// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Egymillió csemetét és jótetteket ültetnének

// HIRDETÉS

Csak ne akácot – szólt ma reggel a biológus az óriási önkéntes akció szervezőinek. Mert ők ezzel az invazív fajjal készültek, plusz rengeteg jó szándékkal.

Parázs vitára érkeztem ma délelőtt a kolozsvári Erzsébet hídhoz, pedig egyszerű sajtótájékoztatóra igyekeztem. Ma jelentették volna be emblematikus helyszínen, hogy a Jótetteket ültetünk Romániában (Plantăm fapte bune în România) országos megmozdulás egyetlen nap alatt egymillió csemetét ültet el az országban.

Az emblematikus helyszínen, vagyis a Szamos partján, az Erzsébet híd mellett épp ma reggel fedték be végre földdel azoknak a fáknak a gyökereit, amelyeket ideiglenesen vagy végleg feláldoztak volna a Függetlenség út kiszélesítésének oltárán. A fák szinte két hétig meredeztették csóré gyökereiket, mert a polgármester ugyan megígérte október 29-én, hogy másnap visszaállítják a part eredeti állapotát, de ezt csak mára sikerült.

 

Itt szerették volna bejelenteni a Jótetteket ültetünk Romániában Kolozs megyei szervezői, hogy november 14-én, szombaton a Kolozs megyei Aranyosegerbegy mellett négy hektáron fognak 15 ezer akácfacsemetét elülteni 600 önkéntes segítségével. Pár napja még 200 fő hiányzott, de mára már meg is haladta a jelentkezők száma a 600-at.

 

 

 

A parton guruló markológép zaja sem tudta elnyomni azonban, hogy konfliktus bontakozik ki a hídfőnél: az Adrian Dohotaru (címlapképen középen) meghívására érkezett biológus, Mátis Attila (címlapképen balra) arról próbálta meggyőzni az országos faültetés Kolozs megyei szervezőit, hogy környezeti katasztrófát készülnek beindítani, ha akácültetvényt hoznak létre.

 

Ez persze nem esett jól a megaültetést hetek, esetleg hónapok óta szervezőknek, de nem igazán van mit felhozni a szakértő érvei ellen:

  • az akácfa invazív faj, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan elszaporodik olyan helyen is, ahova nem ültették, kiirtja az ott lévő növényvilágot, és nem enged más fajt megtelepedni, mivel gyökerén keresztül toxikus anyagot bocsát a talajba, amelyben így már nem él meg más növény;
  • az akác nem őshonos nálunk, azért honosították meg, mert olcsó és rendkívül gyorsan nő, ültetés után 15-20 évvel már vágásérett, és nem is képes komplex élőhelyet kialakítani maga körül – ellentétben az őshonos tölggyel, bükkel, stb., amelyek más növény-, illetve állatfajokat (bogarakat, madarakat) vonzanak arra a területre, ahol nőnek;
  • az Európai Unió direktívában kéri a tagországokat nemcsak arra, hogy őshonos fajokat ültessenek, hanem hogy kifejezetten irtsák az elszaporodott invazív fajokat.

 

Ez éppen az állami erdőgazdálkodásnak, a Romsilvának lenne a feladata, a 15000 akáccsemetét viszont épp a Romsilvától kapják az önkéntesek, hogy elültessék. Naná, mert olcsóbb, mint a tölgycsemete, és jóval gyorsabban lehető belőle hasznot húzni, válaszolta Mátis, aki szerint a Romsilva teljesen idejétmúlt intézmény, amely nagyban elősegítette az illegális erdőirtásokat és tarvágásokat. Míg Nyugat-Európában már a '70-es években áttértek az erdőgazdálkodás pusztán gazdasági szemléletéről arra, amely az élőhelyek fenntarthatóságát helyezi előtérbe, nálunk a Romsilva még mindig sokkal inkább a profitra hajt, vélte a biológus.

 

Az Aranyosegerbegyen faültetésre kinézett területen a polgármesteri hivatal már elkezdett akácfákat ültetni, tudtuk meg Mihály Gyöngyi szervezőtől, a helyi tanács pedig megszavazta, hogy a terület 50 évig biztosan erdő marad. Állítólag a polgármester kérésére fogadták el végül az akáccsemetéket az aranyosegerbegyi területre, bár a Romsilva más fajokat is ajánlott.

 

Mátis Attila – bár nem látta az illető domboldalt – mindenképp őshonos fajokat ajánlott ültetésre: tölgyet, bükköt, juhart, gyertyánt, mert ezek nem monokulturális ültetvényt, hanem olyan erdőt alakítanak ki maguk körül, ahol különböző szinteken más növények is megjelennek. Bokrokból például a galagonya, a som vagy a kecskerágó számít őshonosnak.

 

Miután mindenki meggyőződött, hogy a másikat is csak a jószándék vezérli, abban maradtak, hogy a szervezők a szombatig hátralévő pár napban megpróbálnak más fajtákat kérni a Romsilvától, rávenni az aranyosegerbegyi polgármesteri hivatalt, hogy ne ragaszkodjon az akáchoz, Mátis Attila pedig utánanéz, a szaktárcánál ki foglalkozik a szombati nagy faültetési akcióval, és ki hagyta jóvá, hova milyen fajokat ültessenek.

 

Aki pedig szívesen ültetne – remélhetőleg nem invazív fajú – facsemetéket szombaton Kolozsvártól mintegy 40 km-re, az iratkozzon fel a mozgalom honlapján a Kolozsvár melletti fenyőikonra kattintva. Ha sikeresen regisztrált, akkor szombaton fél nyolckor legyen az Aréna előtt, onnan indulnak a kolozsvári buszok a helyszínre. 10-15 óra között zajlik a munka, utána egy órán át lehet bográcsozni, az önkénteshad délután négykor indul vissza.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS