// 2025. január 11., szombat // Ágota
függetlenség

Egy új ország Délkelet-Európa térképén?

// HIRDETÉS

Daytonnak annyi, mondják a boszniai szerbek. Forrósodik a talaj délen, a Boszniai Szerb Köztársaság ugyanis szintén függetlenedni készül.

Novembertől kezdődően egy balkáni régió elindulhat a függetlenség felé vezető úton, ezzel Románia határaitól alig 300 kilométerre megteremtve egy nyílt konfliktus előfeltételeit.

November 15.: jegyezzék meg ezt a dátumot.

Ez lehet az a nap, amikor a Boszniai Szerb Köztársaság megteszi az első lépést a teljes függetlenség felé. Ezen a napon ennek az „entitásnak” – ez a Bosznia-Hercegovina részét képező Szerb Köztársaság hivatalos megnevezése – a polgárai arról szavaznak, hogy elfogadják-e, vagy sem a Nemzetközi Közösség Főmegbízottjának fennhatóságát. A Főmegbízott a bosznia-hercegovinai véres konfliktusnak véget vető daytoni megállapodások által előírt „döntőbíró”. Hatalmában áll tisztségviselőket leváltani és törvényeket kikényszeríteni, amennyiben a megállapodások megsértését tapasztalja, és ez fenyegetné a törékeny bosznia-hercegovinai békét.

A november 15-i népszavazást Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke kezdeményezte és egyetlen kérdésből áll: „Támogatják a törvényeknek Nemzetközi Közösség bosznia-hercegovinai Főmegbízottja általi alkotmánysértő és illetéktelen kikényszerítését, különösen a bosznia-hercegovinai bíróságra és ügyészségre vonatkozó törvényekét és ezen döntések alkalmazását a Boszniai Szerb Köztársaság területén?”

Röviden, amennyiben a népszavazáson a többség nemmel szavaz, a bosznia-hercegovinai szerb „entitás” többé nem ismerné el a daytoni megállapodások által az igazságszolgáltatás terén fő hatóságként bevezetett bíróságot és ügyészséget, és fenntartaná magának a jogot a Főmegbízott döntéseinek elutasítására. Ez gyakorlatilag a volt jugoszláv köztársaságban két évtizeddel ezelőtt dúló háborúnak véget vető és a hatályos alkotmányt is magukba foglaló megállapodások felmondása.

A Banja Luka-i vezető arra hivatkozik, hogy a kérdéses igazságszolgáltatási szervek szemet hunynak a „bosnyákok” (így! Nem világos az idézőjel oka – a szerk.) háborús bűnei felett, miközben a szerbeket szigorúan megbüntetik. Dodik a nacionalista állásfoglalásairól, de arról is ismert, hogy német ügyészek folytattak vizsgálatot ellene egy korrupciós ügyben, amit viszont a Boszniai Szerb Köztársaság bíróságai akadályoztak.

És hogy a szándékai egyértelműek legyenek, Dodik áprilisi újbóli elnökké választásakor kijelentette, hogy 2018-ban

a függetlenségről is népszavazást szándékozik kiírni,

amennyiben „nem lesznek látható jelei a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi helyzete stabilizálásának és tiszteletének”, és ha 2017-ig nem kapja meg a teljes ellenőrzést a bírói hatalom felett. Egyszerűbben mondva, ha a következő 3 évben nem kapja meg a de facto függetlenséget, akkor népszavazást fog kiírni a függetlenség de jure szentesítéséről.

A november 15-i népszavazást még a szerb kormányfő is bírálta, aki döntése újragondolására kérte Dodikot. A boszniai szerb vezető megígérte, hogy gondolkodni fog rajta, de nem tért el az eredeti tervétől. Minthogy ezt már elfogadta a Boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása, mint ahogy az „entitás” Alkotmánybírósága is, a népszavazást már csak a Főmegbízott, az osztrák Valentin Inzko semmisítheti meg. De a Foreign Policy szerint mind az EU, mind az Egyesült Államok arra kérte, ne avatkozzon be, mert ezzel a tekintélyét kockáztatja, hiszen semmilyen eszköze nincs, amellyel a boszniai szerbeket a népszavazás lefújására kötelezhetné.

Másrészről Dodik rendelkezik a Kreml támogatásával.

„A Boszniai Szerb Köztársaságban tervezett népszavazás belpolitikai kérdés”, ez Oroszország bosznia-hercegovinai nagykövetének a hivatalos álláspontja, amit utólag a moszkvai Külügyminisztérium is megerősített. Az orosz diplomata arra hivatkozott, hogy „komoly bírálatok vannak az ország igazságszolgáltatási rendszerével szemben”, mely „nem hatékony” és hátrányos a szerbekre nézve. Oroszország nemrég akkor is kiállt Dodik mellett, amikor arról volt szó, hogy ne ismerjék el genocídiumnak a srebrenicai mészárlást, melynek során a boszniai szerbek hadserege 1995 júliusában több mint 8.000 muzulmánt gyilkolt meg.

Nem csoda, hogy egy héttel ezelőtt Dodik azt nyilatkozta, hogy „a Boszniai Szerb Köztársaság különleges érzéseket táplál Oroszország iránt, melyre a Nyugat néha rettegéssel, néha pedig arroganciával tekint”. „Meggyőződésünk, hogy a Nyugatnak gonosz szándékai vannak a Bosznia-hercegovinai és a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbekkel, és hiba lenne azt hinnünk, hogy a nyugati politikai elitet az alázatosságunkkal megszelídíthetnénk”, mondta ugyanakkor Dodik, a „Nyugat” által kikényszerített bármilyen döntés elutasítását kérve.

A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke tavaly ősszel találkozott Vlagyimir Putyinnal. Dodik akkor azt mondta, hogy „fenntartások nélkül támogatja Oroszországot” és egy rendkívül fontos lépést tett Moszkva irányába: olyan megállapodást kötött a Gazprommal, melyből kizárták a közvetítőket és amelynek értelmében a Boszniai Szerb Köztársaság alacsonyabb áron kapja a gázt az orosz cég és a volt jugoszláv köztársaság hatóságai között létrejött társuláson keresztül.

Valentin Inzko főmegbízott szeptember elején figyelmeztetett: „Ha tovább folytatódik a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságainak jelenlegi politikai irányvonala, akkor nagy a veszélye, hogy

Bosznia-Hercegovina elindul a szétesés felé,

aminek jelentős hatása lesz a nemzetközi békére és biztonságra.” Ezen kívül a Békefenntartó Tanácsba tartozó 8 ország közül 7 nagykövete kijelentette, hogy a népszavazás sérti a daytoni megállapodásokat. A nyolcadik állam, Oroszország nagykövete „elérhetetlen” volt.

Álláspontját Inzko egy nemrég adott interjújában megerősítette. Arra figyelmeztetett, hogy a „Dayton-ellenes” népszavazás gazdasági károkat okozhat a Boszniai Szerb Köztársaságnak, és semmiképpen sem fog használni az európai integrációjának. De az a kérdés, hogy a Dodik által vezetett köztársaság a többi bosnyákkal együtt békésen be szeretne jutni az EU-ba, vagy Oroszországhoz közeledne, akár azzal a kockázattal is, hogy új konfliktus robbanhat ki a volt jugoszláv térségben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet
Székelyhon

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó
Székelyhon

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó

Veszélyezteti a forgalmat a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda közelében egy hetek óta rendszeresen felbukkanó szarvasünő. A szelíd állaton GPS nyomkövető is van, mint kiderült, magánszemély neveli, csakhogy folyton átszökik a kerítésen.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS