// 2026. szeptember 10., csütörtök // Nikolett, Hunor

Egymillió csemetét és jótetteket ültetnének

// HIRDETÉS

Csak ne akácot – szólt ma reggel a biológus az óriási önkéntes akció szervezőinek. Mert ők ezzel az invazív fajjal készültek, plusz rengeteg jó szándékkal.

Parázs vitára érkeztem ma délelőtt a kolozsvári Erzsébet hídhoz, pedig egyszerű sajtótájékoztatóra igyekeztem. Ma jelentették volna be emblematikus helyszínen, hogy a Jótetteket ültetünk Romániában (Plantăm fapte bune în România) országos megmozdulás egyetlen nap alatt egymillió csemetét ültet el az országban.

Az emblematikus helyszínen, vagyis a Szamos partján, az Erzsébet híd mellett épp ma reggel fedték be végre földdel azoknak a fáknak a gyökereit, amelyeket ideiglenesen vagy végleg feláldoztak volna a Függetlenség út kiszélesítésének oltárán. A fák szinte két hétig meredeztették csóré gyökereiket, mert a polgármester ugyan megígérte október 29-én, hogy másnap visszaállítják a part eredeti állapotát, de ezt csak mára sikerült.

 

Itt szerették volna bejelenteni a Jótetteket ültetünk Romániában Kolozs megyei szervezői, hogy november 14-én, szombaton a Kolozs megyei Aranyosegerbegy mellett négy hektáron fognak 15 ezer akácfacsemetét elülteni 600 önkéntes segítségével. Pár napja még 200 fő hiányzott, de mára már meg is haladta a jelentkezők száma a 600-at.

 

 

 

A parton guruló markológép zaja sem tudta elnyomni azonban, hogy konfliktus bontakozik ki a hídfőnél: az Adrian Dohotaru (címlapképen középen) meghívására érkezett biológus, Mátis Attila (címlapképen balra) arról próbálta meggyőzni az országos faültetés Kolozs megyei szervezőit, hogy környezeti katasztrófát készülnek beindítani, ha akácültetvényt hoznak létre.

 

Ez persze nem esett jól a megaültetést hetek, esetleg hónapok óta szervezőknek, de nem igazán van mit felhozni a szakértő érvei ellen:

  • az akácfa invazív faj, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan elszaporodik olyan helyen is, ahova nem ültették, kiirtja az ott lévő növényvilágot, és nem enged más fajt megtelepedni, mivel gyökerén keresztül toxikus anyagot bocsát a talajba, amelyben így már nem él meg más növény;
  • az akác nem őshonos nálunk, azért honosították meg, mert olcsó és rendkívül gyorsan nő, ültetés után 15-20 évvel már vágásérett, és nem is képes komplex élőhelyet kialakítani maga körül – ellentétben az őshonos tölggyel, bükkel, stb., amelyek más növény-, illetve állatfajokat (bogarakat, madarakat) vonzanak arra a területre, ahol nőnek;
  • az Európai Unió direktívában kéri a tagországokat nemcsak arra, hogy őshonos fajokat ültessenek, hanem hogy kifejezetten irtsák az elszaporodott invazív fajokat.

 

Ez éppen az állami erdőgazdálkodásnak, a Romsilvának lenne a feladata, a 15000 akáccsemetét viszont épp a Romsilvától kapják az önkéntesek, hogy elültessék. Naná, mert olcsóbb, mint a tölgycsemete, és jóval gyorsabban lehető belőle hasznot húzni, válaszolta Mátis, aki szerint a Romsilva teljesen idejétmúlt intézmény, amely nagyban elősegítette az illegális erdőirtásokat és tarvágásokat. Míg Nyugat-Európában már a '70-es években áttértek az erdőgazdálkodás pusztán gazdasági szemléletéről arra, amely az élőhelyek fenntarthatóságát helyezi előtérbe, nálunk a Romsilva még mindig sokkal inkább a profitra hajt, vélte a biológus.

 

Az Aranyosegerbegyen faültetésre kinézett területen a polgármesteri hivatal már elkezdett akácfákat ültetni, tudtuk meg Mihály Gyöngyi szervezőtől, a helyi tanács pedig megszavazta, hogy a terület 50 évig biztosan erdő marad. Állítólag a polgármester kérésére fogadták el végül az akáccsemetéket az aranyosegerbegyi területre, bár a Romsilva más fajokat is ajánlott.

 

Mátis Attila – bár nem látta az illető domboldalt – mindenképp őshonos fajokat ajánlott ültetésre: tölgyet, bükköt, juhart, gyertyánt, mert ezek nem monokulturális ültetvényt, hanem olyan erdőt alakítanak ki maguk körül, ahol különböző szinteken más növények is megjelennek. Bokrokból például a galagonya, a som vagy a kecskerágó számít őshonosnak.

 

Miután mindenki meggyőződött, hogy a másikat is csak a jószándék vezérli, abban maradtak, hogy a szervezők a szombatig hátralévő pár napban megpróbálnak más fajtákat kérni a Romsilvától, rávenni az aranyosegerbegyi polgármesteri hivatalt, hogy ne ragaszkodjon az akáchoz, Mátis Attila pedig utánanéz, a szaktárcánál ki foglalkozik a szombati nagy faültetési akcióval, és ki hagyta jóvá, hova milyen fajokat ültessenek.

 

Aki pedig szívesen ültetne – remélhetőleg nem invazív fajú – facsemetéket szombaton Kolozsvártól mintegy 40 km-re, az iratkozzon fel a mozgalom honlapján a Kolozsvár melletti fenyőikonra kattintva. Ha sikeresen regisztrált, akkor szombaton fél nyolckor legyen az Aréna előtt, onnan indulnak a kolozsvári buszok a helyszínre. 10-15 óra között zajlik a munka, utána egy órán át lehet bográcsozni, az önkénteshad délután négykor indul vissza.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Krónika

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített

Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába
Főtér

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába

További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit
Székelyhon

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes
Krónika

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes

Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS