// 2026. október 10., szombat // Gedeon

Erdély ebben is világelső

// HIRDETÉS

Drakula gróf legenda. Az erdélyi farkasgyerek viszont nem az. És Erdélyben írtak róla először.

Ki ne ismerné Rudyard Kipling világhírű regényét, A dzsungel könyvét? Vagy E. R. Burroughs Tarzan-regényeit? Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a mesék igaz történeten alapulnak. A vadonban, állatok által felnevelt gyerekek történetei itt-ott felbukkannak a krónikákban.

És itt jön a képbe Erdély. Mégpedig világelső minőségben.

Erdély volt ugyanis az első a világon,

ahol egy farkasgyerek életét dokumentálták (legalábbis a román sajtó szerint - a szerk.). Michael Wagner osztrák kutató 1781-ben írta meg annak a 20 éves fiatalembernek a történetét, akire akkoriban talált rá egy brassói polgár a környékbeli erdőben. A brassói Maugli nem tudott beszélni, leveleket, gyümölcsöket és nyers húst evett, sokkal fejlettebb izomzattal rendelkezett, mint egy átlagember, testét hosszú szőr borította, ujjai, karmai is hosszabbak voltak. A leírás szerint soha nem tanult meg emberként viselkedni, viszont a nők láttán ösztönösen „reagált”, bár nem volt fogalma arról, mi a szerelem.

Nos, régi a történet, talán igaz, talán nem. Viszont kétszázegynéhány évvel később,

2002-ben újabb farkasgyereket találtak

az erdőben, ezúttal Fogaras környékén. Traian Căldărar (vagy „a kis Maugli”, ahogy megtalálói nevezték) Lengyelországban született, ahol szülei éppen koldultak. Hogyan került onnan Fogaras környékére, rejtély. Egy pásztor talált rá a négyéves gyerekre, egy kartondobozban. A vad fiú meztelen volt, tele sebekkel, és artikulálatlan hangokon kívül más kommunikációra nem volt képes. Traian a fogarasi Havasi Gyopár Gyermekotthonba került, ahol sikerrel integrálódott a közösségbe. Megtanult beszélni, írni, olvasni. Ma 17 éves, és líceumba jár.

Tehát a farkasgyerek legendája nem is annyira legenda, bár hála istennek ritka. Orvosi, lélektani berkekben is komolyan veszik a tünetegyüttest.

A Maugli-szindrómában szenvedő gyerekek

beilleszkedési és más kommunikációs zavarokkal küszködnek. Ana Maria Rușizan pszichológus szerint a páciens közösségi integrációs esélyei annál jobbak, minél fiatalabb és minél kevesebb időt töltött a vadonban. Traian Căldărar esete ezek szerint szerencsésnek nevezhető.

Nem csak vámpírok otthona tehát Transzilvánia. Hanem farkasgyerekeké is. Sajnos, az utóbbi történet nem mese. És inkább szomorú, mint izgalmas.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS