A félezer éves Farkas utcai református templom Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus teremtemploma, a kolozsvári magyarság szimbolikus épülete, az ide látogató turisták kedvelt célpontja és nem utolsó sorban a szintén kiemelt fontosságú Kolozsvári Magyar Napok mindenkori fontos helyszíne. Rangjából adódóan érthető tehát, hogy másfél évig tartó restaurálása utáni átadás olyan eseményszámba megy, ahol igencsak magas az egy négyzetméterre eső egyházi és világi elöljárók, hivatalosságok, közéleti szereplők, politikusok és sajtósok száma. A vasárnap délelőtti hálaadó istentiszteleten velük együtt a gyülekezeti tagok és a kolozsvári magyarok is első ízben csodálhatták meg a felújított templomot (a felújított templomról szóló video-összeállításunk megtekinthető itt).

A templom padsorai zsúfolásig megteltek, aki nem kapott ülőhelyet, az vagy a padsorok között állt, vagy a templomon kívül elhelyezett lócákon foglalhatott helyet, ahova a hangosításnak köszönhetően tökéletesen kihallatszott az igehirdetés, az ünnepi beszédek, és a hívek közötti egy-két érdekesebb párbeszédet is el lehetett csípni.

Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület püspöke hirdetett igét, aki minden erdélyi református, sőt a Kárpát-medencei magyarság szimbolikus ünnepének nevezte a napot. A templom több mint ötszáz éves múltját is felelevenítve kifejtette: Mátyás király idején is mecénások támogatásával épülhetett fel az istenháza, újjáépítése is külső támogatásokkal valósulhatott meg. Arra utalt, hogy a restaurálási munkálatokat az Európai Unió, a magyar és a román kormány támogatásával végezték el. A fiatalok elvándorlására is kitért prédikációjában. „Mi Európának a segítségét nem emberáldozatban szeretnénk visszafizetni, hanem azzal, hogy itt őrizzük a hitet, a gótikát, mindazt a szellemi értéket, amelyet őseink létrehoztak és reánk hagytak” – jelentette ki a püspök.

Az igehirdetést követően Fazekas Zsolt, a gyülekezet lelkipásztora arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Farkas utcai templom nem pusztán az épített örökség kiemelkedő emléke, vagy egy istentiszteleti hely, hanem az egymást követő és a mindig egymásra találó nemzedékek közös otthona”.

A továbbiakban köszöntőt mondott a felújítási munkálatokkal megbízott Maksay Ádám főépítész, Nagy Péter főgondnok, Horváth Anna alpolgármester, Emil Boc polgármester és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az egybesereglettek nagy érdeklődéssel hallgatták Kolozsvár polgármesterének köszöntőjét, aki arról beszélt, hogy minden kolozsvári lakos számára egyformán fontos ez a nap, amikor Kolozsvár egyik legszebb „ékszerét”, a Farkas utcai református templomot adják át. A város nagyszerűségét, multikulturalitását, sokszínűségét, barátságosságát emelte ki, és azt kívánta, hogy a helyi közösségek maradjanak továbbra is erősek, céltudatosak.

A beszédek sorát az emberi erőforrások minisztere zárta, aki a magyar kormány nevében köszöntötte a jelen lévőket. Balog Zoltán kifejtette: a felújításnál használt 21. századi újításoknak köszönhetően a templom ma jobb állapotban van, mint 40, 100 vagy 200 évvel ezelőtt. A miniszter a tradíció és az innováció ötvözését tartotta az egyház, a magyarság, de talán a románság legfontosabb feladatának is, „hogy a tradíció ne csak múlt, az innováció pedig ne csak jövő legyen”.

Az ünnepséget követő sajtótájékoztatót az immár kiállítótérként funkcionáló kerengőben tartották, ahol a felújítással kapcsolatos kérdéseiket tehették fel az újságírók. Kató Béla püspök tájékoztatása szerint az Erdélyi Református Egyházkerülethez mintegy 650 templom tartozik, köztük sok az A vagy B kategóriás műemlék. Ezeknek a restaurálása messze meghaladja a püspökség lehetőségeit. A Farkas utcai templom felújítását előkészítő, bürokráciai buktatókkal teljes években összeállt egy olyan szakmai csapat, mely a következő pályázati időszakban is készen áll hasonló projektekben részt venni – mondta a püspök.

Maksay Ádám főépítész a pályázat és a kivitelezés fontosabb állomásait ismertette. A sajtómappa tanúsága szerint a 17 hónap alatt elvégzett felújítás értéke összesen 18 millió lej. A felújítás során eltávolították az esztétikailag zavaró elemeket: a látható gáz- és villanyszereléseket, a kerengő beton lépcsőjét és a beton födémeket, valamint a sűrű osztású fakeretes ablakokat, ajtókat.

Új funkciót kapott a déli oldalhoz csatlakozó egykori kolostorkerengő, valamint a déli torony, ami a  egyházkerületi gyűjtőlevéltár elköltözése nyomán felszabadult. Ezáltal ezek a történeti terek, amelyek a legutóbbi restauráláskor jelentős átépítéseken mentek keresztül, kiállító terekké válhattak. A kivitelezés során hangsúlyossá vált az előkerült építészeti elemek/értékek kiemelése, a bemutatásra kerülő falképek érvényesítése, a fények, színek, formák, szintek összhangjának biztosítása.

Restaurálták továbbá a bejárati ajtókat is. A kerengőnél az ablakok cseréjét, egyszerű diszkrét fémkeretbe helyezett osztás nélküli üvegfelületekkel oldották meg, amelyek esztétikailag a nyitott kerengő hatását adják. Üvegajtó található közvetlenül a templombejárat után is, mellyel kapcsolatosan újságírói felvetésre elhangzott: a régi ajtók nem voltak megfelelő állapotban, ezért szükség volt ezek cseréjére. Azért készültek üvegből az ajtók, mert így azok is megtekinthetik a templomot belülről, akik nem látogatói csoporttal érkeznek a városba. Ugyanakkor a hő-takarékosság szempontjából is hasznos lehet az üvegfal, mely hallomásunk szerint nem aratott osztatlan sikert a gyülekezeti tagok körében sem.

A restaurálás során megújult a templomban található címergyűjtemény, a belső bútorzat, valamint a templom kültéri világítása, illetve a külső kövezés – ez utóbbi a helyi önkormányzat jóvoltából. 

A Kolozsvári Magyar Napok idején érdemes közelebbről is szemügyre venni az istenházát, erre naponta 10 és 19 óra között lesz lehetőség.

Fotók: Kiss Gábor