// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Erdély ebben is világelső

// HIRDETÉS

Drakula gróf legenda. Az erdélyi farkasgyerek viszont nem az. És Erdélyben írtak róla először.

Ki ne ismerné Rudyard Kipling világhírű regényét, A dzsungel könyvét? Vagy E. R. Burroughs Tarzan-regényeit? Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a mesék igaz történeten alapulnak. A vadonban, állatok által felnevelt gyerekek történetei itt-ott felbukkannak a krónikákban.

És itt jön a képbe Erdély. Mégpedig világelső minőségben.

Erdély volt ugyanis az első a világon,

ahol egy farkasgyerek életét dokumentálták (legalábbis a román sajtó szerint - a szerk.). Michael Wagner osztrák kutató 1781-ben írta meg annak a 20 éves fiatalembernek a történetét, akire akkoriban talált rá egy brassói polgár a környékbeli erdőben. A brassói Maugli nem tudott beszélni, leveleket, gyümölcsöket és nyers húst evett, sokkal fejlettebb izomzattal rendelkezett, mint egy átlagember, testét hosszú szőr borította, ujjai, karmai is hosszabbak voltak. A leírás szerint soha nem tanult meg emberként viselkedni, viszont a nők láttán ösztönösen „reagált”, bár nem volt fogalma arról, mi a szerelem.

Nos, régi a történet, talán igaz, talán nem. Viszont kétszázegynéhány évvel később,

2002-ben újabb farkasgyereket találtak

az erdőben, ezúttal Fogaras környékén. Traian Căldărar (vagy „a kis Maugli”, ahogy megtalálói nevezték) Lengyelországban született, ahol szülei éppen koldultak. Hogyan került onnan Fogaras környékére, rejtély. Egy pásztor talált rá a négyéves gyerekre, egy kartondobozban. A vad fiú meztelen volt, tele sebekkel, és artikulálatlan hangokon kívül más kommunikációra nem volt képes. Traian a fogarasi Havasi Gyopár Gyermekotthonba került, ahol sikerrel integrálódott a közösségbe. Megtanult beszélni, írni, olvasni. Ma 17 éves, és líceumba jár.

Tehát a farkasgyerek legendája nem is annyira legenda, bár hála istennek ritka. Orvosi, lélektani berkekben is komolyan veszik a tünetegyüttest.

A Maugli-szindrómában szenvedő gyerekek

beilleszkedési és más kommunikációs zavarokkal küszködnek. Ana Maria Rușizan pszichológus szerint a páciens közösségi integrációs esélyei annál jobbak, minél fiatalabb és minél kevesebb időt töltött a vadonban. Traian Căldărar esete ezek szerint szerencsésnek nevezhető.

Nem csak vámpírok otthona tehát Transzilvánia. Hanem farkasgyerekeké is. Sajnos, az utóbbi történet nem mese. És inkább szomorú, mint izgalmas.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS