// 2026. október 14., szerda // Helén

Bűnös Miklós esetei, avagy ne lőj a poénra!

// HIRDETÉS

Ha a krimiről ír valaki, akkor nem árt, ha tényleg szereti a műfajt. Miklós Ágnes Katáról pedig sugárzik, hogy él-hal a bűntényekért.

Miklós Ágnes Katában (a továbbiakban: MÁK) az a jó, hogy a bűnügyi műfajt nem a szakíró hűvös, elméletieskedő hozzállásával kezeli, hanem kíváncsi olvasóként, akit beszippant a detektívtörténetek világa – és ez egyaránt nyilvánvalóvá válik, ha a Bűnös szövegek című krimiesszékötetét lapozgatjuk vagy ha az előadását hallgatjuk. MÁK-kal Balázs Imre József beszélgetett Kolozsváron, nem csak a krimiről, hanem A szóértés feltételei című, a harmadik Forrás-nemzedékről szóló könyvéről is, de elég hamar sikerült visszakanyarodni a rafinált módon elkövetett gyilkosságok és agyafúrt nyomozók témájához.

MÁK Sepsiszentgyörgyön született, Kézdivásárhelyen végezte a tanítóképzőt, majd a budapesti ELTE bölcsészkarán járt egyetemre, most pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Alapos és sokoldalú ember, ez  abból is látszik, hogy A szóértés feltételeinek publikálását 14 évnyi kutatómunka előzte meg, szerzőtársával, Nagy Andreával közösen 7 évig dolgoztak a Beowulf első, tudományos szempontból is helytálló fordításán, krimiket meg 12 éves kora óta olvas. Akkor került a kezébe ugyanis Agatha Christie (ki más?) A Bertram Szálló című opusza, amely rögvest elbűvölte, és ezután mindent felfalt az angol krimi nagyasszonyától. 

A klasszikus brit mystery novel után jött aztán sorban az amerikai hard boiled regény, a francia roman policier, a női krimi, a skandináv szerzők, egyszóval minden. Az esszéket először A Hét című folyóirat hasábjain jelentette meg, ebből lett 2009-ben a Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe, amelyet tréfás kedvű barátai csak Bűnös Miklósként emlegetnek, mivel a borító tipográfiája ezt a képzetet kelti a távoli szemlélőben (tényleg).

 

 

MÁK úgy beszél a detektívtörténetekről, ahogyan mindenkinek kéne a választott témájáról: szenvedéllyel és humorral. Nem csak a krimiirodalmat érinti, hanem a bűnügyi filmeket, sorozatokat is. Megtudhatjuk tőle többek közt, hogy

 

♦ A krimi kitüntetett szerepet tölt be a populáris kultúrában, mert strukturáltabban lehet gondolkodni róla, mint egyéb műfajokról: számos, egymástól eltérő irányzata van, és az ún. magasirodalomba is „beszivárgott”.

 

♦ A detektívsztori viszont alapvetően lektűr, amit élvezetből olvasunk. Ezért őt – kutatóként – nem érdeklik különösebben a „magasirodalmi” krimik, mert nem gondolja, hogy az elit irodalom eszközeivel kéne bizonyítani: krimit igenis érdemes olvasni. Ezeket saját műfajukon belül érdemes vizsgálni, nem a magaskultúrával való összevetésben: az esztétikai szempontokat persze nem lehet felfüggeszteni, hiszen vannak jó krimik és rossz krimik.

 

♦ Az a krimi, amelyben nincs valami plusz, a „ki a gyilkos?” rejtélyén túlmutató mozzanat, valószínűleg rossz krimi. Az elmúlt években látványos sikereket produkáló skandináv kriminek épp ez a titka: sok mindent megtudhatunk belőle például az északi társadalmak aktuális problémáiról.

 

♦ A kriminek a mában kell léteznie, a mai társadalmi díszletek között, bár van, amikor épp a múltra vagyunk kíváncsiak: Kondor Vilmos Budapest Noir-sorozata például valósággal megteremtette a két világháború közötti Magyarország miliőjét – és egyúttal a keményöklű magyar detektívtörténetet.

 

♦ Irdatlanul nehéz úgy beszélni a bűnügyi regényekről, hogy az ember ne lője le a poént, mert ugyan nem a gyilkos kiléte az igazán fontos, hanem a nyomozás folyamata, de rejtély nélkül nincs krimi.

 

♦ A nyomozók gyakran küzdenek valamilyen függőséggel (alkohol, drog), a legsúlyosabb mégis a nyomozásfüggőség: ha felbukkan néhány feltrancsírozott hulla, akkor minden más eltörpül emellett.

 

MÁK a következő, krimiirodalommal foglalkozó művének A nyolcadik főbűn címet szánja, és – meglepetés – a főbűnök köré épül. Ebben lesz majd szó bővebben a magyar detektívtörténet megújulásáról, nevezetesen Baráth Katalinról és Kondor Vilmosról, valamint a skandináv krimikről (addig is itt és itt olvashatjuk írásait a témáról). Ja, és nem tett le régi tervéről, hogy megírja A nagy bütürmectelenítés című székely krimijét.

 

Mi szurkolunk neki.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS