A székelyföldi románok „elnemzetlenítésének” megakadályozását kérték a kisebbségben élő románok ügyivel foglalkozó marosfői szabadegyetem résztvevői szombaton este elfogadott zárónyilatkozatukban.
A dokumentumban többek között a levélben szavazás bevezetését kérték a külföldön élő románok számára, és felhívták a figyelmet: a Romániával szomszédos országokban élő románok agresszív asszimilációs veszélynek vannak kitéve, és jórészt nem biztosítanak számukra az európai normák szerinti kisebbségi jogokat.
A nyilatkozatban a határon túli románokért felelős minisztérium felállítását kérik, amelynek egyik fő feladata a határon túli románok nemzeti önazonosságának megőrzését célzó programok kidolgozása lenne.
A zárónyilatkozat legérdekesebb része ugyanakkor a Hargita, Maros és Kovászna megyékben élő románokhoz kapcsolódik. A dokumentum megfogalmazói szerint a székelyföldi románok „állandó és módszeres elnemzetlenítésnek” vannak kitéve, de nem csupán ezt rótták fel.
Szerintük ugyanis meg kell fékezni a Bákó, Iaşi és Neamţ megyében élő római katolikus „románok” „elmagyarosítását.
Ezzel természetesen a csángó magyarokra utaltak, akik a soviniszta román szemlélet szerint erőszakkal elmagyarosított románok. A mostani „erőszakos elmagyarosítás” alatt minden bizonnyal azt a programot értik, amelynek keretében – gyakran a román hatóságok agresszív ellenállása közepette – magyar órákat tartanak a román közegben anyanyelvüket egyre inkább elfelejtő csángó gyerekek számára.
A nyilatkozatban egyúttal azt kérik, hogy az állam ugyanazon kritériumok alapján és arányosan finanszírozza a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű, szélsőségesen magyarellenes szervezetet, amelyek alapján az RMDSZ által működtetett Communitas alapítványt is pénzeli.
Egyúttal olyan törvényeket követelnek, amelyek „orvosolják” az erdélyi ingatlanok és erdők visszaszolgáltatása során elkövetett „visszaéléseket.” Ezzel minden bizonnyal a jogos magyar tuulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanok újraállamosítását szorgalmazzák.