Nagy a szakadék az ország megyéi között

Legalábbis, ami az átlagkeresetet illeti.
Hirdetés

A Munkaügyi Főfelügyelőség júniusi jelentése szerint az ország 42 megyéje közül csupán háromban haladja meg a bruttó átlagjövedelem értéke a kétezer lejt, míg 23 megyében az összeg nem éri el még az 1.500 lejt sem. A tágabb értelemben vett erdélyi megyék (ezúttal beleértve a Partiumot, Szilágyságot és Máramarost is) hagyományosan az összesítés végén kullongnak, kivételt képez Kolozsvár, Szeben, Brassó és Temesvár, ahol egy-egy jól jövedelmező ágazat jelenlétének köszönhetően magasabb az életszínvonal, nagyobbak a fizetések.

A toplista élén Bukarest szerepel, ahol az átlegbér értéke 2.671 lej

– ez 1 százalékkal több, mint 2014 júniusában volt. Ilfov után Kolozs megye következik, ahol az átlagfizetés 2.051 lej, azaz 1,6 százalékkal több ez előző évhez képest. A szakemberek szerint Kolozsvár az egyre bővülő IT-szektornak, a szolgáltató iparnak és nemzetközi cégek jelenlétének köszönheti pozicióját. Nem sokkal marad le Kolozsvártól Nagyszeben, ahol 1.979 lej, és Brassó, ahol 1.855 lej az átlagjövedelem. Ez utóbbiban jelentősebb (2,6 százalékos) növekedés volt tapasztalható az elmúlt egy évben. A gazdasági szakértő szerint a szász városok sikerének kulcsa a németül jól beszélő munkaerő.

Temesvárt az auto- és az elektronikai ipar teszi az toplista ötödik helyezettévé. Itt az átlagbér 1.971 lej.

A lista utolsó helyén Vaslui szerepel. Sokatmondó tény, hogy szinte fele annyi az átlagbér, mint Bukarestben: 1364 lej. A helyzet Székelyföldön sem sokkal jobb: Hargita 1.386 lejjel a 38-ik, Kovászna 1.452 lejjel a 31-ik a listán. Bár Bihar, illetve Szatmár a 22-ik, illetve 24-ik helyre tornázta fel magát, ez nem azt jelenti, hogy itt látványosan nagyobb lenne az átlagkereset, alig tér el a székelyfölkdi adatoktól.

Az országos átlagjövedelem egyébként 2.516 lej, 7,8 százalékkal több, mint amennyi a tavaly volt.

Hirdetés