Meg kell védeni a székelyföldi román kisebbséget, mondja Ioan Lăcătuşu. Izé, többségi kisebbet. Kevésbé többségit. De akár be is lehetne az ilyeneket utalni egy elmegyógyintézetbe.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Polgári Fóruma (FCRHCM) számos alkalommal fújt riadót amiatt a veszély miatt, amit az ezekben a megyékben zajló szélsőséges szervezetek köznyugalmat és közrendet fenyegető cselekedetei jelentenek.
Számtalanszor kértük Románia kormányától, hogy ne engedjen többé az RMDSZ azon követeléseinek, melyekkel a kovásznai és hargitai román kormánymegbízottak leváltását akarták elérni, hiszen a kormány területi képviselőiként ők egyedüliek, akik őrködhetnek és megakadályozhatják a román állam elleni cselekedeteket”, magyarázza Ioan Lăcătuşu, a Kovászna-Hargita Tanulmányok Európai Központjának igazgatója az Epoch Times-nak adott interjúja második részében. Véleménye szerint létre kellene hozni egy főosztályt a számbelileg kisebbségben lévő román közösségek számára, mely támogathatja ezeket a helyi hatóságok visszaéléseivel szemben (amivel, természetesen, létrehoznák a felsőbbrendű és alsóbbrendű „számbelileg kisebbségben lévő” közösségeket – a szerk.).
Epoch Times: Milyen tevékenységekkel igyekszik ebben a térségben megőrizni a román identitást a FCRCHM?
Ioan Lăcătuşu: A FCRCHM-nek, alapszabályának megfelelően, már 10 évvel ezelőtti megalapítása óta az a célja, hogy biztosítsa a Kovászna és Hargita megyében létező román civil társadalom koordinálását és cselekvési egységét, hogy megőrizhető és fejleszthető legyen a két megyében élő románok nemzeti identitása és biztosítható legyen a normális etnikumközi együttélés a térség többi lakóival, az általános jólét és a közjó érdekében, tekintettel Románia európai struktúrákba történt integrálására. Míg 2005-ös létrehozásakor a Fórum 12 Kovászna és Hargita megyei civil szervezetet fogott össze, jelenleg az ország ezen részének románjaira nézve reprezentatív föderáció 33 Kovászna, Hargita és Maros megyei kulturális és civil egyesületet foglal magába.
A Fórum az alapszabályban rögzített cél és célkitűzések alapján tevékenysége 10 éve alatt a következőket tette: emlékeztetőket, felhívásokat, memorandumokat, közleményeket, nyílt leveleket, jegyzékeket, üzeneteket, tiltakozásokat, felszólításokat, panaszokat fogalmazott meg, feljelentéseket tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), pereket indított és egyéb tevékenységeket végzett, melyek végeredménye a románok identitásának egy többetnikumú és többfelekezetű térségben, nem pedig egy etnikai enklávéban való megőrzése és érvényesítése.
A Fórum szembeszállt a magyar vezetők azon óhajával, mellyel gettósítani akarták a tervezett,
(így! – a szerk.) a román intézményeket és jelképeket, mely igyekezet része a Kovászna és Hargita megyei nyilvánosság, többek között magyar emlékművekkel és jelképekkel történő szimbolikus megszállási (ááá! – a szerk.) stratégiának. Ennek bizonyítéka a CNCD-nek az a több mint tíz határozata, melyek megállapítják a két megyében élő románok tömeges (így! – a szerk.) diszkriminációját. A Fórum úgy véli, hogy a helyi, vagy megyei közérdeket szolgáló létesítmények nevének a harmóniát és a jó együttélést kell tükröznie, vagy semleges elnevezésekkel, vagy úgy, hogy mindkét közösségből származó személyiségekről nevezik el azokat, mivel az elmagyarosítási folyamat, illetve a román elnevezések eltávolítása a közterületekről elfogadhatatlan.
Állást foglaltunk a román parlamenti képviselők közömbösségével, figyelmetlenségével, vagy jobban mondva cinkosságával szemben, amikor hallgatólagos elfogadással (amennyiben a parlament két háza közül a véleményezőben bizonyos határidőn belül nem születik valamilyen döntés egy törvényjavaslatról, akkor vita nélkül elfogadottként kerül át a döntéshozó parlamenti ház elé – a szerk.) mentek át az RMDSZ egyes, szeparatista és autonomista célkitűzések megvalósítását célzó törvényjavaslatai.
Számtalanszor megismételtük azt a Románia kormányához intézett követelést, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlatával, miszerint elfogadja az RMDSZ-nek a Kovászna és Hargita megyei román kormánymegbízottak leváltására vonatkozó igényeit, hiszen a kormány területi képviselőiként ők az egyedüliek, akik őrködhetnek és megakadályozhatják a román állam elleni cselekedeteket.
A Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösség legitim képviselőiként (ezt a minőségüket számos térségbeli román politikus, szervezet vitatja – a szerk.) kifejeztük teljes egyet nem értésünket azzal a gyakorlattal, hogy magyar politikai és civil vezetők olyan szimpóziumokat, konferenciákat, előadásokat stb. tartanak, melyeken a román állam fő intézményei, a román akadémiai körök és a civil társadalom képviselői nélkül vitatják meg megyénk (melyik? – a szerk.) fejlesztésére vonatkozó stratégiákat, de melyeken jelen vannak a Magyar Tudományos Akadémia képviselői, illetve a magyarországi közélet egyes meghatározó személyiségei.
