Bár nem mondják ki, csak diplomatikusan utalnak rá, maguk a német hatóságok is szélhámosságnak tartják a nagyszebeni Dorin Cioabă kezdeményezését, miszerint kárpótlást próbál kicsikarni Berlintől a romániai romák számára. Mindez egyértelműen kiviláglik a Németország bukaresti nagykövetsége által a Krónika írásban feltett, a gettónyugdíjakra vonatkozó kérdéseire adott válaszából. A lap arról számolt be februárban, hogy az önmagát a romák nemzetközi királyának tekintő Cioabă azzal hitegeti a cigányokat, hogy német állami kártérítésben részesülhetnek az egykor Transznisztriába telepítettek leszármazottai. A cigányvajda szerint a kitelepítettek utódait fejenként húszezer eurós kártérítés és havi 200 eurós nyugdíj illeti meg, ennek folyósítása érdekében pedig ügyvédeket fogadott, hogy tárgyalásba bocsátkozzanak, megegyezés híján pedig pereskedjenek a német állammal.

Felhívása nyomán mintegy harmincezer személy – köztük román és magyar nemzetiségűek is – nyújtották be felmenőik okiratait tartalmazó igénylésüket a Dorin Cioabă által alapított cigánybíróságnak is otthont adó nagyszebeni roma székházban.

A dokumentáció benyújtásakor valamennyien 25 lejt fizettek fejenként kezelési költségként.

A Krónika megkeresésére Németország bukaresti nagykövetsége közölte, a román sajtóból szerzett tudomást arról, hogy Dorin Cioabă kérvényeket gyűjt a nemzetiszocialisták által üldözött romák „kárpótlása” érdekében. „Bármilyen félreértés elkerülése érdekében nagykövetségünk felhívta Cioabă úr figyelmét arra, hogy az úgynevezett gettónyugdíj nem jelent kárpótlást vagy kártérítést, hanem a gettóban végzett munka után járó illetményt. Kárpótlást a hatályos német jogszabályok nem tesznek lehetővé.

Hasonlóképpen tájékoztattuk Cioabă urat arról is, hogy a deportáltak örökösei nem jogosultak automatikusan a kérések benyújtására, hanem egyedi esetben, hozzátartozójuk elhalálozása után igényelhetik a juttatás odaítélését” – szögezi le a Krónikának eljuttatott válaszában a diplomáciai képviselet.