A román szenátusban 90 szenátor írta alá azt a törvénykezdeményezést, melynek értelmében, Romániában június 4-ét a trianoni szerződés napjának nyilvánítanák. „Eddig azt kerestük, hogy melyek az együttműködés pontjai, most pedig egyesek azt keresik, hogy melyek a konfrontáció lehetőségei.” – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a Szövetségi Képsviselők Tanácsának május végi ülésén. A törvénytervezet indoklása azóta elérhető a szenátus honlapján is, s ha önmagában a kezdeményezés nem lenne eléggé sértő, akkor a Titus Corlățean külügyminiszter által aláírt szöveggel együtt

garantáltan eléri az erdélyi magyarok ingerküszöbét.

Az indoklásban egyrészt ismertetik azokat a történelmi tényezőket, melyek a trianoni békeszerződés aláírásához vezettek. Másrészt Trianont Románia egyik legfontosabb politikai és jogi eseményeként írják le, mely szentesítette Erdélynek az Anyaországhoz, Romániához való visszatérését, elismerést hozott az Erdélyben többségben élő románok politikai és társadalmi jogait illetően és önrendelkezést az Osztrák-Magyar Monarchia kisebbségei számára.

A szöveg emlékeztet arra, hogy majdnem az összes utódállam tagja az Európai Uniónak, illetve Románia és Magyarország stratégiai partnerek, és ilyenformán is szerves részét képezik annak

a hosszú távú szövetségnek, mely bebizonyította, hogy képes békét biztosítani Európa számára.

Azért tartják fontosnak, hogy Trianon évfordulója nemzeti ünnep legyen, mert az esemény fontosságát az állampolgárokkal is tudatosítani kell, főleg azért, mert az utóbbi időszakban sokan egy ferdített szemléletet akarnak rákényszeríteni a közvéleményre. „A történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható” – emlékeztetnek a törvénykezdeményezés aláírói, akik többségében a szociáldemokrata párt szenátorai. A kezdeményezést kézjegyével elátta az ellenzék részéről Vasile Blaga PNL-társelnök és Călin Popescu Tăriceanu házelnök is.

De mit is kérnek a szenátorok?

Azt, hogy a kormányzati szerveknek és helyhatóságoknak gondoskodniuk kell június 4-én a nemzeti lobogó kitűzéséről, a román himnusz elénekléséről, a közmédiának pedig be kell majd számolnia a „Trianoni Békeszerződés jelentőségét tudatosító kulturális, oktató célú rendezvényekről”, amelyek megszervezésére – december 1-jéhez hasonlóan – költségvetési forrásokat utalhatnak ki a helyi és központi hatóságok.

A Transindex megkérdezte Markó Bélát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét a kezdeményezésről, aki szerint Titus Corlățean ezzel a tervezettel próbált valamiféle választ adni arra a magyarországi törvényre, amely június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A politikus azt ígérte, hogy az RMDSZ megpróbál fellépni a tervezet ellen: figyelmeztetik a román pártokat, hogy ennek a tervezetnek a támogatásával megterhelik a közöttük és az RMDSZ közötti kapcsolatot, és

ez visszaüthet akkor, amikor a szövetségre mint koalíciós partnerre szükségük lesz.

Említésre érdemes, hogy a kezdeményezést a szenátus honlapjának tanúsága szerint csupán két román szenátor véleményezte – akik fogalmazásbeli javaslatokkal éltek –, az RMDSZ szenátorai nem.

A tervezetet a szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága már pozitívan véleményezte, a kormány részéről is kedvező visszajelzés érkezett. Amennyiben a szenátusban októberig nem tűzik napirendre, hallgatólagos elfogadással átkerül a döntő ház szerepét betöltő képviselőházba.