// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Bogdán Tibor Bogdán Tibor

Victor Ponta nagypapája

// HIRDETÉS

A kormányfő valószínűleg más alkalommal is kérkedett felmenőivel, nekem most csak 2014-2015. évi Ponta-ősök jutnak eszembe, akiknek tetteivel miniszterelnökünk legutóbb eldicsekedett.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bogdán Tibor
2015. július 29., 10:25

„A Ponta-ősök Triesztből érkeztek Erdélybe, pontosan az Arad megyei Pécskára, és becsületes nevük Ponta helyett Ponte volt. Nem véletlenül választották ezt a helyet, hiszen az »osztrák-magyar uralkodó« kérésére érkeztek oda mint építőmesterek. Az »osztrák-magyar uralkodó” pedig azért hozatta oda őket, hogy megépítsék és kikövezzék a Pécska és Nagylak közötti utat.

A Ponta-ősök lám, mindenre gondoltak. Arra is – hogy mint Victor Ponta fogalmazott –: »hogyan teszi helyére a dolgokat a történelem százegynéhány év alatt. Lehet, hogy én leszek majd az, aki a Ponta-család által kikövezett utat autópályává szélesíti sőt, esetleg át is adja a forgalomnak« azt az autópályát, amely, »ha nem is pontosan Bukarestből, de legalább Temesvárról elvezet egészen Bécsig«.

 

Nos, egyelőre ennyit az építőmester Ponte-Pontáról.

 

Victor Ponta 2014-ben szeptemberében is beszélt őseiről, államfő-jelöltségi kampányának beindításakor, a bukaresti Nemzeti Arénában tartott nagygyűlésen. Ilyen alkalmakkor a román politikusok mindig szívesen hivatkoznak a történelemre, mindenekelőtt Erdély elcsatolására. A »nagy egyesülés« egyébként is mindig kéznél levő téma a románoknál, így várható volt, hogy Victor Ponta útkövező ősei most a »nagy egyesülésért« harcoltak.

 

Trieszti olasz ősökről ekkor természetesen már nem esett szó, ellenkezőleg, a miniszterelnök románnak vallotta magát, »mind minden más román, aki büszke országára«. Megtudhattuk, hogy nagyapja pap volt, aki megtanította unokáját az istenhitre. A csúcs pedig az volt, hogy Victor Ponta erdélyi dédnagyapja 1917-ben a románokkal együtt harcolt a nagy egyesülésért. Nyomdokain haladva pedig Victor Ponta »a nagy egyesülés századik évfordulóját megünneplő románok elnöke« szeretne lenni, akinek szándéka az, hogy »közösen megvalósítsák a Nagy Egyesülést«. Ezúttal természetesen nem Erdéllyel, hanem a Moldovai Köztársasággal kellene nagyegyesülni.

 

Ugyancsak 2014. szeptemberében, az Antena 3 műsorának meghívottjaként Victor Ponta már előkerített egy dossziét is (még nem a mostani, bűnvádi ügycsomót), amelyet egy ismerősétől – »még csak nem is barátjától« – kapott születésnapjára. Nos, ebben a pap nagypapa immár Ponta Gheorghe alezredessé változik. A közös csupán az bennük, hogy »az időtájt osztrák-magyar Erdélyben« születtek. A nagypapa most már az osztrák-magyar hadsereg tisztje volt, aki 1917-ben átment Romániába, felvette a román állampolgárságot, és a román hadsereg oldalán harcolt »karriertisztként«, majd a »nagy egyesülést« követően Bukarestbe költözött.”

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS