Katalónia: egy lépésre a függetlenségtől?

Marc Gafarot i Monjót aligha kell bemutatni a közélet iránt érdeklődő erdélyi magyaroknak: ő az a katalán politikus, aki évről évre rendszeresen részt vesz a székelyföldi autonómiapárti megmozdulásokon.

Gafarot szellemes és magával ragadó rétor – kolozsvári főtéri szerkesztőségünkben tett egykori látogatása során például azt latolgatta, mi lenne, ha kinyitná az ablakot és elkezdene kiabálni, hogy „autonómiát, autonómiát” –, és nem mellékesen a Spanyolország északkeleti tartományában kormányzó, jobbközép Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetője.

A katalán politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy szeptember 27-én regionális választások lesznek Spanyolországban. A Katalónia függetlenségéért küzdő pártok – akik Artur Mas tartományi elnök köré tömörülnek – összefogtak, és egyfajta függetlenségi népszavazásként értelmezik a választást. Ha a függetlenségpárti koalíció győz, legitimitást nyer(het) arra, hogy egyoldalúan az elszakadást követelje Madridtól.
Milyen folyamatok vezettek idáig, és mire számíthatunk szeptember 27-e után? – erről beszélgettünk Marc Gafarot i Monjóval. 

Előtérben Marc Gafarot a szerkesztőségünkben

Az Ön véleménye szerint mi fog történni szeptember 27-én: népszavazás vagy választás?

Formálisan és jog szerint választásokról beszélhetünk. De minden korábbi választási megmérettetéstől eltérően, ezúttal erős politikai előítéletek kísérik az eseményt, melynek következtében sokan inkább egyfajta népszavazásként tekintenek rá, két egymásnak feszülő opció között: a függetlenségpártiságról és az unionizmusról van szó. Tulajdonképpen minden párt részt vesz a küzdelemben, és a leosztott szerepek szerint játszik, akár bevallja ezt, akár nem.

Hogyan jutottak el eddig a drasztikus lépésig? Mi a katalán nacionalista törekvések lényege?

Katalán nacionalizmus és katalánizmus: két, szinte azonos értelmű elnevezés. Egyfajta (európai) nacionalizmust jelentenek, melynek értelmében a katalán különálló, saját politikai jogokkal rendelkező európai nemzet, ugyanakkor minden katalán kulturális és nyelvi egységét hirdeti.

A nacionalizmus egyes formái a vallásban, etnicitásban, fajban vagy kizárólag a gazdaságban gyökereznek. Katalónia esetében nem erről van szó. A katalánizmus lényege mindenek felett a kultúra és a nyelv.Ilyen értelemben a Katalóniában élő külföldieket integrálódásra ösztönözzük.

Hagyományos értelemben a katalán nemzettudat nem értelmezte a Spanyolországtól való elszakadást - politikai eszközként értett - nacionalizmusként. A világnak ezen a részén a nemzeti mozgalom nem függetlenségpártiként indult, ahogy az más európai (és nem csak) nacionalista mozgalmak esetében történt.

A fogalmat azonban sok katalán megkérdőjelezte, mivel a közösség úgy tekint Spanyolország különböző kormányzataira és intézményeire (bírói testület, hadsereg, gazdasági szereplők stb.), mint amelyek egyoldalúan megszegték az 1978-as alkotmányos közös megállapodást.
 
Mi történik, ha az Artur Mas elnök köré csoportosuló függetlenségpárti erők győznek? Kihirdetik Katalónia függetlenségét?

Elvileg az történik, hogy amennyiben a függetlenséget támogató pártok többségbe kerülnek, egy függetlenségi nyilatkozat formális kihirdetése következik. Ettől a pillanattól kezdve az új katalán kormány arra ösztönzi mind Spanyolországot, mind az Európai Uniót, tárgyaljanak a különválás feltételeiről.

Nyilván boritékolható, hogy a spanyol hatóságok nem fognak különösebben örülni a dolgok ilyetén alakulásának, amennyiben ez bekövetkezik. Kivárjuk, hogy reagálnak. Különböző spekulációk kaptak lábra az üggyel kapcsolatban, de jelen pillanatban senki sem mondhat semmilyen konkrétumot.

