// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
Bogdán Tibor Bogdán Tibor

Victor Ponta nagypapája

// HIRDETÉS

A kormányfő valószínűleg más alkalommal is kérkedett felmenőivel, nekem most csak 2014-2015. évi Ponta-ősök jutnak eszembe, akiknek tetteivel miniszterelnökünk legutóbb eldicsekedett.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bogdán Tibor
2015. július 29., 10:25

„A Ponta-ősök Triesztből érkeztek Erdélybe, pontosan az Arad megyei Pécskára, és becsületes nevük Ponta helyett Ponte volt. Nem véletlenül választották ezt a helyet, hiszen az »osztrák-magyar uralkodó« kérésére érkeztek oda mint építőmesterek. Az »osztrák-magyar uralkodó” pedig azért hozatta oda őket, hogy megépítsék és kikövezzék a Pécska és Nagylak közötti utat.

A Ponta-ősök lám, mindenre gondoltak. Arra is – hogy mint Victor Ponta fogalmazott –: »hogyan teszi helyére a dolgokat a történelem százegynéhány év alatt. Lehet, hogy én leszek majd az, aki a Ponta-család által kikövezett utat autópályává szélesíti sőt, esetleg át is adja a forgalomnak« azt az autópályát, amely, »ha nem is pontosan Bukarestből, de legalább Temesvárról elvezet egészen Bécsig«.

 

Nos, egyelőre ennyit az építőmester Ponte-Pontáról.

 

Victor Ponta 2014-ben szeptemberében is beszélt őseiről, államfő-jelöltségi kampányának beindításakor, a bukaresti Nemzeti Arénában tartott nagygyűlésen. Ilyen alkalmakkor a román politikusok mindig szívesen hivatkoznak a történelemre, mindenekelőtt Erdély elcsatolására. A »nagy egyesülés« egyébként is mindig kéznél levő téma a románoknál, így várható volt, hogy Victor Ponta útkövező ősei most a »nagy egyesülésért« harcoltak.

 

Trieszti olasz ősökről ekkor természetesen már nem esett szó, ellenkezőleg, a miniszterelnök románnak vallotta magát, »mind minden más román, aki büszke országára«. Megtudhattuk, hogy nagyapja pap volt, aki megtanította unokáját az istenhitre. A csúcs pedig az volt, hogy Victor Ponta erdélyi dédnagyapja 1917-ben a románokkal együtt harcolt a nagy egyesülésért. Nyomdokain haladva pedig Victor Ponta »a nagy egyesülés századik évfordulóját megünneplő románok elnöke« szeretne lenni, akinek szándéka az, hogy »közösen megvalósítsák a Nagy Egyesülést«. Ezúttal természetesen nem Erdéllyel, hanem a Moldovai Köztársasággal kellene nagyegyesülni.

 

Ugyancsak 2014. szeptemberében, az Antena 3 műsorának meghívottjaként Victor Ponta már előkerített egy dossziét is (még nem a mostani, bűnvádi ügycsomót), amelyet egy ismerősétől – »még csak nem is barátjától« – kapott születésnapjára. Nos, ebben a pap nagypapa immár Ponta Gheorghe alezredessé változik. A közös csupán az bennük, hogy »az időtájt osztrák-magyar Erdélyben« születtek. A nagypapa most már az osztrák-magyar hadsereg tisztje volt, aki 1917-ben átment Romániába, felvette a román állampolgárságot, és a román hadsereg oldalán harcolt »karriertisztként«, majd a »nagy egyesülést« követően Bukarestbe költözött.”

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS