A kommunizmus idején államosított ingatlanokért járó, elakadt kártérítéseket próbálja kilendíteni a holtpontról egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel a kormány.
Magántulajdon
A rendelet a hiányos kártérítési dokumentációk esetében segíti a döntéshozatalt azzal, hogy a hiányzó információkat „vélelmezett” adatokkal pótoltja. A kormány közleménye szerint a 2013-as jogorvoslati törvény elfogadása óta átvizsgált hatezer kártérítési igény közül négyezer amiatt akadt el, mert nem derült ki az igénylők irataiból, hogy mezőgazdasági területről vagy beépített, esetleg beépíthető telekről van-e szó.
Más esetekben olyan jogosultakat kellett volna kárpótolni, akiknek az irataiból nem derült ki, mekkora építményt kobozott el tőlük vagy felmenőiktől a román állam.
A rendelet értelmében ezentúl adathiányos esetekben a restitúcós hatóságnak azt feltételezve kell megítélnie a kártérítést, hogy az ingatlanok 1000 négyzetméter alatti városi, vagy 3000 négyzetméter alatti falusi telkeken álltak. Ahol nem derül ki, mekkora építményeket államosítottak, ott 21 négyzetméteres lakófelületre adnak kártérítést.
Közösségi tulajdon
A jogszabály a kisebbségi közösségektől és egyházaktól államosított ingatlanok visszaszolgáltatását azzal mozdítaná elő, hogy az ezzel foglalkozó restitúciós különbizottság munkájába bevonja a megyei prefektusi hivatal, illetve a helyhatóság egy-egy képviselőjét.
Az egyházak és kisebbségi közösségek restitúciós igényeit elbíráló testületnek eddig a pénzügyminisztérium, a kulturális és vallásügyi, az igazságügyi tárca, valamint a miniszterelnöki hivatal képviselői alkották. Az érintett prefektusi hivatal és a helyhatóság képviselőjével kiegészült új felállásban a testület öt tagjának jelenlétében lesz határozatképes – közölte a bukaresti kormány sajtóirodája.
A kormányközlemény szerint a különbizottság előtt 10 600 elkobzott egyházi vagy közösségi ingatlan ügye vár elbírálásra: az ezekre vonatkozó restitúciós igényeket 2002 és 2006 között terjesztették be.
A bukaresti kormány szerint azért kellett – parlamenti törvénymódosítás helyett – azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletet hozni, mert a megítélt kártérítési „pontokat” 2016 január elsejétől kezdődően lehet állami ingatlanokról rendezett árveréseken felhasználni, és félő, hogy akiknek a kérelme elakadt, azok pert indítanak a diszkrimináció miatt egy hazai bíróságon, vagy panaszt emelnek a román állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán.