Hogyan verjük szét a Nagy Román-Magyar Falat?

Zimankós tavaszi hétvégi délelőttre esett a Fehér Holló Médiaklub első nyilvános konferenciája. A nagyérdemű is afféle fehér hollóként viselkedett, de hála a terem kicsiny méretének, lassan „telt házat” tudhatott magának a rendezvény. A távolmaradás okai között szerepelhet az RMDSZ kolozsvári kongresszusának esetleges rendkívüli népszerűsége, de akár az esemény meghirdetésének hiánya is. Tizenegy óra körül több meghívott még nem volt jelen, de Szabó Csaba, a Fehér Holló Médiaklub alapítója belefogott a projekt ismertetésébe.

A Fehér Hollók (Corbii Albi) portál (www.corbiialbi.ro) 2014. október 23-án született, és gyakorlatilag fél év alatt elérte a napi 500-1000 stabil bekattintást. Vannak természetesen erős témák is, többnyire a román-magyar konfliktushelyzeteket taglalók, amik felviszik a bekattintások számát akár napi 8000-re is.

A portálon egyfajta virtuális együttélés zajlik,

ahol románok, magyarok egyaránt véleményt mondhatnak bizonyos, a két közösséget érintő témákról, és egyben igyekeznek alakítani a két közösség olvasóinak véleményét, egy konfliktusmentes offline együttélés irányába.

Szabó beszámolója szerint az utóbbi időben az történt, hogy Bukarest „rátette” a kezét a Fehér Hollóra. De semmi rosszra nem kell gondolni, hiszen csupán arról van szó, hogy a korábban többségben levő magyar olvasók a portálon is kisebbségbe kerültek (46,11 %) a román olvasókkal szemben. A földrajzi eloszlást tekintve korábban Bukarest a harmadik helyen állt, Kolozsvár és Vásárhely mögött. Mostanra viszont az élre ugrott, Kolozsvár a második helyen áll, Sepsiszentgyörgyé a harmadik, Marosvásárhelyé pedig a negyedik hely. Az alapító véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a Fehér Hollók az egyetlen „magyar” portál,

amelynek sikerült behatolni a román háztartásokba.

Nyilván ez annak is köszönhető, hogy a megjelenő szövegek egytől egyig román nyelven olvashatók, mint ahogy a konferencián is csak románul beszéltek a beszélők, néhány laza magyar kiszólástól eltekintve.

Szabó Csaba elmondta, hogy a lelkes szerkesztő- és szerzőcsapat, ha tetszik, spontán verbuválódott. Egyre több médiaszakember, közéleti személyiség vagy épp a közösségi, interetnikai problémák iránt érzékeny civil olvasta a portálon megjelenő szövegeket, és aki úgy érezte, szeretne hozzátenni valamit a rendszerhez, a Fehér Holló Médiaklub szellemiségében, az egyszerűen bejelentkezett és tagja lett a csapatnak. És hogy milyen a „fehérhollós” szellemiség? Dióhéjban talán az a lényege, hogy a romániai román és magyar közösség párhuzamos világokban él. Vagyis nemigen kommunikál egymással. Ebből nem is annyira félreinformálás származik (bár azért erre is gondja van a nacionalista politikumnak és médiának), hanem

egy infantilis alulinformáltság,

amelynek az egyik alapvető tünete a „nem te voltál itt előbb, hanem én” szindróma. Egy vicc erejéig elhangzott, hogy ha a románok eltűnnének például Kolozsvárról, a város hirtelen olyan lenne, mint Twin Peaks. Arról nem hangzott el vicc, milyen lenne a város, ha a magyarok eltűnnének.

A konferencia meghívottjai a portál szerkesztőiből és szerzőiből verbuválódtak. Mădălin Guruianu és Ioan Ganea Sepsiszentgyörgyről érkezett, Sarány István Csíkszeredából, Vali Russu és Bodolai Gyöngyi Marosvásárhelyről, Páll-Szabó Ferenc, Benkő Levente, Killyéni András és az alapító, Szabó Csaba a kolozsvári jelenlétet erősítette. A meghívottaknak sajnos nemigen volt idejük kifejteni azokat a témákat, amik a konferencia programjában a neveik mellett szerepeltek. Egyáltalán, a konferencia inkább kerekasztal-beszélgetésre emlékeztetett, amit a moderátor enyhén szólva túlmoderált. Viszont az ilyen gyermekbetegségek teljesen elfogadhatók. A lényeg az, hogy a virtuális közösség működik, és Szabó Csaba szerint hamarosan intézményesülni fog.

Véleményünk szerint a Fehér Hollók portál már most intézménynek tekinthető. Munkatársai kiváló munkát végeznek, a jó szó légkalapácsával törik a két közösség közt húzódó Nagy Román-Magyar Falat. Csak így tovább! Láttuk, a berlini fal is leomlott egyszer csak!