// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

// Nagyítás

// Archívum

„Elég volt!” Az európai autonomisták kiosztották Európát

Kézműves hírek

Szerző: pazs
2015. július 23., 11:56

Autonómia vagy függetlenség? Miért jár rossz úton az Európai Unió? Erről beszélgettek Tusványoson önrendelkezés-párti politikusok, szerte Európából.

Ha van Tusványosnak „erős” témája, az kétségtelenül az autonómia és az önrendelkezés: mindjárt az első napon kilenc autonómiapárti politikai vezető és elemző ült egy asztalhoz, Európa majd' minden szegletéből, hogy megvitassák, a különböző kisebbségi és regionális közösségek számára milyen megoldások bizonyulnak életképesnek az önrendelkezés elérése – illetve a meglévő önkormányzási jogok megerősítése – szempontjából. Ezeknek a regionális közösségeknek a helyzete ugyanis eltérő, más-más fázisaiban vannak az önrendelkezési törekvéseknek – nyilván a megoldások is sokfélék, „többsebességesek” lehetnek.

A moderátori szerepet is betöltő Szilágyi Zsolt, aki büszkén említi, hogy az általa elnökölt Erdélyi Magyar Néppárt nemrég megfigyelői tagságot kapott az Európai Szabad Szövetségben (EFA) először a 12 EP-képviselővel rendelkező szövetség igazgatójának, a flamand Günther Dauwennek adja át a szót. Dauwen – akárcsak az asztalnál szintén helyet foglaló katalán Marc Gafarot i Monjó – régi motorosnak számít Erdélyben, gyakorlott és szenvedélyes rétor, aki olyan filippikát nyom le az Európai Unió túlbürokratizált és steril intézményrendszere ellen, hogy Jean-Claude Juncker belesápadna. A katalán sapkában és skót pólóban fellépő flamand politikus szerint az európai együttműködésből mára csak a gazdasági érdek maradt, ez felülír mindent,

az Unió szellemi alapját jelentő igazi európai értékek elhomályosultak.

Ha képletesen akarjuk összefoglalni Dauwen mondandóját, akkor úgy fogalmazhatnánk, hogy az egész EU egy neoliberális gyár, amelyben a bankok és nagyvállalatok érdekét szolgáló termelés folyik, a nagy államok diktálnak, a kicsik szívnak, az állammal nem rendelkező nemzeti közösségekre pedig magasról tesznek. Még az olyan, viszonylag egyszerű követeléseket, mint a nyelvi jogok vagy a szimbólumhasználat (lásd székely zászló) is lesöprik az asztalról, arra való hivatkozással, hogy ez nem tartozik az uniós intézmények hatáskörébe. Mindeközben nem választott tisztségviselők, az Európai Bizottság vagy az Európai Központi Bank vezetői olyan döntéseket hoznak, amelyek felülírják a tagállamok szuverenitását.

Günther Dauwen (jobbszélen) a jövőt fürkészi

Európa kezd szétesni, mert a szupranacionális érdekeket szolgáló döntéshozók nem hajlandók figyelembe venni a népek és a régiók sajátos igényeit, de ők – az EFA – nem akarják, hogy a nemzetek, az állam nélküli kis népek és a régiók eltűnjenek. „Tudják, mit válaszolt Juncker, amikor meghallgatást kértünk tőle?

»Ne haragudjanak, de nekem erre nincs időm«”,

háborog Dauwen. „Barroso legalább meghallgatott”, mondja a flamand politikus, aki jószerivel mindenkit kioszt: Nagy-Britanniát a skótok miatt, Romániát a magyarok miatt, Spanyolországot a katalánok és baszkok miatt, Franciaországot a bretonok és okszitánok miatt és így tovább. „Ebből elég volt!” – szögezi le többször is.

Érdemes megemlíteni – és ezt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is megjegyzi –, hogy az asztalnál felülreprezentáltak a fiatal politikusok. Sándor Krisztina szerint ez mindenképp bizakodásra ad okot, főként, hogy manapság azon siránkozunk, a fiatalokat állítólag nem érdekli az autonómia és egyáltalán a politika.

Az európai autonomista derékhad Tusványoson

Cristian Kollmann, a Südtiroler Freiheit nevű dél-tiroli szervezet képviselője az észak-olaszországi tartomány autonóm státusúvá válásának folyamatát ismerteti. Erdélyi fülnek kicsit meglepőnek tűnhet, hogy vannak olyanok, akik

nincsenek megelégedve a nálunkfelé modellnek tekintett Dél-Tirol autonómiájával.

Dél-Tirolban ugyanis – ezt Kollmann is elismeri – teljes kétnyelvűség van a közoktatásban és gyakorlatilag az élet minden területén, a tartomány széles körű önkormányzatot élvez. Ehhez kellett persze az osztrák kormány erőteljes fellépése is, az ENSZ pedig azután kezdett figyelni a dél-tiroli problémára, miután az elégedetlen autonomisták a 60-as években felrobbantottak néhány energetikai létesítményt.

Kollmann szerint az olasz kormány azonban nem adta fel az asszimilációs politikáját, az adóbevételek még mindig tűrhetetlen mértékben vándorolnak Rómába, az olasz nemzetiségű vezető tisztségviselők felülreprezentáltak, ehhez pedig a tartomány politikai életét domináló Dél-Tiroli Néppárt asszisztál – a párt eleinte valóban hazafias politikát folytatott, de aztán elindult – fogalmazzunk így – az „eremdéeszesedés” útján, vagyis szervesen beépült az olasz pártrendszerbe. Kollmann pártja nem állna meg az autonómiánál: Dél-Tirol mindig ki lesz szolgáltatva Róma jóindulatának, ezért ők a teljes függetlenség hívei.

Tudták, hogy létezik breton és sziléziai autonomista mozgalom is?

Victor Gallou, a Breton Demokratikus Unió képviselője, az EFA ifjúsági szervezetének egyik vezetője szerint a bretonok nem akarnak elszakadni Franciaországtól, mert a francia kultúra szerves részeiként tekintenek magukra (ma már csak 200 ezren beszélik a breton nyelvet például), de mindenképpen több önrendelkezést szeretnének a régiónak a túlcentralizált francia nemzetállamon belül, illetve a tartomány történelmi határainak visszaállítását. Gallou egészen az 1789-es Nagy Francia Forradalomig vezeti vissza a bretonok kálváriáját: a forradalom persze sok jót hozott, egyenlőséget például, de a Francia Királyságon belül Bretagne élvezett némi önkormányzatiságot, amit a Köztársaság eltörölt, a breton regionális identitást tűzzel-vassal igyekeztek kiirtani.

Gallou és Bona: breton, katalán két jó barát

A bretonhoz hasonló „szerény” igényeket vázol fel Tomasz Jarecki, aki az egyetlen olyan lengyelországi pártot képviseli, amely felvállalja a regionalizmus eszméjét. Jarecki ismertetése alapján Szilézia sorsa fájdalmasan hasonlít az Erdélyéhez:

a határokat akaratuk ellenére mozgatták a fejük felett,

hol Csehországhoz, hol Németországhoz, hol Lengyelországhoz tartoztak; Szilézia az ország leggazdagabb tartománya, de a központosított államszerkezet miatt ezt az előnyét nem tudja kihasználni. A sziléziaiaknak saját nyelvük van, saját szokásaik, és három igazán fontos értéket tartanak szem előtt: vallás, munka, család (ebben valószínűleg nem túlzottan különböznek a lengyelektől, jegyezzük meg magunkban). A 2002-es népszámláláson még csak 80 ezren vallották magukat sziléziainak, 2012-ben már 800 ezren, reméli, ez a szám 2022-re másfélmillióra nő majd. Szilézia a teljes megsemmisülés előtti utolsó pillanatban tért magához – szögezi le Jarecki.

Szintén piszkosul fiatal a katalán Gerard Bona, ami nem csoda, hiszen ő az EFA ifjúsági szervezetének elnöke. Franco óta Spanyolország demokratizálódott, az országot autonóm régiókra osztották, a katalánok ezért sokáig nem is akartak függetlenséget. A Spanyolországtól való teljes elszakadás inkább a baloldal heppje volt, a konzervatívabb katalánok a kultúra és a nyelv megőrzésére, az autonómia kiszélesítésére törekedtek. Madrid azonban szisztematikusan kezdte visszanyesni ezeket a jogokat, 2005-ben a spanyol alkotmánybíróság elkaszálta Katalónia autonómiájának bővítését, nagyrészt ezek a represszív lépések vezettek a közhangulat radikalizálódásához, Artur Mas katalán elnök pedig meghallotta a nép hangját. A katalán parlamentben 9 párt van, ezek közül a két legerősebb mára eljutott a függetlenség támogatásáig.

Az úri közönség autonómiázik

Ezért szeptember 27-én választásokat rendeznek, és ha győz a Mas körüli koalíció,

kihirdetik Katalónia elszakadását Spanyolországtól

– ami persze, belátja, cseppet sem lesz zökkenőmentes folyamat.

És itt lép be a képbe Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője (ők állnak koalícióban Bona pártjával, ha még tudják követni), a székely autonómia nagy barátja, Tusványos állandó vendége. Gafarot elképesztő figura, szinte a teljes cikket meg lehetne írni az aranyköpéseiből és provokatív kijelentéseiből. Kezdi azzal, hogy a sárga földbe döngöli a sokat emlegetett francia forradalmat, amely szerinte a népek és kultúrák börtönévé tette Franciaországot,

az egyéni jogokat abszolutizálták, a kollektív jogok háttérbe szorultak,

és ez nagyon nem jó. Megerősíti, amit fiatal kollégája mond: a katalán nacionalizmus a maga 19. századi formájában meglehetősen lájtos volt, amely a kulturális és gazdasági autonómiát tűzte zászlajára, nem a politikait. Sőt ez a katalán nacionalizmus nagyban hozzájárult Spanyolország modernizációjához, az ipari forradalom csak Katalóniában és Baszkföldön ment végbe.

Tomasz Jarecki: Szilézia is öntudatra ébredt

„Spanyolország jó hely, csak a spanyolok kissé szűklátókörűek”, mondja általános derültség közepette. Franco sem volt épp aranyos figura, bár Ceaușescut meg sem közelítette, és ha a spanyol kormányzat nem akarta volna visszanyesni a katalánok autonómiáját, ma nem tartanának ott, hogy teljes függetlenséget akarnak. A szeptember 27-i népszavazással/választással kapcsolatban elmondja: ha győznek a függetlenségpárti erők, létrejöhet az önálló katalán állam, amely idővel kérvényezi felvételét az EU-ba – már ha lesz még EU, mert ez egyáltalán nem biztos. Most a nemzeti identitás és a nemzeti érdek a legfontosabb, szögezi le, nem számítanak az ideológiák, lényegtelen, hogy társadalmi kérdésekben jobb- vagy baloldaliak vagyunk, nem érdekes, ki támogatja a melegházasságot és ki nem, vagy hogy mit gondolunk a rókavadászatról meg hasonlókról, ezek másodlagos témák. Ha a hatalom az Oszd meg és uralkodj szellemében cselekszik, egy másik latin mondást kell szembeszegezni vele:

Aki mer, az nyer.

Andrea Carteny Kelet-Európa-kutató, a római Sapienza Egyetem oktatója erre tromfolva a vasút és a sín metaforáját említi: ha az önrendelkezés kivívásának folyamatát vonatúthoz hasonlítjuk, akkor a katalánoknak vannak síneik, de nincs mozdonyuk, a baszkoknak van mozdonyuk, de nincsenek síneik. Az erdélyi magyaroknak azt tanácsolja, hogy – a dél-tiroli példából okulva – próbálják nemzetköziesíteni a témát, erősítsék a népszavazás-kultúrát és a civil társadalmat, a magyar pártok pedig folytassanak dialógust, még ha ez nehéznek is ígérkezik.

Azt nem mondta, hogy Erdélyben mi hiányzik: a mozdony vagy a sín.

szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// ez is érdekelheti

Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro

$¯\_(ツ)_/¯ Traian Băsescu nem osztana lapot az RMDSZ-nek – hírmix$

2026. szeptember 14., hétfő

¯\_(ツ)_/¯ Traian Băsescu nem osztana lapot az RMDSZ-nek – hírmix

További híreink: Grindeanu szívhatja meg a leginkább a kormányválságot, amit éppen a PSD robbantott ki, Nicușor Dan pedig New Yorkból akar újabb miniszterelnök-jelöltet nevesíteni.

$¯\_(ツ)_/¯ Traian Băsescu nem osztana lapot az RMDSZ-nek – hírmix$

2026. szeptember 14., hétfő

¯\_(ツ)_/¯ Traian Băsescu nem osztana lapot az RMDSZ-nek – hírmix

További híreink: Grindeanu szívhatja meg a leginkább a kormányválságot, amit éppen a PSD robbantott ki, Nicușor Dan pedig New Yorkból akar újabb miniszterelnök-jelöltet nevesíteni.

2026. szeptember 13., vasárnap

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

2026. szeptember 13., vasárnap

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

2026. szeptember 12., szombat

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

2026. szeptember 12., szombat

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

2026. szeptember 11., péntek

Az egyik AUR-os főkolompos egyszerűen nem érti, hogy mi a baj a zászlócsókoltatással – hírmix

További híreink: felröppent a hír, hogy Bolojan lemond, de hamar cáfolták, az extrém meleg után pedig hirtelen lehűlés várható a hétvégén.

2026. szeptember 11., péntek

Az egyik AUR-os főkolompos egyszerűen nem érti, hogy mi a baj a zászlócsókoltatással – hírmix

További híreink: felröppent a hír, hogy Bolojan lemond, de hamar cáfolták, az extrém meleg után pedig hirtelen lehűlés várható a hétvégén.

2026. szeptember 10., csütörtök

Hotelépítés miatt leállítják a felvonót Szinaján – hírek csütörtökön

Egy kanadai bányavállalatnak fáj a foga a Szigethegység érclelőhelyein történő nagyberuházásokra. Letartóztattak egy náci ideológiát terjesztő férfit közösségimédiás posztjai miatt.

2026. szeptember 10., csütörtök

Hotelépítés miatt leállítják a felvonót Szinaján – hírek csütörtökön

2026. szeptember 09., szerda

Zászlócsókoltatás – valóságos trikolór-fetisizmust vezetne be egy AUR-törvénytervezet – hírek szerdán

Közben Grindeanu és Kelemen kicsit összefejelt a kormányalakítás kapcsán. És a villanyszámlán 10 százalékkal nagyobb összeg jöhet ősztől.

2026. szeptember 09., szerda

Zászlócsókoltatás – valóságos trikolór-fetisizmust vezetne be egy AUR-törvénytervezet – hírek szerdán

Közben Grindeanu és Kelemen kicsit összefejelt a kormányalakítás kapcsán. És a villanyszámlán 10 százalékkal nagyobb összeg jöhet ősztől.

2026. szeptember 08., kedd

A SRI más szervekkel karöltve buktatott le egy kémgyanús orosz állampolgárt – hírek kedden

További híreink: a legújabb luxusrepülős botrányban egy RMDSZ-es szenátor is érintett, a PISA-tesztjeink pedig egyre siralmasabbak.

2026. szeptember 08., kedd

A SRI más szervekkel karöltve buktatott le egy kémgyanús orosz állampolgárt – hírek kedden

További híreink: a legújabb luxusrepülős botrányban egy RMDSZ-es szenátor is érintett, a PISA-tesztjeink pedig egyre siralmasabbak.

2026. szeptember 07., hétfő

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

2026. szeptember 07., hétfő

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

2026. szeptember 06., vasárnap

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.