahol nőnek;
  • az Európai Unió direktívában kéri a tagországokat nemcsak arra, hogy őshonos fajokat ültessenek, hanem hogy kifejezetten irtsák az elszaporodott invazív fajokat.

 

Ez éppen az állami erdőgazdálkodásnak, a Romsilvának lenne a feladata, a 15000 akáccsemetét viszont épp a Romsilvától kapják az önkéntesek, hogy elültessék. Naná, mert olcsóbb, mint a tölgycsemete, és jóval gyorsabban lehető belőle hasznot húzni, válaszolta Mátis, aki szerint a Romsilva teljesen idejétmúlt intézmény, amely nagyban elősegítette az illegális erdőirtásokat és tarvágásokat. Míg Nyugat-Európában már a '70-es években áttértek az erdőgazdálkodás pusztán gazdasági szemléletéről arra, amely az élőhelyek fenntarthatóságát helyezi előtérbe, nálunk a Romsilva még mindig sokkal inkább a profitra hajt, vélte a biológus.

 

Az Aranyosegerbegyen faültetésre kinézett területen a polgármesteri hivatal már elkezdett akácfákat ültetni, tudtuk meg Mihály Gyöngyi szervezőtől, a helyi tanács pedig megszavazta, hogy a terület 50 évig biztosan erdő marad. Állítólag a polgármester kérésére fogadták el végül az akáccsemetéket az aranyosegerbegyi területre, bár a Romsilva más fajokat is ajánlott.

 

Mátis Attila – bár nem látta az illető domboldalt – mindenképp őshonos fajokat ajánlott ültetésre: tölgyet, bükköt, juhart, gyertyánt, mert ezek nem monokulturális ültetvényt, hanem olyan erdőt alakítanak ki maguk körül, ahol különböző szinteken más növények is megjelennek. Bokrokból például a galagonya, a som vagy a kecskerágó számít őshonosnak.

 

Miután mindenki meggyőződött, hogy a másikat is csak a jószándék vezérli, abban maradtak, hogy a szervezők a szombatig hátralévő pár napban megpróbálnak más fajtákat kérni a Romsilvától, rávenni az aranyosegerbegyi polgármesteri hivatalt, hogy ne ragaszkodjon az akáchoz, Mátis Attila pedig utánanéz, a szaktárcánál ki foglalkozik a szombati nagy faültetési akcióval, és ki hagyta jóvá, hova milyen fajokat ültessenek.

 

Aki pedig szívesen ültetne – remélhetőleg nem invazív fajú – facsemetéket szombaton Kolozsvártól mintegy 40 km-re, az iratkozzon fel a mozgalom honlapján a Kolozsvár melletti fenyőikonra kattintva. Ha sikeresen regisztrált, akkor szombaton fél nyolckor legyen az Aréna előtt, onnan indulnak a kolozsvári buszok a helyszínre. 10-15 óra között zajlik a munka, utána egy órán át lehet bográcsozni, az önkénteshad délután négykor indul vissza.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS