Az Európai Unió valamely tagállama csak akkor tagadhatja meg egy másik tagállamban körözött állampolgárának kiadását, ha kiadatása esetén sérülnének emberi jogai – nyilatkozta az Interpol által körözött Markó Attila ügye kapcsán maszol.ro-nak Fábián Gyula kolozsvári ügyész, nemzetközi jogász.

„Egy európai elfogatóparancsot az EU területén a kölcsönös bizalomra és jóhiszeműségre alapozva végre kell hajtani” – jelentette ki Fábián a magyar állampolgárságú, immár az Interpol által is körözött Markó Attila kapcsán.

Fábián elmondta, a nemzetközi jog „klasszikus” szabálya, hogy egy ország nem adja ki körözött állampolgárait egy másik államnak, még akkor sem, ha az illetőnek kettős állampolgársága van. „Markó Attila például Magyarországon csak magyar állampolgárnak számít. Ugyanígy, Romániában csak román állampolgár, nem hivatkozhat arra, hogy más országnak is a polgára” – magyarázta.

Ám az EU szabályai felülírják a nemzetközi jog alapelveit: az európai elfogatóparancs már lehetővé teszi, hogy valamely tagállam kiadja a saját állampolgárát egy másik tagállam kérésére. Fábián elmondta, az egyetlen feltétel, amit állampolgára kiadásakor megszabhat a tagállam, hogy miután lefolytatódott a per ellene, a vádlott a saját országában tölthesse le büntetését. „Ám ha például Markó Attila visszakerül Romániába, ahol elítélik, már nem kérheti azt, hogy Magyarországon töltse le a büntetését” – tette hozzá.