// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Bűnös Miklós esetei, avagy ne lőj a poénra!

// HIRDETÉS

Ha a krimiről ír valaki, akkor nem árt, ha tényleg szereti a műfajt. Miklós Ágnes Katáról pedig sugárzik, hogy él-hal a bűntényekért.

Miklós Ágnes Katában (a továbbiakban: MÁK) az a jó, hogy a bűnügyi műfajt nem a szakíró hűvös, elméletieskedő hozzállásával kezeli, hanem kíváncsi olvasóként, akit beszippant a detektívtörténetek világa – és ez egyaránt nyilvánvalóvá válik, ha a Bűnös szövegek című krimiesszékötetét lapozgatjuk vagy ha az előadását hallgatjuk. MÁK-kal Balázs Imre József beszélgetett Kolozsváron, nem csak a krimiről, hanem A szóértés feltételei című, a harmadik Forrás-nemzedékről szóló könyvéről is, de elég hamar sikerült visszakanyarodni a rafinált módon elkövetett gyilkosságok és agyafúrt nyomozók témájához.

MÁK Sepsiszentgyörgyön született, Kézdivásárhelyen végezte a tanítóképzőt, majd a budapesti ELTE bölcsészkarán járt egyetemre, most pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Alapos és sokoldalú ember, ez  abból is látszik, hogy A szóértés feltételeinek publikálását 14 évnyi kutatómunka előzte meg, szerzőtársával, Nagy Andreával közösen 7 évig dolgoztak a Beowulf első, tudományos szempontból is helytálló fordításán, krimiket meg 12 éves kora óta olvas. Akkor került a kezébe ugyanis Agatha Christie (ki más?) A Bertram Szálló című opusza, amely rögvest elbűvölte, és ezután mindent felfalt az angol krimi nagyasszonyától. 

A klasszikus brit mystery novel után jött aztán sorban az amerikai hard boiled regény, a francia roman policier, a női krimi, a skandináv szerzők, egyszóval minden. Az esszéket először A Hét című folyóirat hasábjain jelentette meg, ebből lett 2009-ben a Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe, amelyet tréfás kedvű barátai csak Bűnös Miklósként emlegetnek, mivel a borító tipográfiája ezt a képzetet kelti a távoli szemlélőben (tényleg).

 

 

MÁK úgy beszél a detektívtörténetekről, ahogyan mindenkinek kéne a választott témájáról: szenvedéllyel és humorral. Nem csak a krimiirodalmat érinti, hanem a bűnügyi filmeket, sorozatokat is. Megtudhatjuk tőle többek közt, hogy

 

♦ A krimi kitüntetett szerepet tölt be a populáris kultúrában, mert strukturáltabban lehet gondolkodni róla, mint egyéb műfajokról: számos, egymástól eltérő irányzata van, és az ún. magasirodalomba is „beszivárgott”.

 

♦ A detektívsztori viszont alapvetően lektűr, amit élvezetből olvasunk. Ezért őt – kutatóként – nem érdeklik különösebben a „magasirodalmi” krimik, mert nem gondolja, hogy az elit irodalom eszközeivel kéne bizonyítani: krimit igenis érdemes olvasni. Ezeket saját műfajukon belül érdemes vizsgálni, nem a magaskultúrával való összevetésben: az esztétikai szempontokat persze nem lehet felfüggeszteni, hiszen vannak jó krimik és rossz krimik.

 

♦ Az a krimi, amelyben nincs valami plusz, a „ki a gyilkos?” rejtélyén túlmutató mozzanat, valószínűleg rossz krimi. Az elmúlt években látványos sikereket produkáló skandináv kriminek épp ez a titka: sok mindent megtudhatunk belőle például az északi társadalmak aktuális problémáiról.

 

♦ A kriminek a mában kell léteznie, a mai társadalmi díszletek között, bár van, amikor épp a múltra vagyunk kíváncsiak: Kondor Vilmos Budapest Noir-sorozata például valósággal megteremtette a két világháború közötti Magyarország miliőjét – és egyúttal a keményöklű magyar detektívtörténetet.

 

♦ Irdatlanul nehéz úgy beszélni a bűnügyi regényekről, hogy az ember ne lője le a poént, mert ugyan nem a gyilkos kiléte az igazán fontos, hanem a nyomozás folyamata, de rejtély nélkül nincs krimi.

 

♦ A nyomozók gyakran küzdenek valamilyen függőséggel (alkohol, drog), a legsúlyosabb mégis a nyomozásfüggőség: ha felbukkan néhány feltrancsírozott hulla, akkor minden más eltörpül emellett.

 

MÁK a következő, krimiirodalommal foglalkozó művének A nyolcadik főbűn címet szánja, és – meglepetés – a főbűnök köré épül. Ebben lesz majd szó bővebben a magyar detektívtörténet megújulásáról, nevezetesen Baráth Katalinról és Kondor Vilmosról, valamint a skandináv krimikről (addig is itt és itt olvashatjuk írásait a témáról). Ja, és nem tett le régi tervéről, hogy megírja A nagy bütürmectelenítés című székely krimijét.

 

Mi szurkolunk neki.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS