A kommunista rendszer által Romániában elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgette a négy erdélyi magyar történelmi egyház hét püspöke szerdán egy bukaresti konferencián, ahol a restitúciós folyamat megtorpanásának okait elemezték jogászok részvételével. A konferenciára a sajtót, az európai uniós országok, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Svájc nagykövetségének képviselőit hívták meg.

A tanácskozást kezdeményező Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: Románia nem jószántából, hanem a NATO- és európai uniós csatlakozása érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de

most adminisztratív eszközökkel, a köztisztviselők megfélemlítésével hátráltatja a visszaszolgáltatást.

Kifejtette: az sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő büntetőper óta, amelyben a restitúciós bizottság tagjait felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a restitúciós törvények alkalmazásával megbízott tisztségviselők már félnek az egyházak javára dönteni. A püspök azt is sérelmezte, hogy az egyházi ingatlanrestitúciót szándékosan összemossák a korrupciós ügyekkel és ezzel erkölcsileg is megbélyegzik a kisebbségi egyházak jogos követeléseit.

Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke elmondta: a visszaszolgáltatásokat a román állam gyakran azzal hátráltatja, hogy nem ismeri el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bizonyos ingatlanok különböző egyházi szervezetek, vagy alapítványok nevén szerepeltek, amelyek megszűntek.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke arról beszélt: az egyházi vagyon soha nem volt öncélú, az mindig közösségi célokat szolgált, és

az egyház csak úgy tudja vallási, nemzeti, társadalmi kötelezettségét teljesíteni, ha nem mond le a ráhagyott örökségéről.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke elmondta, a román állam inkább partnernek kellene tekintenie saját – egyébként értékteremtő, adózó – más nyelvet beszélő állampolgárait, és nem lenne szabad ellenségképet kreálnia, amikor a kisebbségi egyházak visszakövetelik épületeiket.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, illeteve Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke is azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak nem követelnek olyasmit, ami nem volt

az övék, és kizárólag törvényes utakon óhajtják felgyorsítani a jóvátételt.

A tanácskozáson bemutatták a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás helyzetéről készülő Fehér Könyv tervezetét. A konferencián elhangzott: az erdélyi magyar történelmi egyházak 2500 ingatlanukat igényelték vissza a román államtól, s ezek mintegy felét kapták vissza a kommunizmus bukása óta eltelt negyed évszázad alatt.