Hogyan oszlik meg a függetlenségpárti, illetve azt ellenző erők aránya a katalán parlementben, politikában? Inkább a jobb- vagy a baloldal támogatja?

A függetlenségpártiság gyakorlatilag a katalán társadalom minden szegmensében gyökerezik. Mindenféle politikai, nyelvi vagy társadalmi háttérrel rendelkező ember támogatja a függetlenséget, de ez az unionizmusra is érvényes. Létezik egy minden kétséget kizáró katalán többség, ami Katalónia önrendelkezésének védelmét illeti, és a legutóbbi felmérések szerint fennállhat egy függetlenségpárti többség is a parlamentben.

Marc Gafarot az idei Tusványos autonómia-kerekasztalán

Érdekes lesz megfigyelni a választási részvételt, amely véleményem szerint igen magas lesz. Ami ugyanakkor hátrányos is lehet a függetlenségért kampányolók számára, hiszen azt jelenti, hogy a Barcelona külvárosaiban élő spanyol nyelvű választók megjelennek az urnáknál, hogy szembeszálljanak a függetlenséggel, és a spanyol pártokra adják voksukat.

Nem tart attól, hogy Madrid, ha kell, erőszakkal próbálja megakadályozni a katalán függetlenség kikiáltását?

A spanyol hatalom egyes képviselői időnként nyilvánosságra hozták nézeteiket az ügyben. Ha egy ilyen fordulat bekövetkezne, úgy gondolom, nagyon hamar sor kerülne a katalán nemzet születésére. Nem hinném azonban, hogy a spanyol hatóságok annyira kétbalkezesek lennének, hogy például tankokkal vonuljanak fel az utcákon, vagy bevessék a hadsereget. Az Európai Unióban ez nem lehetséges,még a jelenlegiben sem, ahol, ugye, nem mind arany, ami fénylik.

Viszont azt a lehetőséget sem zárom ki, hogy a bírói testületet fogják bevetni – amely Spanyolországban erősen átpolitizált intézmény, kétes demokratikus célokkal – annak érdekében, hogy gátat vessenek a katalán nép demokratikus akaratának.

És nem tart attól sem, hogy Katalónia elveszítheti EU-tagságát, ha elszakad Spanyolországtól?

Az Európai Uniónak mint nemzetállamok közösségének van egy retorikája, miszerint nem szól bele az általa képviselt államok ügyeibe. Namármost, új és néha váratlan politikai helyzetek, események bekövetkezése esetén az Unió hagyományosan az új valóságokhoz való alkalmazkodás politikáját követi. Ez történt Németország újraegyesítése során, Grönland, Ciprus vagy Görögország esetében. Katalónia 30 éve az Unió részét képezi, nettó befizető (Spanyolországgal ellentétben, ha már szóba került). Azért zárnának ki minket, mert demokratikus döntéseket hozunk a saját ügyeinkről, békés és demokratikus úton?

Ön szerint milyen hatást gyakorolhat a katalán siker más európai nacionalista mozgalmakra, különös tekintettel az erdélyi, illetve székely autonómiatörekvésekre? Erősíti vagy épp ellenkezőleg, gyengíti a velük szembeni ellenállást?

A Magyarország területén kívül élő székelyek és magyarok (és egyéb kisebbségi csoportok) helyzete nagy mértékben különbözik a katalánokétól vagy a skótokétól. Ennek ellenére a katalán helyzet világosan tükrözi, hogy elég sok uniós tagállam regionális politikái nem a belső sokszínűséget és pluralizmust ösztönzik társadalmainkban.

Remélem, ezen kormányzatok meg nem alkuvása átadja helyét a legnagyobb kincsünkkel szembeni újfajta tiszteletnek és toleranciának, hiszen ebből fakad egész Európa nagyszerű kulturális és nemzeti változatossága, északtól délig és kelettől nyugatig.

Az interjút készítette: Papp Attila Zsolt, Szántai János. Belső fotók: Szabó Tünde. Címlapfotó: elpuntavui.cat