Szomorú a helyzet Nagyváradon: betegek a város gesztenyefái. Sokfelé az látható, hogy már most barna leveleket hullatnak, ráadásul gombásak. A nagyállomástól indulva, a Fő utca felé haladva, vagy például a December 1. parkban és a Rulikowski úton is lassan haldokolnak a gesztenyefák, jelképes továbbá, ahogy a Gesztenyefasor nevű utcán is a túlélésért küzdenek.

Egyelőre úgy tűnik, vesztésre állnak. A Mezőgazdasági Igazgatóságon belül működő növényvédelmi osztály két mérnöke arra jutott, hogy három fő ok van. Az egyik a kánikula, amely nem tesz jót a fáknak sem, és csökkenti ellenálló képességüket. Ritkán locsolják őket, az aszfaltos környezetben pedig leveleiket is könnyebben égeti a nap. A másik az, hogy a város sok pontján komoly átépítési munkálatok zajlanak, amelyek rezgésekkel, porral járnak, és ez is káros a fákra is.

Ráadásul sok esetben a munkagépek megsértik a fák gyökérzetét is. Mindemellett kórokozók támadják az amúgy is legyengült növényeket. A vadgesztenyelevél-aknázómoly, vagy vadgesztenye-sátorosmoly, (Cameraria ohridella) lárvái vannak jelen sok ilyen fán.

Ezt nálunk csak 1993-ban észlelték. A városi vadgesztenyefasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője, ami ellen meglehetősen nehéz vegyszerekkel védekezni.

Főleg akkor, ha maga a védekezés is csak felemás. Kezdetben, a ’90-es években helikopterről permetezték a fákat, aztán már földi megoldást kerestek, hogy a szer ne tegyen kárt más élőlényekben. Az önkormányzat megbízásából jelenleg a Romprest végzi ezt a munkát, mozgókaros járműről permetezve, de így csak 2-3 méter magasságba jut el a hatóanyag, ami nagyon kevés. E szint fölött tovább él a kórokozó, ráadásul mivel a lehullott leveleket nem takarítják el maradéktalanul, a szép avarban is sok fertőzött levél van. Szakértők szerint számos váradi gesztenyefa már most halálra van ítélve: a következő években ki fognak száradni.

Mihai Togor környezetvédő szerint „a helyzet az, hogy már sok éve gond például ezen fák kórokozója, és egy kis erőfeszítéssel lenne is megoldás”. Szerinte ugyanis „van olyan permetező, ami atomizálja a hatóanyagot, és jó magasra juttatja fel, csak be kellene szerezni, hiszen például sokfelé a gyümölcsösökben is ilyenekkel dolgoznak”. Ami pedig a költségeket illeti, „azok most összehasonlíthatatlanul kisebbek lennének, mint megvárni e fák kipusztulását, majd újakat telepíteni mindenhova”.