Az RMDSZ ügyvezető elnöksége elindította a nyelvi jogok romániai gyakorlatba ültetésének a teljességre törekvő felmérését – tájékoztatott csütörtöki hírlevelében a szövetség. A Kulturális Autonómiatanács (KAT) júniusban hozott döntése értelmében azt ellenőrzi a szövetség, hogy az önkormányzatokban, az ezeknek alárendelt intézményekben, valamint a központi államigazgatási hivatalok alá tartozó intézményekben hogyan biztosítják az anyanyelvhasználatot azokon a településeken,
ahol a 2002-es népszámlálás idején 20 százalék fölött volt a magyarság aránya.
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke az MTI-nek elmondta: év végéig elkészül egy olyan adatbázis, amelybe bekerül valamennyi, magyarok által is lakott erdélyi település helységnévtábláinak, közintézményei névtábláinak a fényképe. Az adatbázisba az is bekerül, hogy milyen mértékben érhetők el magyar nyelven a közérdekű helyi információk a település hivatalos honlapján.
Olvasson még:
- Ja semmi, csak pár jómadár négymillió eurót lopott ki egy magánnyugdíjpénztárból (FRISSÍTVE)
- Havi 7000 eurós fizetéssel járó állást kapott egy állami hatóságnál egy volt szenátor, bár a végzettsége erre nemigen jogosítaná fel
- Böjte Csaba: Bárki bármilyen rendellenességet lát, tapasztal, kérem, hogy jelentse nekem bizalommal
A felmérés egy második – novemberben induló, és több időt igénybe vevő – körében azt vizsgálják meg valamennyi településen, hogy milyen mértékben lehet magyar nyelven fordulni a hivatalhoz. Ez ügyben valamennyi érintett polgármesteri hivatalt kérdőívvel keresnek meg, de
a magyar önkormányzati képviselőkön keresztül azt is ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a valóságnak a hivatal által adott válaszok.
A jövő évi önkormányzati választások előtt egyértelművé akarjuk tenni, hogy aki az RMDSZ részéről önkormányzati mandátumot vállal, az kiemelt fontosságot tulajdonít ezeknek a kérdéseknek” – mondta Székely István. Hozzátette, hogy mozgalmi jelleget is szánnak a felmérésnek, hiszen azt tapasztalják, hogy elsősorban a román többségű településeken nem szívesen élnek anyanyelv-használati jogaikkal a magyar emberek. “Azt gondolják: ha magyarul írt kérvénnyel fordulnak a román polgármesterhez, nagyobb a valószínűsége annak, hogy negatív válasz érkezik a kérésükre” – magyarázta az alelnök.
A Kulturális Autonómiatanács elnöki tisztségét is betöltő politikus azt is hozzátette, hogy az RMDSZ elkészítette már az árnyékjelentését arról, hogy az állam miként tesz eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának a ratifikálásával vállalt. Az így begyűjtendő adatok az árnyékjelentést kiegészítő esettanulmányok elkészítését teszik lehetővé.
Fotó: RMDSZ/Vakarcs István