A román külügyminisztérium bekérette hétfőn a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet adott a Romania Liberă című bukaresti napilapnak.

A román külügy közleménye szerint hétfőn reggel Nagy Károly Zoltán első beosztottat kérették be, mert a nagykövet jelenleg szabadságát tölti.

A román külügyminisztérium szerint a megbeszélésen a román fél kifejtette „határozott egyet nem értését” azzal, amit a magyar nagykövet a román–magyar kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott.

A lap által hétfőn közölt interjúban Zákonyi Botond egyebek mellett kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik „elegendő jóindulat” a román fél részéről. A nagykövet a közúti infrastruktúrát és az energetikai együttműködést (konkrétan a kétirányú gázszállítás) említette. A gázvezetéken egyelőre csak Magyarország irányából folyik a gáz Romániába, és tíz olyan határon átnyúló közút is van a két országban, amelyek nincsenek befejezve, mivel Románia a schengeni csatlakozása utánra szeretné halasztani az összekapcsolásukat – mondta.

Ezzel kapcsolatban a román külügy kifogásolja, hogy Zákonyi miért nem említette a nemrég Nagylaknál megnyitott autópálya-határátkelőt, amelynek felavatásán a román kormányfő is részt vett. A tíz út kapcsán a külügy jelzi: ezek az utak helyi érdekű, illetve kerékpárutak, amelyeknek nincs nagy gazdasági jelentőségük.

Azt, hogy valaki történelmi szimbólumokat ábrázoló jelvényeket árul, nem lehet Magyarország és Románia közötti problémává alakítani, nem ez az akadály a két ország között, utalt kérdésre válaszolva a nagykövet arra, hogy a román külügy elítélte, hogy Orbán Viktor tusványosi részvételét követően Nagy-Magyarország térképét ábrázoló jelvényekről posztolt fotót a Facebook-oldalán.

A román külügy hangsúlyozza, hogy az etnikai alapú autonómiára vonatkozó kijelentések tulajdonképpen beavatkozást jelentenek Románia belügyeibe. Zákonyi az interjúban azt mondta, nem hiszi, hogy a Székelyföldön őshonos magyarok önrendelkezési igényét ne lehetne rendezni a román többséggel folytatott tárgyalások útján. „Akkor kapnak autonómiát, amikor autonóm emberekként viselkednek majd” – fogalmazott a magyar nagykövet.

Az interjúban a nagykövet beszélt az közintézményekbeli anyanyelvhasználatban tapasztalható problémákról is és kitért a visszaszolgáltatási folyamat fennakadásaira is.

(a fotón: Zákonyi Botond)