// 2026. február 24., kedd // Mátyás

Bűnös Miklós esetei, avagy ne lőj a poénra!

// HIRDETÉS

Ha a krimiről ír valaki, akkor nem árt, ha tényleg szereti a műfajt. Miklós Ágnes Katáról pedig sugárzik, hogy él-hal a bűntényekért.

Miklós Ágnes Katában (a továbbiakban: MÁK) az a jó, hogy a bűnügyi műfajt nem a szakíró hűvös, elméletieskedő hozzállásával kezeli, hanem kíváncsi olvasóként, akit beszippant a detektívtörténetek világa – és ez egyaránt nyilvánvalóvá válik, ha a Bűnös szövegek című krimiesszékötetét lapozgatjuk vagy ha az előadását hallgatjuk. MÁK-kal Balázs Imre József beszélgetett Kolozsváron, nem csak a krimiről, hanem A szóértés feltételei című, a harmadik Forrás-nemzedékről szóló könyvéről is, de elég hamar sikerült visszakanyarodni a rafinált módon elkövetett gyilkosságok és agyafúrt nyomozók témájához.

MÁK Sepsiszentgyörgyön született, Kézdivásárhelyen végezte a tanítóképzőt, majd a budapesti ELTE bölcsészkarán járt egyetemre, most pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Alapos és sokoldalú ember, ez  abból is látszik, hogy A szóértés feltételeinek publikálását 14 évnyi kutatómunka előzte meg, szerzőtársával, Nagy Andreával közösen 7 évig dolgoztak a Beowulf első, tudományos szempontból is helytálló fordításán, krimiket meg 12 éves kora óta olvas. Akkor került a kezébe ugyanis Agatha Christie (ki más?) A Bertram Szálló című opusza, amely rögvest elbűvölte, és ezután mindent felfalt az angol krimi nagyasszonyától. 

A klasszikus brit mystery novel után jött aztán sorban az amerikai hard boiled regény, a francia roman policier, a női krimi, a skandináv szerzők, egyszóval minden. Az esszéket először A Hét című folyóirat hasábjain jelentette meg, ebből lett 2009-ben a Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe, amelyet tréfás kedvű barátai csak Bűnös Miklósként emlegetnek, mivel a borító tipográfiája ezt a képzetet kelti a távoli szemlélőben (tényleg).

 

 

MÁK úgy beszél a detektívtörténetekről, ahogyan mindenkinek kéne a választott témájáról: szenvedéllyel és humorral. Nem csak a krimiirodalmat érinti, hanem a bűnügyi filmeket, sorozatokat is. Megtudhatjuk tőle többek közt, hogy

 

♦ A krimi kitüntetett szerepet tölt be a populáris kultúrában, mert strukturáltabban lehet gondolkodni róla, mint egyéb műfajokról: számos, egymástól eltérő irányzata van, és az ún. magasirodalomba is „beszivárgott”.

 

♦ A detektívsztori viszont alapvetően lektűr, amit élvezetből olvasunk. Ezért őt – kutatóként – nem érdeklik különösebben a „magasirodalmi” krimik, mert nem gondolja, hogy az elit irodalom eszközeivel kéne bizonyítani: krimit igenis érdemes olvasni. Ezeket saját műfajukon belül érdemes vizsgálni, nem a magaskultúrával való összevetésben: az esztétikai szempontokat persze nem lehet felfüggeszteni, hiszen vannak jó krimik és rossz krimik.

 

♦ Az a krimi, amelyben nincs valami plusz, a „ki a gyilkos?” rejtélyén túlmutató mozzanat, valószínűleg rossz krimi. Az elmúlt években látványos sikereket produkáló skandináv kriminek épp ez a titka: sok mindent megtudhatunk belőle például az északi társadalmak aktuális problémáiról.

 

♦ A kriminek a mában kell léteznie, a mai társadalmi díszletek között, bár van, amikor épp a múltra vagyunk kíváncsiak: Kondor Vilmos Budapest Noir-sorozata például valósággal megteremtette a két világháború közötti Magyarország miliőjét – és egyúttal a keményöklű magyar detektívtörténetet.

 

♦ Irdatlanul nehéz úgy beszélni a bűnügyi regényekről, hogy az ember ne lője le a poént, mert ugyan nem a gyilkos kiléte az igazán fontos, hanem a nyomozás folyamata, de rejtély nélkül nincs krimi.

 

♦ A nyomozók gyakran küzdenek valamilyen függőséggel (alkohol, drog), a legsúlyosabb mégis a nyomozásfüggőség: ha felbukkan néhány feltrancsírozott hulla, akkor minden más eltörpül emellett.

 

MÁK a következő, krimiirodalommal foglalkozó művének A nyolcadik főbűn címet szánja, és – meglepetés – a főbűnök köré épül. Ebben lesz majd szó bővebben a magyar detektívtörténet megújulásáról, nevezetesen Baráth Katalinról és Kondor Vilmosról, valamint a skandináv krimikről (addig is itt és itt olvashatjuk írásait a témáról). Ja, és nem tett le régi tervéről, hogy megírja A nagy bütürmectelenítés című székely krimijét.

 

Mi szurkolunk neki.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Főtér

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

Képek között, barátságok nyomában. Egy sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász műgyűjteményének története
Krónika

Képek között, barátságok nyomában. Egy sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász műgyűjteményének története

Egy orvos, aki nemcsak emberekkel, hanem képekkel is foglalkozik: Antal Álmos sepsiszentgyörgyi nőgyógyász lakásában minden festményhez egy történet, egy kávé melletti beszélgetés, egy barátság emléke tartozik.

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?
Főtér

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?

A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában
Székelyhon

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Nem állt meg rendőrök jelzésére, előbb autóval, majd gyalogosan próbált menekülni egy fiatal Csíkszeredában vasárnapra virradóra. Mint kiderült, ittasan, felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett egy lejárt forgalmi engedélyű autót.

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását
Krónika

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását

A szakadó eső ellenére nagyjából kétszázan gyűltek össze hétfő reggel 10 órakor, a bírósági végrehajtó által küldött kilakoltatási felszólításban szereplő végső időpontban a nagyváradi premontrei templom előtt.

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép
Székelyhon

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS