Túlélés vagy népszolgálat? Kérdezi a címében a Mikó Imréről szóló dokumentumfilm. A válaszra még várnunk kell.
Arról, hogy az idei Filmtettfeszt nemcsak a könnyed és szórakoztató műfajokról, hanem a komoly tényfeltáró kutatómunkára alapozott, nehezebben emészthető filmes alkotásokról is szólt, szombat délután a Mikó Imre életét és munkásságát tabudöntögető módon tematizáló dokumentumfilm vetítésén győződhetett meg a kolozsvári közönség.
Ez a „maratoni” délután ugyanis a két világháború és az azt követő kommunista uralom egyik kétségkívül legkiemelkedőbb erdélyi személyiségéről, Mikó Imréről szólt, akiről az utókor jog- és államtudományi íróként, műfordítóként, politikusként, és az erdélyi magyarság vezéregyéniségeként nagyfokú erkölcsi megbecsüléssel emlékezik meg. Ezt a feltétlen megbecsülést azonban megkérdőjelezi, hogy
A Domokos János rendező és Stefano Bottoni történész közreműködésével készült Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate című dokumentumfilm, arra keresi a választ, mi motiválhatta Mikó Imrét a titkosszolgálati jelentések írásakor, és hogyan egyeztethető mindez össze a róla kialakított képpel. A film megtekintése után közönségtalálkozóra, majd egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyeken nemcsak a dokumentumfilm készítői, hanem a Mikó család tagjai is részt vettek, akik egyébként a filmben is megszólaltak, és mindenben közreműködtek annak készítőivel.
A közönségtalálkozón Papp Attila Zsolt, a Főtér főszerkesztője és a Filmtett munkatársa kérdezte a szerzőket. Megtudhattuk, hogy a film Stefano Bottoni készülő tanulmánykötetére épült. A tudományos kutatás sajátossága, hogy állandóan új információk kerülnek napvilágra, jelen esetben ezek bemutatására már nem vállalkozhatott a film. Kevesebb szó esik benne például Mikó Imre szerepéről a 70-es években, amikor harmadjára is beszervezi a Szekuritáté, és számos külföldi látogatáson vesz részt.
Mikó Imre ellentmondásos megítélésére világít rá a filmben, hogy a Bottoni által megkérdezett, Mikót személyesen is ismerő értelmiségiek különbözőképpen válaszoltak arra a kérdésre, hogy baloldali politikus volt-e. A kérdést bonyolítja – mint ahogyan a kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott –, hogy miközben mindig kapcsolatban állt a baloldallal, és antifasiszta aktivista volt, a bécsi döntések után az Erdélyi Párt országgyűlési képviselőjeként maga is megszavazta a zsidótörvényeket. Ezzel kapcsolatosan elhangzott: Mikó Imre elsősorban alkalmazkodó politikus volt. Abban a politikai konjunktúrában, melyben tevékenykedett, a bal- vagy jobboldali megkülönböztetésnek nem sok értelme volt, ezért ma már
A legfontosabb kérdés, amelyre a több mint másfél órás dokumentumfilm nem tudott választ adni, de a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek sem sikerült egy közös álláspontot kialakítani: ártott-e valakinek jelentéseivel Mikó Imre? Domokos János elmondta: ha már be volt szervezve, akkor minden bizonnyal ártott. Stefano Bottoni árnyaltabban fogalmazott. Szerinte ez a probléma túlmegy azon, hogy kinek ártott. Kevés jelentése maradt fenn, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) aktái pedig hiányosak. Különbséget kell tenni az 50-es és a 70-es évekbeli kollaborációja között, ugyanis míg korábban saját élete és családja sorsa múlott azon, hogy jelent-e, addig utóbb szó sincs létfenyegetettségről. Mikó külföldi útjaival a hidegháborús játékok részévé válik, bár azt is tudjuk, hogy a Nyugatot járva hírét vitte az erdélyi magyarság rossz helyzetének, amivel nagy szolgálatot tett az itthoniaknak. Ez is motiválhatta a Szekuritátéval való együttműködésben.
A gondolatmenet fonalát nagyjából ennél a kérdésnél vette fel az időközben a Bocskai-ház Óváry termébe költözött közönség a Lőrincz D. József moderálásával zajló kerekasztal-beszélgetésen.
A szekusblogot működtető Könczei Csilla szerint örvendetes, hogy a család hozzájárult a kutatáshoz, felvállalva ennek ódiumát is. Véleménye szerint ezt a kényes témát a szeretet jegyében érdemes tárgyalni. A filmet értékelve elmondta: úgy érezte, hogy Domokos János feladta a rendezői autoritását, hátrébb lépett, ugyanakkor hezitálást figyelt meg a kutató részéről. Későbbi hozzászólásakor kifejtette: az általa képviselt nemzedék mire felnőtt, már nem működtek azok az alkalmazkodási stratégiák, mint Mikó korában. Az intézmények sorra buktak be, a legtöbben pedig külföldre emigráltak.
Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia vezetője – aki saját megfigyelési aktái révén szintén sokat foglalkozott a Szekuritátéval – elmondta: nem tudja megérteni, mi lehetett Mikó Imre lelkében, amikor harmadjára is beadta a derekát, és személyesen jelentett a szekufőnöknek (Constantin Ioana alezredesnek – szerk. megj.). Annál is inkább, mivel Mikó Imre nem volt naiv ember, aki azt hihette, hogy bármit is elérhet a magyarság érdekében Ioana alezredesnél. Saját tapasztalatait felelevenítve Tabacu arról is beszélt, hogy a 70-es években (amikor Mikót harmadjára beszervezték), a szekusok nagy figyelmet szenteltek a személyes kapcsolatok kialakítására a megfigyelt személyekkel.
Józsa Márta Kolozsváron született, Budapesten élő dokumentumfilmes arra mutatott rá, hogy az utókor elnéző azokkal az erdélyi magyar értelmiségiekkel szemben, akikről kiderült, hogy együttműködtek a Szekuritátéval, és ezzel relativizálja azoknak a szerepét, akik ellenszegültek. Ez az érzelmi attitűd feszültséget teremt az egész társadalomban.
Meddig beszélhetünk alkalmazkodásról és mikortól együttműködésről? – tette fel a kérdést Novák Csaba történész, aki tíz éve kutakodik a CNSAS-nél. Szerinte beszélni kell tabu nélkül az együttműködések formáiról, arról, hogy a besúgó passzív vagy hivatalos módon jelentett. Az együttműködés akkor a legaljasabb, ha a jelentő személy környezete nem tud a beszervezésről. Novák úgy vélekedett, hogy
László Márton történész annak a véleményének adott hangot, hogy azok az információk, amelyeket Mikó kiszolgáltatott a Szekuritáténak például az erdélyi magyar társadalom felépítéséről, nem egyenarányúak azzal, amit népszolgálat címén elért a 70-es években. Ugyanakkor megjegyezte: szerinte a hatalom emberei nem mertek volna hozzányúlni Mikó Imréhez, ha megtagadja a besúgást, mint ahogyan külföldi ismertségük miatt nem merték likvidálni Király Károlyt vagy Sütő Andrást sem.
Az este egyik legderűsebb meghívottja Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor volt, aki érdekes, olykor megmosolyogtató adalékokkal szolgált a Szekuritáté működésének megértéséhez. Kifejtette: a dokumentumfilm címe azt érzékelteti, mintha választani kellene a túlélés és a népszolgálat között. Mikó Imre szerinte a Szekuritátéval való együttműködésekor egyszerre szem előtt tartotta mindkettőt. Szilágyi arról is szólt, hogy az alkalmazkodás – bár erdélyi magyar társadalomban rosszul csengő szó, akárcsak az ezt méginkább kifejező „tájbasimulás” szavunk, mely kifejezetten erdélyi találmány – biológiai értelemben célszerű viselkedést, a fennmaradás eszközét jelenti.
Stefano Bottoni hozzászólásában Mikó 70-es évekbeli külföldi útjaira összpontosított. Túl sokat nem lehet tudni arról, hogy ezeken a tárgyalásokon mi hangzott el, egyedül a 73-ban, a New York-i Magyar Házban elmondott beszédéből derül ki, hogy Mikó mit gondol a rendszerről. Ekkor kertelés nélkül mutatja be az Amerikába emigrált magyaroknak az erdélyi magyarok helyzetét, a magyar nyelvű oktatás visszaszorítását, az értelmiség üldöztetését. Utazásai során találkozik többek között Wass Alberttel, de azzal a Németországba emigrált Illyés Elemérrel is, aki ekkoriban írja Erdély változása – Mítosz és valóság című művét, mely első ízben nyújt átfogó képet a Nyugat számára az erdélyi magyar kisebbség valós helyzetéről.
A Mikó család jelen lévő tagjai azt hangsúlyozták a beszélgetésen, hogy
El kell tudni távolodni a személyes Mikó-képtől, hiszen csak így derülhet ki az igazság – hangzott el.
A Mikó Imre személyéről és megítéléséről szóló mintegy öt órán át tartó szombat délutáni program is jól mutatja: nem lehet eleget beszélni arról, hogy hogyan viszonyuljon az emlékezet mindazokhoz a köztiszteletben álló személyiségekhez, akikről kiderült, hogy együttműködtek a Szekuritátéval.
Szöveg: Mészáros Tímea
Fotó: Filmtettfeszt, Radu Norbert
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Július 7-től a szolgáltatók blokkolni fogják a Románián kívülről érkező hamis telefonhívásokat, és Toni Greblă-t kirúgták az állandó választási hatóság éléről, mert megemelte a saját fizetését.
Július 7-től a szolgáltatók blokkolni fogják a Románián kívülről érkező hamis telefonhívásokat, és Toni Greblă-t kirúgták az állandó választási hatóság éléről, mert megemelte a saját fizetését.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
… valaki kapta magát Fehér megyében és lebetonozott egy folyót… hopp, Bolojan miniszterelnök úr bejelentette a nadrágszíj-intézkedéseket… és Románia napok óta lázban ég egy állítólagos fekete párduc miatt.
… valaki kapta magát Fehér megyében és lebetonozott egy folyót… hopp, Bolojan miniszterelnök úr bejelentette a nadrágszíj-intézkedéseket… és Románia napok óta lázban ég egy állítólagos fekete párduc miatt.
A leköszönő alkotmánybírák eközben talicskával tolnák haza a közpénzt; július 1-jétől elszállnak a villanyszámlák; a kolozsvári fellegváron pedig heves tűz ütött ki kedd délután.
A leköszönő alkotmánybírák eközben talicskával tolnák haza a közpénzt; július 1-jétől elszállnak a villanyszámlák; a kolozsvári fellegváron pedig heves tűz ütött ki kedd délután.
Két megoldásról tárgyaltak a CSAT-ban a parajdi sóbánya ügyében. Százmillió eurót nyúltak le állami és EU-s alapokból, az olasz maffia is érintett.
Két megoldásról tárgyaltak a CSAT-ban a parajdi sóbánya ügyében. Százmillió eurót nyúltak le állami és EU-s alapokból, az olasz maffia is érintett.
Egy belga juhászkutya segíti a vízimentők munkáját az idéntől a román tengerparton. Továbbá: egy Kolozs megyei faluban automatából megy az ügyintézés.
Egy belga juhászkutya segíti a vízimentők munkáját az idéntől a román tengerparton. Továbbá: egy Kolozs megyei faluban automatából megy az ügyintézés.
Szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány az alapélelmiszerek árrésstopját. Hárommillió euró értékben lopott növényvédő szert Franciaországban egy román bűnbanda.
Szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány az alapélelmiszerek árrésstopját. Hárommillió euró értékben lopott növényvédő szert Franciaországban egy román bűnbanda.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.
Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.