// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Nem gyűlölni kell a magyarokat: tanulni tőlük!

// HIRDETÉS

Az elv megvan. Már csak alkalmazni kellene.

Tegnap részt vettem az ország nemzeti himnuszának napja alkalmából szervezett egyik hivatalos rendezvényen. Hol is kezdjem? Csalódott vagyok…

Az érzéseim, benyomásaim, óhajaim, elégedetlenségeim természetesen, nem fontosak túlságosan a környezetem szemszögéből nézve. De nem értem, egyes románok MIÉRT fröcsögnek mindenfelé, amikor a magyarok a saját különleges napjaikat ünneplik, miközben ők, a románok nem képesek: 1. tisztességes időpontban megszervezni az ilyenfajta eseményeket, hogy minél többen részt vehessenek rajtuk; 2. az emberek miért nem tesznek meg mindent, hogy részt is vegyenek az ilyenfajta eseményeken.

Fojtogat egyesek közömbössége, akik ujjal mutogatnak a magyarokra, mert „újra utcákra vonultak”, ők viszont képtelenek 20 percet szánni arra, hogy elénekeljék országuk himnuszát, melyet akkora „igyekezettel” „védelmeznek” a „gonoszoktól”.

Ki nem enged ünnepelni, ember?

Igen, igaz, az ilyenfajta eseményeket általában délben tartják, akárcsak a tegnapit, amikor mindenki dolgozik, mintha a hatóságok nem szeretnék, ha az emberek örömmel részt vehetnének azokon, mintha szégyellnék néhány lélek összegyűjtését Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) szobra elé, nehogy „beszólások” legyenek.

De azért a sepsiszentgyörgyiek többsége az állami szektorban dolgozik. Arról nem is beszélve, hogy hány csinos hölgy lép ki 10-11 körül az ANAF (adóhatóság – a szerk.) kapuján és megy „terepre”, hogy aztán teli szatyrokkal térjenek vissza a bevásárlásról. Ahányszor valamelyik intézménybe telefonálok, az emberek többsége vagy „gyűlésen”, vagy – szintén – „terepen” van. Évente kétszer-háromszor hol vagytok?

Nemrég közzétettek egy tanulmányt, melyet Daniel David pszichológus koordinált. A címe: A román nép pszichológiája. A románok pszichológiai profilja (Psihologia Poporului Român. Profilul Psihologic al Românilor). Ebből az derül ki, hogy

az emberekkel szembeni bizalmatlanság

a románok fő jellemvonása. A másokkal való törődés nem terjed túl a család szintjén. És szintén jellemző a románokra, hogy a társadalom erejét keresik, „de képmutató módon, egy olyan kollektivista kultúrának megfelelően, melyben rossz néven veszik, ha kilógsz a sorból, ezt pedig a szerénység és a másokért hozott áldozat álarca mögé rejtik (pl. ’én nem szeretném a hatalmat, de ez emberek ezt követelik tőlem…’)”, a HotNews szerint.

Nem szívesen ismerünk magunkra ebben a leírásban… sőt, vitatjuk tanulmány hitelességét és azt mondjuk, hogy egy olyan valaki által készített hamisítvány, aki rossz színben akar bennünket feltüntetni.

Nem, román testvérek! Ez az igazság, népként ilyenek vagyunk. Persze elképzelhető, egyénként nem érezzük úgy, hogy „vaj van a fejünkön”, de nemzetként ilyenek vagyunk. Ennek bizonyítéka a tegnapihoz hasonló események „fejbevágó” létezése. Nem tudom, hogy volt-e száz civil ruhás ember. Lehet, hogy a szám túlzás, mégis úgy hallottam, hogy többen voltak, mint általában a himnusz napján. Szomorú!

Ahogy azt kollégám, Mirela Cara írta (A román a románok legnagyobb ellensége),

mi vagyunk a saját ellenségünk.

Ha mi nem küzdünk meg azért, amink még megmaradt, akkor senki sem fogja megtenni helyettünk. Unalmasnak tartjuk népzenei előadásokra járni, vagy a népviseletet népszerűsíteni. A gyermekek menekülnek mindentől, ami a nép múltjával kapcsolatos és kinevetik azokat a társaikat, akik valamilyen román népművészeti tárgyú műhelybe, vagy tanfolyamra iratkozik be. Nem tudjuk, hogyan mutassuk meg nekik a szépet és inkább „márkás” ruhákba öltöztetjük őket, hogy ne nevessék ki őket az iskolában.

Népként hamis értékeink vannak, a magyarokkal ellentétben.

Hatévnyi együttélés után még mindig elcsodálkozom, milyen szépen ötvözik nevelésükben az újat a régivel. A gyermekek már kiskorúkban megtanulnak nemezelni, mert a kultúrájuk része, büszkén hordják a népviseletet, és minden alkalommal, nemcsak a magyarok napján, népdalokat ismernek és így tovább, és így tovább. Csak azt vesszük észre, amit akarunk, vagyis mindig a negatív dolgokat, nem tudjuk átvenni a jó példákat, attól félve, hogy ezzel sérülne a „kisebbségi többségi” imázsunk.

A nemzeti himnusz napjára eljöttek a magyarok, de a románok nem értek rá. Meggyőződésem, hogy majd megkapom a magamét ezért a bejegyzésért, de őszintén, nem érdekel. Amúgy is úgy tűnik, hogy sokan a kommentáláson kívül mást nem tudnak. Legfeljebb csak áldozati szerepben tetszelegni.

Ismétlem: ki nem enged ünnepelni, ember?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS