Vona Gábor szerint a Jobbik csak néppártként válhat kormányképes erővé Magyarországon, ezért pártja életében elérkezett az az idő, amikor „kóstolgatni kell a kormányzás felelősségét”, és „minden mondatot, gondolatot a leendő kormányzás fényében kell megvizsgálni”. Hozzátette, ha a párt tagsága nem tartja ezt helyesnek, a jövő évi tisztújításon 

„Ne várja senki, hogy szimpatikussá tegyem a Jobbikot annak, aki valamiféle náci romantikában él. Nem teszem számára lakhatóvá a pártot. Az ilyen csináljon másik pártot magának!” – jelentette ki Vona, aki szerint a 2018-as magyarországi választás a Fidesz és a Jobbik között fog eldőlni.

 

Elismerte, hogy a Fidesz sikereket ért el a makrogazdasági stabilitás megteremtésében és a nemzetpolitikában. Úgy vélte azonban, hogy Orbán Viktor kormányzása fullasztóvá tette a magyarországi társadalmi közérzetet. „Alámentek a Gyurcsány-kormánynak. Annyit harcolt Orbán Viktor a szocializmussal, hogy épített egy másikat. Annyit harcolt a szocialistákkal, hogy ugyanolyan lett, mint ők” – jelentette ki.

 

 

 

A pártelnök szerint a magyar nemzet megerősödéséhez szükség van egy eredetmítoszra, amelyet a közösség magáénak érez, szükség van egy küldetésmítoszra és arra is, hogy élhető legyen az emberek élete. Úgy vélte, ma egyik sincs meg, és 

Az Európát érintő migrációs hullámot Vona Gábor olyan kérdésnek tekintette, amelyikben „csapni kell, nem pedig simogatni”. A pártelnök helyeselte a kerítésépítést a szerb-magyar határon. Kijelentette, kormányra kerülésük esetén megtartanák mindazt, ami a Fidesznél jó volt, és kijavítanák a rosszat. Hozzátette, a migránsok olyan nagy számban érkeznek, hogy már nem fognak integrálódni, hanem megteremtik a maguk európai közösségeit.

 

A pódiumbeszélgetésen Szávay István, a Jobbik alelnöke úgy vélekedett, hogy a magyar nemzetpolitika egyik legnagyobb kihívása a nagyvilágban szétszóródott magyar közösségek megtartása. Megjegyezte, csak New Yorkban és környékén annyi magyar él, mint Kárpátalján, és a magyar államnak jelenleg semmilyen stratégiája nincsen ezeknek a közösségeknek a megtartására.

Szávay István azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Románia „be fogja húzni” Moldovát az elkövetkező 5, 10, 15 évben. Úgy vélte, a két ország egyesülése lehetőségeket is jelent az erdélyi magyarság számára, hiszen ez nem képzelhető el Románia valamilyen szintű föderalizálása nélkül. A föderális berendezkedés szerinte jobb lehetőségeket teremt a magyar érdekek regionális szintű megjelenítésére.

 

A Mediafax hírügynökség természetesen ezt a részt emelte ki Szávay beszédéből, aki szerint a magyar diplomácia és nemzetpolitika fel kell, hogy készüljön erre a lehetőségre, még ha ez a valamilyen szintű, de bizonyos föderalizálási folyamat nem is jelent automatikusan autonómiát az erdélyi magyarság számára.

 

A két politikussal folytatott pódiumbeszélgetést az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett tábor több száz résztvevője nézte végig a rendezvény nagy előadósátrában. Szávay István tavaly márciusban nyilvánította Románia nemkívánatos személlyé egy évre, és megtiltotta számára, hogy belépjen az országba három másik személlyel együtt.

vasárnapig tart mintegy ezer állandó táborozóval és öt előadói sátorral, az esti koncertekre mintegy háromezren gyűlnek össze – nyilatkozta Sorbán Attila Örs főszervező a Mediafaxnak.

 

A hírügynökség megjegyzi, hogy az EMI-tábort 2013-ig Hargita Megye Tanácsa és más helyhatóságok is támogatták, az utóbbi két évben viszont csak egy magyarországi alapítvány. Amely a Jobbik pártalapítványa – tudjuk az Erdélyi Riport összeállításából. A tábor fő anyagi támogatói a résztvevők, mondta Sorbán a román hírügynökségnek, akik 110 lejt fizetnek a tábor teljes időtartamára, vagy 25 lejt egy napra.