// 2026. szeptember 18., péntek // Diána

Bűnös Miklós esetei, avagy ne lőj a poénra!

// HIRDETÉS

Ha a krimiről ír valaki, akkor nem árt, ha tényleg szereti a műfajt. Miklós Ágnes Katáról pedig sugárzik, hogy él-hal a bűntényekért.

Miklós Ágnes Katában (a továbbiakban: MÁK) az a jó, hogy a bűnügyi műfajt nem a szakíró hűvös, elméletieskedő hozzállásával kezeli, hanem kíváncsi olvasóként, akit beszippant a detektívtörténetek világa – és ez egyaránt nyilvánvalóvá válik, ha a Bűnös szövegek című krimiesszékötetét lapozgatjuk vagy ha az előadását hallgatjuk. MÁK-kal Balázs Imre József beszélgetett Kolozsváron, nem csak a krimiről, hanem A szóértés feltételei című, a harmadik Forrás-nemzedékről szóló könyvéről is, de elég hamar sikerült visszakanyarodni a rafinált módon elkövetett gyilkosságok és agyafúrt nyomozók témájához.

MÁK Sepsiszentgyörgyön született, Kézdivásárhelyen végezte a tanítóképzőt, majd a budapesti ELTE bölcsészkarán járt egyetemre, most pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Alapos és sokoldalú ember, ez  abból is látszik, hogy A szóértés feltételeinek publikálását 14 évnyi kutatómunka előzte meg, szerzőtársával, Nagy Andreával közösen 7 évig dolgoztak a Beowulf első, tudományos szempontból is helytálló fordításán, krimiket meg 12 éves kora óta olvas. Akkor került a kezébe ugyanis Agatha Christie (ki más?) A Bertram Szálló című opusza, amely rögvest elbűvölte, és ezután mindent felfalt az angol krimi nagyasszonyától. 

A klasszikus brit mystery novel után jött aztán sorban az amerikai hard boiled regény, a francia roman policier, a női krimi, a skandináv szerzők, egyszóval minden. Az esszéket először A Hét című folyóirat hasábjain jelentette meg, ebből lett 2009-ben a Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe, amelyet tréfás kedvű barátai csak Bűnös Miklósként emlegetnek, mivel a borító tipográfiája ezt a képzetet kelti a távoli szemlélőben (tényleg).

 

 

MÁK úgy beszél a detektívtörténetekről, ahogyan mindenkinek kéne a választott témájáról: szenvedéllyel és humorral. Nem csak a krimiirodalmat érinti, hanem a bűnügyi filmeket, sorozatokat is. Megtudhatjuk tőle többek közt, hogy

 

♦ A krimi kitüntetett szerepet tölt be a populáris kultúrában, mert strukturáltabban lehet gondolkodni róla, mint egyéb műfajokról: számos, egymástól eltérő irányzata van, és az ún. magasirodalomba is „beszivárgott”.

 

♦ A detektívsztori viszont alapvetően lektűr, amit élvezetből olvasunk. Ezért őt – kutatóként – nem érdeklik különösebben a „magasirodalmi” krimik, mert nem gondolja, hogy az elit irodalom eszközeivel kéne bizonyítani: krimit igenis érdemes olvasni. Ezeket saját műfajukon belül érdemes vizsgálni, nem a magaskultúrával való összevetésben: az esztétikai szempontokat persze nem lehet felfüggeszteni, hiszen vannak jó krimik és rossz krimik.

 

♦ Az a krimi, amelyben nincs valami plusz, a „ki a gyilkos?” rejtélyén túlmutató mozzanat, valószínűleg rossz krimi. Az elmúlt években látványos sikereket produkáló skandináv kriminek épp ez a titka: sok mindent megtudhatunk belőle például az északi társadalmak aktuális problémáiról.

 

♦ A kriminek a mában kell léteznie, a mai társadalmi díszletek között, bár van, amikor épp a múltra vagyunk kíváncsiak: Kondor Vilmos Budapest Noir-sorozata például valósággal megteremtette a két világháború közötti Magyarország miliőjét – és egyúttal a keményöklű magyar detektívtörténetet.

 

♦ Irdatlanul nehéz úgy beszélni a bűnügyi regényekről, hogy az ember ne lője le a poént, mert ugyan nem a gyilkos kiléte az igazán fontos, hanem a nyomozás folyamata, de rejtély nélkül nincs krimi.

 

♦ A nyomozók gyakran küzdenek valamilyen függőséggel (alkohol, drog), a legsúlyosabb mégis a nyomozásfüggőség: ha felbukkan néhány feltrancsírozott hulla, akkor minden más eltörpül emellett.

 

MÁK a következő, krimiirodalommal foglalkozó művének A nyolcadik főbűn címet szánja, és – meglepetés – a főbűnök köré épül. Ebben lesz majd szó bővebben a magyar detektívtörténet megújulásáról, nevezetesen Baráth Katalinról és Kondor Vilmosról, valamint a skandináv krimikről (addig is itt és itt olvashatjuk írásait a témáról). Ja, és nem tett le régi tervéről, hogy megírja A nagy bütürmectelenítés című székely krimijét.

 

Mi szurkolunk neki.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS