// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

A katalánok és a baszkok nem hagynak cserben

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. március 14., 17:41

Azok legalábbis biztosan nem, akik meglátogattak bennünket a szerkesztőségben.

Írhattam volna, hogy katalán- és baszkinvázió volt tegnap nálunk, de ez sajnos kimerítette volna a költői túlzás fogalmát: a székelyföldi autonómia két katalán és egy baszk szimpatizánsa volt a vendégünk, gardedámjuk: Árus Zsolt.

A trió legismertebb tagját nem kell különösebben bemutatni: ő Marc Gafarot, tudják, az a katalán politikus, aki a szokásos évi marosvásárhelyi felvonulásokon lazán, zsebredugott kézzel szónokol, minekutána megskandáltatja a tömeget rendesen. A vérében lehet az ilyesmi, mert miután megszemléli a szerkesztőségből a kolozsvári főtéri panorámát, megkérdi, hogy mi lenne, ha kinyitná az ablakot és elkezdene kiabálni, hogy „Autonómiát! Autonómiát!” Bátorítom ebbéli szándékában, hiszen mire áhítozhatna jobban az egyszeri firkász, mint egy jó kis botrányra. Mindenesetre, ahogy nézem és hallgatom ezt a fickót, kezdem sejteni, miért van a katalánoknak autonómiájuk, és miért nincsen nekünk.

Iker, a baszk újságíró, aki hevesen érdeklődött az erdélyi magyar rockzene iránt (is)

A küldöttség tagja továbbá Daniel Laspra katalán ügyvéd és Iker Merodio baszk újságíró, ők sem szívbajosak, és olyan közvetlenséggel vetik bele magukat a társalgásba, amihez valószínűleg mediterrán vidéken kell születni.

Nálunkfelé, ahol még a nemzeti eszme legvérmesebb hívei sem szívesen vállalják önmeghatározásként a 'nacionalista' jelzőt, meglepőnek tűnhet, milyen nyíltan és természetesen beszélnek saját nacionalizmusukról a vendégeink, bár azt hozzáteszik, hogy ez náluk nem annyira etnikai gyökerű. Daniel azért elmondja, hogy bár Katalóniában kizárólag spanyol nyelven is lehet boldogulni, de a katalán nyelvtudás több mint ajánlott.

A katalánok egyébként óva intenek attól, hogy nemzeti kisebbségként határozzuk meg magunkat, inkább a nemzeti közösség definíciót javasolják – ami érthető, hiszen Katalóniában ők többségben vannak. A baszkokkal már kicsit bonyolultabb a helyzet, Iker elmeséli, hogy ő például iskolában – sőt magániskolában – tanulta meg az amúgy is nehézkes baszk nyelvet (igen, pont mint a magyar, bólogatunk együttérzően).

Daniel, a katalán ügyvéd a titkosszolgálatok kijátszásának fortélyait is megsúgta

Node mi oldja leginkább a katalán és a baszk ember nyelvét? Igen, ugyanaz, mint a székelymagyarét: a pálinka. A vendéglői asztal mellett elmerülünk többek közt a

">baszk radikális rockzene rejtelmeiben, és a kritikai észrevételek is előkerülnek. Vendégeink szerint a székelyföldi politikusoknak nyitniuk kéne az erdélyi románok felé, és kialakítani egy közösen vállalható transzilván platformot, kevesebb trianonozással és több gazdasági megfontolással.

„Bukarest kirabol bennünket!” – legyen ez a jelszó, ajánlják.

És ebben akár meg is egyezhetünk.

Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.