// 2026. február 21., szombat // Eleonóra
Hegyi Réka Hegyi Réka

Először volt a kép, azután a szó

// HIRDETÉS

Radu Afrim előadásai nem egyszer fölháborítják a közönséget: nincs ez másként A nyugalom című Bartis Attila-adaptációjával sem.

(Külön)Vélemény

Szerző: Hegyi Réka
2015. május 12., 16:13

Sokan ugyanis elutasítják a hagyományos értékrendtől, a megszokottól nagyon eltérő, sokszor álomszerű, groteszk látványvilágot, a nyomasztó történeteket, a meztelenséget vagy a szexuális devianciát.

A pukkadozó polgárok mellett a fiatal rendezőnek rajongótábora is van: elsősorban munkatársai, a színészek és alkotótársak, akik a másságban, a keresésben, az új utakban saját művészetük felfrissítését gyakorolják, és a szakmabeliek, akik tiszta szívvel örülnek minden átlagon felüli, elgondolkodtató, új irányokat tapogató előadásnak, akik számára a merészség alkotói erény, nem elítélendő pimaszság. 

Afrim a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatnál is rendezett korábban, Az ördög próbáját. A nemrég bemutatott Bartis Attila-regény adaptációjával szemben ez egy improvizáción alapuló vígjáték, amit az Országos Színházi Fesztivál műsorába is beválogattak, tehát a társulat számára szakmai sikert jelentett. A rendezővel való közös munkában pedig, feltételezhetően, egy nagyon fontos együttműködés előkészítését, amiben a kölcsönös megismerés, a határok próbálgatása, az egyes szereplők adottságának megmutatása-felmérése mind-mind fontos volt A nyugalom szempontjából.

 

 

Az előadás színlapja nem jelöli meg a dramaturgot. Csak találgatni lehet, hogy mi ennek a magyarázata, annyi ugyanis kiderül, hogy nem csupán a regényt veszik alapul, hanem az Anyám, Kleopátra című színházi változatot is, amit a szerző, Bartis Attila dramatizált annak idején, Garas Dezső felkérésére, aki a magyarországi, nemzeti színházi ősbemutató rendezője volt. A egyik tipp: nem a szó, a szavak, az irodalmi és színházi műfajok kérdései izgatták az alkotókat. A másik: közös munka volt, minden színésznek volt része a végső szövegváltozat kialakításában. A legkevésbé hihető: lefelejtették a színlapról.

 

Bármelyik változat lenne érvényes, tény, hogy az epikus szál nagyon zavaros a marosvásárhelyi előadásban, sok kérdésre nem lehet választ találni, sok szál csak akkor varrható el, ha a nézőnek előzetes ismeretei is vannak a történetről. Például a főszereplő Weér Rebekának miért kell szimbolikusan eltemetnie lányát, a külföldre emigrált Juditot, mi Eszter fizikai, illetve lelki betegsége (aminek tükrében viszonya Andorhoz, és viszont, szintén meghatározó) és így tovább. Homályos a történelmi háttér is, inkább csak utalásokban érhető tetten a rendszerváltás.

 

Ugyanígy másodlagos, pontosabban csak egy pszichológiai kórrajz szempontjából lényeges, hogy az anya egykori szakmája, netalántán hivatása a színművészet volt, amit jól vagy rosszul, kompromisszumokkal művelt vagy mindent feláldozott, hogy csillaga tündököljön. De ha valaki úgy élt le egy életet, hogy az önmagából való kivetkőzés estéről estére jól ment neki, ha valakinek a siker, az elismerés, a csodálat lételeme volt, annak bizonyára az a létforma, amit A nyugalom leír, egy másik part, amit nagyon mély árok, szakadék választ el a csillámportól, a sokat emlegetett alapozótól és a Kleopátra-jelmeztől, amiben a Weér Rebekát játszó Fülöp Erzsébetet először látjuk.

 

A hiányjelek is az értelmezés részei. Az előadás az anya-fiú kapcsolatra fókuszál. Talán nem véletlen, hogy a színlap Anyát említ, nem Weér Rebekát. Míg minden szereplő megtarthatja a regénybeli nevét, ő nem. A mellékszálak elsorvadnak, utalások szintjén kísértenek, és azok számára, akik nem ismerik a regényt, a nyugtalanságot fokozzák.

 

A bizonytalanságot, átmenetiséget az előadás tere is hangsúlyozza: egy belvárosi bérház csempézett tere, talán előszobája, aminek egy-egy zuga a konyha, háló, nappali, borozó vagy épp a könyvkiadó fogadószobája. És a tér közepén van egy sziget, egy vízzel körülárkolt, életveszélyesen síkos, csempézett sziget. Lehetne a béke szigete, lehetne a szerelem szigete, lehetne az alkotói magány zárt tere, de nem az, egyik sem lehet. Gyakorlatilag megközelíthetetlen: aki ide lép, meg kell mártózzon abban a lében, ami magzatvíz,  tisztító elem is lehetne, de nem az, hiszen szennyezett, a múlt relikviái úsznak benne: egy hegedű, egy gumikacsa, színes golyók. Adrian Damian díszletének ezt az részét, a megvilágítás függvényében gőzölgő mocsárnak vagy dermesztően fagyosnak érzékeljük – ritka, hogy kortárs előadásokban a vízben tocsogás ennyire sokféle és ennyire indokolt, az előadásba szervesen kapcsolódó térelem legyen.

 

 

A díszlet további részletei is nagyon lényegesek: az enyészet, a rohadás minden rekvizituma festői elemként lepi el a szedett-vedett bútort. Van itt intarziás stílbútor, a polgári lakásokból ismert bonanza, a kosztól ragacsos, valamikor, a szocrál érában nagyon divatos fehér furnírral borított konyhabútor, redőnyök, tejüveg-ablakszemek és olajfestékkel lemázolt ajtók. Mindent a moha nőtt be, a víz nedvessége beitta magát mindenbe. Ebben az egészségtelen lében pácolódik minden, mint egy rémálomban. Eltorzult, groteszk alakok lepik el a teret, otthonosan mozognak, börleszk tréfákat űznek sírásók képében például, vagy a borozó törzsvendégei, néha csak azok körvonalai sejlenek fel a díszlet réseiben. A kar több esetben oldószer szerepét tölti be, a nyomasztó  hangulat szelíd ellenpontjai. (Kar: Bartha László Zsolt, Galló Ernő, Ruszuly Ervin, Varga Balázs, Huszár Gábor, Kölcze Kata, Nagy Péter.)

 

Fülöp Erzsébet tündököl az Anya szerepében. Az első részben ereje, nőiessége teljében robban be a színre. Kicsit egzaltált, de ez valahogy el is várható egy ünnepelt dívától. A szélsőséges gesztusok fokozatosan eltűnnek, egy kellemetlen találkozás (és egy szembeköpés) kell a folyamat elindításához. A bezárkozottság testi, szellemi és lelki leépüléshez vezet, ennek stádiumai követhetők is a színésznő alakításában.

 

Az Andort alakító Bányai Kelemen Barna is megjárja a poklok poklát a színpadon. A szerep íve nem annyira tiszta, mint az Anya esetében, például megmagyarázhatatlan, hogy évekig miért nem vedli le szakadt polóját. Aztán egyszer mégis megteszi, arra a gesztusra sincs különösebb magyarázat. Az írás furcsamód nem lételeme, nem menedéke, a zsurnaliszta pontosságával számol be anyja történeteiről, szinte eszelősen követi ezt az egy témát. Erről szól mindene: az élete, a munkája. Még a repedtsarkú és alkoholista Rebeka (Nagy Dorottya) is csak azért kelti fel érdeklődését, mert anyjára emlékezteti (neve). 

 

Andor számára Eszter jelenti a másságot, de valami nincs rendben ezzel a fiatal nővel sem. Más világban él, zenél (élőben zongorán játszik),  mintha az álomszerű gnómok világában is otthonosan mozogna (néha maga is a Kar része), de az Anya közelében megsemmisül, reszket, nem ura testének, hangjának. Kiss Bora alakítása egy törékeny, játékos, szinte naiv lányt mutat, aki mégis a „normális” határain túl van, nehezen tetten érhető, de szemmel láthatóan szinte elviselhetetlen lelki terhet, ismeretlen traumát cipel. Mégis energiákat szabadít fel ragaszkodásával, odaadásával.

 

  

A legkisebb epizódszerepek is szervesen épülnek az előadásba, több szólamban kísérik a fő szálat. Jordán Éva – szó szerint – kultúrpicsaként mutatkozik be. Közönséges, de mégsem: a kiadó, az Apa egykori szeretője dőzsöl a szexuális szerepjátékokban. Másodpercek töredéke alatt vedlik szétdohányzott hangú nyanyából feszes, kellemes és vonzó középkorú hölggyé. Majd copfos fruska a játék kedvvért, ami végül szado-mazo jelenetbe torkollik (Berekméri Katalin alakítása is oldja a zord hangulatot). 

 

Három óra koncentrált figyelem után, amiben kép és hang, intenzív impulzusok és nagyon elvont, múlékony impressziók váltakoznak, mit is vihet haza a néző erről az előadásról? Sok nyugtalanságot. A képeket és a hangulatokat. S a felismeréseket. Hogy normálisak vagyunk. Hogy ha nem is végletekben, de mi sem vagyunk normálisak szüleinkkel, gyermekeinkkel való viszonyunkban. Hogy minden relatív. Még a szilárd talaj is a lábunk alatt. 

 

Fotók a szövegben: Rab Zoltán. Címlapfotó: Adi Bulboacă

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy rendőr kapta magát és elment Bécsbe cipőt lopni…
Főtér

Egy rendőr kapta magát és elment Bécsbe cipőt lopni…

… két szatmári község bemutat a totojázó kormánynak és belevág az adminisztratív reformba… és a román belügy meg a hadsereg olyan vicces a szerelmesek napján, hogy az ember elbőgi magát.

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész
Krónika

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.

Kórházba került két közalkalmazott és a postás, miután összeverekedtek a polgármester szülinapi buliját követő after partyn
Főtér

Kórházba került két közalkalmazott és a postás, miután összeverekedtek a polgármester szülinapi buliját követő after partyn

Hiába mérséklődött az infláció, tovább emelkednek az árak. Online kihívás miatt gyújtott fel egy autót egy 15 éves brassói tinédzser.

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után
Székelyhon

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika
Krónika

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika

Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni
Székelyhon

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Összesen 214 oszlófélben lévő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak Récekeresztúr község bölényfarmján a Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint.

// még több főtér.ro
A román egészségügybe az ember meghalni jár
2026. február 12., csütörtök

A román egészségügybe az ember meghalni jár

Új kód kéne az egészségügyi kártyára. Papírt kapunk helyette. Kultúrantropológiai kiselőadások a váróteremben. Papírokat adunk papírért. Papír papír hátán. Aztán csak meggyógyul egyszer ez az istenverte hazai egészségügy is.

A román egészségügybe az ember meghalni jár
2026. február 12., csütörtök

A román egészségügybe az ember meghalni jár

Új kód kéne az egészségügyi kártyára. Papírt kapunk helyette. Kultúrantropológiai kiselőadások a váróteremben. Papírokat adunk papírért. Papír papír hátán. Aztán csak meggyógyul egyszer ez az istenverte hazai egészségügy is.

Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS