// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz
Bogdán Tibor Bogdán Tibor

Victor Ponta nagypapája

// HIRDETÉS

A kormányfő valószínűleg más alkalommal is kérkedett felmenőivel, nekem most csak 2014-2015. évi Ponta-ősök jutnak eszembe, akiknek tetteivel miniszterelnökünk legutóbb eldicsekedett.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bogdán Tibor
2015. július 29., 10:25

„A Ponta-ősök Triesztből érkeztek Erdélybe, pontosan az Arad megyei Pécskára, és becsületes nevük Ponta helyett Ponte volt. Nem véletlenül választották ezt a helyet, hiszen az »osztrák-magyar uralkodó« kérésére érkeztek oda mint építőmesterek. Az »osztrák-magyar uralkodó” pedig azért hozatta oda őket, hogy megépítsék és kikövezzék a Pécska és Nagylak közötti utat.

A Ponta-ősök lám, mindenre gondoltak. Arra is – hogy mint Victor Ponta fogalmazott –: »hogyan teszi helyére a dolgokat a történelem százegynéhány év alatt. Lehet, hogy én leszek majd az, aki a Ponta-család által kikövezett utat autópályává szélesíti sőt, esetleg át is adja a forgalomnak« azt az autópályát, amely, »ha nem is pontosan Bukarestből, de legalább Temesvárról elvezet egészen Bécsig«.

 

Nos, egyelőre ennyit az építőmester Ponte-Pontáról.

 

Victor Ponta 2014-ben szeptemberében is beszélt őseiről, államfő-jelöltségi kampányának beindításakor, a bukaresti Nemzeti Arénában tartott nagygyűlésen. Ilyen alkalmakkor a román politikusok mindig szívesen hivatkoznak a történelemre, mindenekelőtt Erdély elcsatolására. A »nagy egyesülés« egyébként is mindig kéznél levő téma a románoknál, így várható volt, hogy Victor Ponta útkövező ősei most a »nagy egyesülésért« harcoltak.

 

Trieszti olasz ősökről ekkor természetesen már nem esett szó, ellenkezőleg, a miniszterelnök románnak vallotta magát, »mind minden más román, aki büszke országára«. Megtudhattuk, hogy nagyapja pap volt, aki megtanította unokáját az istenhitre. A csúcs pedig az volt, hogy Victor Ponta erdélyi dédnagyapja 1917-ben a románokkal együtt harcolt a nagy egyesülésért. Nyomdokain haladva pedig Victor Ponta »a nagy egyesülés századik évfordulóját megünneplő románok elnöke« szeretne lenni, akinek szándéka az, hogy »közösen megvalósítsák a Nagy Egyesülést«. Ezúttal természetesen nem Erdéllyel, hanem a Moldovai Köztársasággal kellene nagyegyesülni.

 

Ugyancsak 2014. szeptemberében, az Antena 3 műsorának meghívottjaként Victor Ponta már előkerített egy dossziét is (még nem a mostani, bűnvádi ügycsomót), amelyet egy ismerősétől – »még csak nem is barátjától« – kapott születésnapjára. Nos, ebben a pap nagypapa immár Ponta Gheorghe alezredessé változik. A közös csupán az bennük, hogy »az időtájt osztrák-magyar Erdélyben« születtek. A nagypapa most már az osztrák-magyar hadsereg tisztje volt, aki 1917-ben átment Romániába, felvette a román állampolgárságot, és a román hadsereg oldalán harcolt »karriertisztként«, majd a »nagy egyesülést« követően Bukarestbe költözött.”

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS