Román hadsereget a Székelyföldre!

A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Polgári Fóruma (FCRHCM) számos alkalommal fújt riadót amiatt a veszély miatt, amit az ezekben a megyékben zajló szélsőséges szervezetek köznyugalmat és közrendet fenyegető cselekedetei jelentenek.

„A térségben nem demokrácia, hanem etnokrácia van.

Számtalanszor kértük Románia kormányától, hogy ne engedjen többé az RMDSZ azon követeléseinek, melyekkel a kovásznai és hargitai román kormánymegbízottak leváltását akarták elérni, hiszen a kormány területi képviselőiként ők egyedüliek, akik őrködhetnek és megakadályozhatják a román állam elleni cselekedeteket”, magyarázza Ioan Lăcătuşu, a Kovászna-Hargita Tanulmányok Európai Központjának igazgatója az Epoch Times-nak adott interjúja második részében. Véleménye szerint létre kellene hozni egy főosztályt a számbelileg kisebbségben lévő román közösségek számára, mely támogathatja ezeket a helyi hatóságok visszaéléseivel szemben (amivel, természetesen, létrehoznák a felsőbbrendű és alsóbbrendű „számbelileg kisebbségben lévő” közösségeket – a szerk.).

Epoch Times: Milyen tevékenységekkel igyekszik ebben a térségben megőrizni a román identitást a FCRCHM?

Ioan Lăcătuşu: A FCRCHM-nek, alapszabályának megfelelően, már 10 évvel ezelőtti megalapítása óta az a célja, hogy biztosítsa a Kovászna és Hargita megyében létező román civil társadalom koordinálását és cselekvési egységét, hogy megőrizhető és fejleszthető legyen a két megyében élő románok nemzeti identitása és biztosítható legyen a normális etnikumközi együttélés a térség többi lakóival, az általános jólét és a közjó érdekében, tekintettel Románia európai struktúrákba történt integrálására. Míg 2005-ös létrehozásakor a Fórum 12 Kovászna és Hargita megyei civil szervezetet fogott össze, jelenleg az ország ezen részének románjaira nézve reprezentatív föderáció 33 Kovászna, Hargita és Maros megyei kulturális és civil egyesületet foglal magába.

A Fórum az alapszabályban rögzített cél és célkitűzések alapján tevékenysége 10 éve alatt a következőket tette: emlékeztetőket, felhívásokat, memorandumokat, közleményeket, nyílt leveleket, jegyzékeket, üzeneteket, tiltakozásokat, felszólításokat, panaszokat fogalmazott meg, feljelentéseket tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), pereket indított és egyéb tevékenységeket végzett, melyek végeredménye a románok identitásának egy többetnikumú és többfelekezetű térségben, nem pedig egy etnikai enklávéban való megőrzése és érvényesítése.

A Fórum szembeszállt a magyar vezetők azon óhajával, mellyel gettósítani akarták a tervezett,

etnikailag megtisztított „székelyföldön”

(így! – a szerk.) a román intézményeket és jelképeket, mely igyekezet része a Kovászna és Hargita megyei nyilvánosság, többek között magyar emlékművekkel és jelképekkel történő szimbolikus megszállási (ááá! – a szerk.) stratégiának. Ennek bizonyítéka a CNCD-nek az a több mint tíz határozata, melyek megállapítják a két megyében élő románok tömeges (így! – a szerk.) diszkriminációját. A Fórum úgy véli, hogy a helyi, vagy megyei közérdeket szolgáló létesítmények nevének a harmóniát és a jó együttélést kell tükröznie, vagy semleges elnevezésekkel, vagy úgy, hogy mindkét közösségből származó személyiségekről nevezik el azokat, mivel az elmagyarosítási folyamat, illetve a román elnevezések eltávolítása a közterületekről elfogadhatatlan.

Állást foglaltunk a román parlamenti képviselők közömbösségével, figyelmetlenségével, vagy jobban mondva cinkosságával szemben, amikor hallgatólagos elfogadással (amennyiben a parlament két háza közül a véleményezőben bizonyos határidőn belül nem születik valamilyen döntés egy törvényjavaslatról, akkor vita nélkül elfogadottként kerül át a döntéshozó parlamenti ház elé – a szerk.) mentek át az RMDSZ egyes, szeparatista és autonomista célkitűzések megvalósítását célzó törvényjavaslatai.

Számtalanszor megismételtük azt a Románia kormányához intézett követelést, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlatával, miszerint elfogadja az RMDSZ-nek a Kovászna és Hargita megyei román kormánymegbízottak leváltására vonatkozó igényeit, hiszen a kormány területi képviselőiként ők az egyedüliek, akik őrködhetnek és megakadályozhatják a román állam elleni cselekedeteket.

A Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösség legitim képviselőiként (ezt a minőségüket számos térségbeli román politikus, szervezet vitatja – a szerk.) kifejeztük teljes egyet nem értésünket azzal a gyakorlattal, hogy magyar politikai és civil vezetők olyan szimpóziumokat, konferenciákat, előadásokat stb. tartanak, melyeken a román állam fő intézményei, a román akadémiai körök és a civil társadalom képviselői nélkül vitatják meg megyénk (melyik? – a szerk.) fejlesztésére vonatkozó stratégiákat, de melyeken jelen vannak a Magyar Tudományos Akadémia képviselői, illetve a magyarországi közélet egyes meghatározó személyiségei.

Felhívtuk a román állam központi hatóságainak figyelmét arra, hogy a Román Akadémia bevonásával e térség számára ki kell dolgozni egy koherens közigazgatási-törvényi elképzelést és stratégiát, egy gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet.

A FCRHCM az elmúlt évek során számos alkalommal fújt riadót amiatt a veszély miatt, amit a szélsőséges típusú szervezetek Hargita, Kovászna és Maros megyék területén zajló rendezvényei képviselnek, melyek

súlyos fenyegetést jelentenek

a köznyugalomra és a közrendre nézve, és megmérgezik az etnikumok közötti normális együttélési légkört.

Számtalanszor követeltük, hogy a román állam specifikus intézményein, a kormánymegbízotton, a kihelyezett intézményeken, a hadseregen, a közrendvédelmi erőkön keresztül gyakorolja egyértelműen és határozottan a jelenlétét, ahogy azt az olasz állam is teszi Dél-Tirolban, melyet az úgynevezett „Székelyföld” (így! –a szerk.) etnikai kritériumokon alapuló szeparatizmusát (így! – a szerk.) támogatók gyakran említenek példaként.

A Fórum számtalanszor jelezte, hogy a romániai és magyarországi magyar nyelvű sajtó tele van egyes „jelentős” magyar politikusok „észbontó és irreális” diskurzusaival, „a románok imázsának súlyos kárt okozó támadásokkal” (így! És mi a javaslat: cenzúra? – a szerk.). Állandóan tanúi vagyunk a „mérsékelt” és a „radikális” magyar vezetők által egyaránt hirdetett autonomista, szeparatista és románellenes kezdeményezéseknek.

Ugyanakkor a Fórum állandóan a jó együttélésért és megértésért (A nap vicce! – a szerk.) küzdött (az ilyenek már csak küzdeni tudnak, még a vécén is! – a szerk.) az összes magyar etnikumú és más etnikumú polgártársakkal, a kölcsönös tisztelet, a közös keresztény és európai szellemiségben, de elítélte és fellépett az etnikai szeparatizmus és románellenesség híveinek túlzásai ellen.

Ön szerint szükség lenne egy törvényre a romániai román kisebbség számára? Mit kellene ennek szabályoznia?

Igen, de nem ilyen címmel.

A románok nem lehetnek etnikai kisebbség a saját hazájukban

(így! Ezek szerint a Ceauşescu-rezsim telepeseként Székelyföldön tevékenykedő Ioan Lăcătuşu nyíltan bevallja, hogy a nem román etnikumúak akkor sem tekinthetnék hazájuknak Romániát, ha – netán mégis – akarnák! – a szerk.). A többetnikumú és többfelekezetű településeken számbelileg kisebbségben lévő románok törvényének mindazokat a jogokat kellene biztosítania, melyekkel Románia többi állampolgára rendelkezik, és melyeket az ezeken a településeken és ezekben a közigazgatási egységekben élő románok a helyi és országos választásokon való részvétellel nem érhetnek el. Hivatalból kell képviselettel rendelkezniük Románia Parlamentjében (így! – a szerk.), a megyei és helyi tanácsokban; biztosítani kell az ezekben a térségekben működő román intézmények, kiadványok és egyesületek (netán elsősorban a FCRHCM-ről van itt szó?! – a szerk.) finanszírozását, lehetőséget kell adni a román jelképek és értékek érvényesítésére a közéletben, serkenteni kell a fiatalok és a szakemberek helyben maradását (Ez rendben is lenne, de ez miért csak a „többetnikumú és többfelekezetű településeken számbelileg kisebbségben lévő románokra” vonatkozik? – a szerk.).

A törvénynek létre kell hoznia egy főosztályt a számbeli kisebbségben lévő román közösségek számára, melynek a számbelileg kisebbségben lévő román közösségek támogatásának kérdésköre lenne a feladata (ezt nem gondoltuk volna! – a szerk.). Ennek elő kellene segítenie a közvetlen kapcsolatokat a központi közigazgatás szervei és az ezekben a megyékben élő román közösség érdekeit és követelményeit képviselő civil társadalom (ööö… mondjuk az FCRHCM?! – a szerk.) között.

A főosztálynak a központi hatóságok térség iránti figyelmének koherenciáját és folyamatosságát kell biztosítania a stratégiák kidolgozásában és alkalmazásában. Ezen kívül szükség van egy elnöki, illetve kormányzati tanácsadó kinevezésére, aki figyelemmel kíséri a számbelileg kisebbségben lévő közösségek helyzetét, és Románia Parlamentjében el kell utasítani az összes olyan törvényjavaslatot, melyek célja a kollektív jogok (így! – a szerk.) és az etnikai kritériumok szerinti szeparatizmus (így! – a szerk.) intézményesítése.

Az interjú első része itt elérhető. A harmadik részben Székelyföld (érdekes módon itt elmaradt az idézőjel és az „úgynevezett” kitétel is – a szerk.) de facto autonómiájáról lesz szó.