Daytonnak annyi, mondják a boszniai szerbek. Forrósodik a talaj délen, a Boszniai Szerb Köztársaság ugyanis szintén függetlenedni készül.
Novembertől kezdődően egy balkáni régió elindulhat a függetlenség felé vezető úton, ezzel Románia határaitól alig 300 kilométerre megteremtve egy nyílt konfliktus előfeltételeit.
Ez lehet az a nap, amikor a Boszniai Szerb Köztársaság megteszi az első lépést a teljes függetlenség felé. Ezen a napon ennek az „entitásnak” – ez a Bosznia-Hercegovina részét képező Szerb Köztársaság hivatalos megnevezése – a polgárai arról szavaznak, hogy elfogadják-e, vagy sem a Nemzetközi Közösség Főmegbízottjának fennhatóságát. A Főmegbízott a bosznia-hercegovinai véres konfliktusnak véget vető daytoni megállapodások által előírt „döntőbíró”. Hatalmában áll tisztségviselőket leváltani és törvényeket kikényszeríteni, amennyiben a megállapodások megsértését tapasztalja, és ez fenyegetné a törékeny bosznia-hercegovinai békét.
A november 15-i népszavazást Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke kezdeményezte és egyetlen kérdésből áll: „Támogatják a törvényeknek Nemzetközi Közösség bosznia-hercegovinai Főmegbízottja általi alkotmánysértő és illetéktelen kikényszerítését, különösen a bosznia-hercegovinai bíróságra és ügyészségre vonatkozó törvényekét és ezen döntések alkalmazását a Boszniai Szerb Köztársaság területén?”
Röviden, amennyiben a népszavazáson a többség nemmel szavaz, a bosznia-hercegovinai szerb „entitás” többé nem ismerné el a daytoni megállapodások által az igazságszolgáltatás terén fő hatóságként bevezetett bíróságot és ügyészséget, és fenntartaná magának a jogot a Főmegbízott döntéseinek elutasítására. Ez gyakorlatilag a volt jugoszláv köztársaságban két évtizeddel ezelőtt dúló háborúnak véget vető és a hatályos alkotmányt is magukba foglaló megállapodások felmondása.
A Banja Luka-i vezető arra hivatkozik, hogy a kérdéses igazságszolgáltatási szervek szemet hunynak a „bosnyákok” (így! Nem világos az idézőjel oka – a szerk.) háborús bűnei felett, miközben a szerbeket szigorúan megbüntetik. Dodik a nacionalista állásfoglalásairól, de arról is ismert, hogy német ügyészek folytattak vizsgálatot ellene egy korrupciós ügyben, amit viszont a Boszniai Szerb Köztársaság bíróságai akadályoztak.
És hogy a szándékai egyértelműek legyenek, Dodik áprilisi újbóli elnökké választásakor kijelentette, hogy 2018-ban
amennyiben „nem lesznek látható jelei a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi helyzete stabilizálásának és tiszteletének”, és ha 2017-ig nem kapja meg a teljes ellenőrzést a bírói hatalom felett. Egyszerűbben mondva, ha a következő 3 évben nem kapja meg a de facto függetlenséget, akkor népszavazást fog kiírni a függetlenség de jure szentesítéséről.
A november 15-i népszavazást még a szerb kormányfő is bírálta, aki döntése újragondolására kérte Dodikot. A boszniai szerb vezető megígérte, hogy gondolkodni fog rajta, de nem tért el az eredeti tervétől. Minthogy ezt már elfogadta a Boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása, mint ahogy az „entitás” Alkotmánybírósága is, a népszavazást már csak a Főmegbízott, az osztrák Valentin Inzko semmisítheti meg. De a Foreign Policy szerint mind az EU, mind az Egyesült Államok arra kérte, ne avatkozzon be, mert ezzel a tekintélyét kockáztatja, hiszen semmilyen eszköze nincs, amellyel a boszniai szerbeket a népszavazás lefújására kötelezhetné.
„A Boszniai Szerb Köztársaságban tervezett népszavazás belpolitikai kérdés”, ez Oroszország bosznia-hercegovinai nagykövetének a hivatalos álláspontja, amit utólag a moszkvai Külügyminisztérium is megerősített. Az orosz diplomata arra hivatkozott, hogy „komoly bírálatok vannak az ország igazságszolgáltatási rendszerével szemben”, mely „nem hatékony” és hátrányos a szerbekre nézve. Oroszország nemrég akkor is kiállt Dodik mellett, amikor arról volt szó, hogy ne ismerjék el genocídiumnak a srebrenicai mészárlást, melynek során a boszniai szerbek hadserege 1995 júliusában több mint 8.000 muzulmánt gyilkolt meg.
Nem csoda, hogy egy héttel ezelőtt Dodik azt nyilatkozta, hogy „a Boszniai Szerb Köztársaság különleges érzéseket táplál Oroszország iránt, melyre a Nyugat néha rettegéssel, néha pedig arroganciával tekint”. „Meggyőződésünk, hogy a Nyugatnak gonosz szándékai vannak a Bosznia-hercegovinai és a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbekkel, és hiba lenne azt hinnünk, hogy a nyugati politikai elitet az alázatosságunkkal megszelídíthetnénk”, mondta ugyanakkor Dodik, a „Nyugat” által kikényszerített bármilyen döntés elutasítását kérve.
A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke tavaly ősszel találkozott Vlagyimir Putyinnal. Dodik akkor azt mondta, hogy „fenntartások nélkül támogatja Oroszországot” és egy rendkívül fontos lépést tett Moszkva irányába: olyan megállapodást kötött a Gazprommal, melyből kizárták a közvetítőket és amelynek értelmében a Boszniai Szerb Köztársaság alacsonyabb áron kapja a gázt az orosz cég és a volt jugoszláv köztársaság hatóságai között létrejött társuláson keresztül.
Valentin Inzko főmegbízott szeptember elején figyelmeztetett: „Ha tovább folytatódik a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságainak jelenlegi politikai irányvonala, akkor nagy a veszélye, hogy
aminek jelentős hatása lesz a nemzetközi békére és biztonságra.” Ezen kívül a Békefenntartó Tanácsba tartozó 8 ország közül 7 nagykövete kijelentette, hogy a népszavazás sérti a daytoni megállapodásokat. A nyolcadik állam, Oroszország nagykövete „elérhetetlen” volt.
Álláspontját Inzko egy nemrég adott interjújában megerősítette. Arra figyelmeztetett, hogy a „Dayton-ellenes” népszavazás gazdasági károkat okozhat a Boszniai Szerb Köztársaságnak, és semmiképpen sem fog használni az európai integrációjának. De az a kérdés, hogy a Dodik által vezetett köztársaság a többi bosnyákkal együtt békésen be szeretne jutni az EU-ba, vagy Oroszországhoz közeledne, akár azzal a kockázattal is, hogy új konfliktus robbanhat ki a volt jugoszláv térségben.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.