Felhívtuk a román állam központi hatóságainak figyelmét arra, hogy a Román Akadémia bevonásával e térség számára ki kell dolgozni egy koherens közigazgatási-törvényi elképzelést és stratégiát, egy gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet.
A FCRHCM az elmúlt évek során számos alkalommal fújt riadót amiatt a veszély miatt, amit a szélsőséges típusú szervezetek Hargita, Kovászna és Maros megyék területén zajló rendezvényei képviselnek, melyek
a köznyugalomra és a közrendre nézve, és megmérgezik az etnikumok közötti normális együttélési légkört.
Számtalanszor követeltük, hogy a román állam specifikus intézményein, a kormánymegbízotton, a kihelyezett intézményeken, a hadseregen, a közrendvédelmi erőkön keresztül gyakorolja egyértelműen és határozottan a jelenlétét, ahogy azt az olasz állam is teszi Dél-Tirolban, melyet az úgynevezett „Székelyföld” (így! –a szerk.) etnikai kritériumokon alapuló szeparatizmusát (így! – a szerk.) támogatók gyakran említenek példaként.
A Fórum számtalanszor jelezte, hogy a romániai és magyarországi magyar nyelvű sajtó tele van egyes „jelentős” magyar politikusok „észbontó és irreális” diskurzusaival, „a románok imázsának súlyos kárt okozó támadásokkal” (így! És mi a javaslat: cenzúra? – a szerk.). Állandóan tanúi vagyunk a „mérsékelt” és a „radikális” magyar vezetők által egyaránt hirdetett autonomista, szeparatista és románellenes kezdeményezéseknek.
Ugyanakkor a Fórum állandóan a jó együttélésért és megértésért (A nap vicce! – a szerk.) küzdött (az ilyenek már csak küzdeni tudnak, még a vécén is! – a szerk.) az összes magyar etnikumú és más etnikumú polgártársakkal, a kölcsönös tisztelet, a közös keresztény és európai szellemiségben, de elítélte és fellépett az etnikai szeparatizmus és románellenesség híveinek túlzásai ellen.
Ön szerint szükség lenne egy törvényre a romániai román kisebbség számára? Mit kellene ennek szabályoznia?
Igen, de nem ilyen címmel.
(így! Ezek szerint a Ceauşescu-rezsim telepeseként Székelyföldön tevékenykedő Ioan Lăcătuşu nyíltan bevallja, hogy a nem román etnikumúak akkor sem tekinthetnék hazájuknak Romániát, ha – netán mégis – akarnák! – a szerk.). A többetnikumú és többfelekezetű településeken számbelileg kisebbségben lévő románok törvényének mindazokat a jogokat kellene biztosítania, melyekkel Románia többi állampolgára rendelkezik, és melyeket az ezeken a településeken és ezekben a közigazgatási egységekben élő románok a helyi és országos választásokon való részvétellel nem érhetnek el. Hivatalból kell képviselettel rendelkezniük Románia Parlamentjében (így! – a szerk.), a megyei és helyi tanácsokban; biztosítani kell az ezekben a térségekben működő román intézmények, kiadványok és egyesületek (netán elsősorban a FCRHCM-ről van itt szó?! – a szerk.) finanszírozását, lehetőséget kell adni a román jelképek és értékek érvényesítésére a közéletben, serkenteni kell a fiatalok és a szakemberek helyben maradását (Ez rendben is lenne, de ez miért csak a „többetnikumú és többfelekezetű településeken számbelileg kisebbségben lévő románokra” vonatkozik? – a szerk.).
A törvénynek létre kell hoznia egy főosztályt a számbeli kisebbségben lévő román közösségek számára, melynek a számbelileg kisebbségben lévő román közösségek támogatásának kérdésköre lenne a feladata (ezt nem gondoltuk volna! – a szerk.). Ennek elő kellene segítenie a közvetlen kapcsolatokat a központi közigazgatás szervei és az ezekben a megyékben élő román közösség érdekeit és követelményeit képviselő civil társadalom (ööö… mondjuk az FCRHCM?! – a szerk.) között.
A főosztálynak a központi hatóságok térség iránti figyelmének koherenciáját és folyamatosságát kell biztosítania a stratégiák kidolgozásában és alkalmazásában. Ezen kívül szükség van egy elnöki, illetve kormányzati tanácsadó kinevezésére, aki figyelemmel kíséri a számbelileg kisebbségben lévő közösségek helyzetét, és Románia Parlamentjében el kell utasítani az összes olyan törvényjavaslatot, melyek célja a kollektív jogok (így! – a szerk.) és az etnikai kritériumok szerinti szeparatizmus (így! – a szerk.) intézményesítése.
Az interjú első része itt elérhető. A harmadik részben Székelyföld (érdekes módon itt elmaradt az idézőjel és az „úgynevezett” kitétel is – a szerk.) de facto autonómiájáról lesz szó.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.
1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.