Az alkotmánybíróság tavaly novemberben meghozott döntése szerint sérti a lelkiismereti szabadságot az iskolák azon gyakorlata, hogy a hittant a kötelező tanrend részeként kezelik, és azoknak a szülőknek kell kérvényt írniuk, akik nem akarják gyerekeiket hittanra járatni. 

 

Most megfordult a helyzet: a tanulók jövő héttől kezdődően csak akkor részesülnek vallásoktatásban, ha azt írásban kérvényezte a szülő.

egy szülő nyújtotta be az oktatási törvény ellen. A taláros testület igazat adott a panaszosnak, és érvénytelenítette az oktatási törvény azon cikkelyét, amely szerint a tanulónak „lehetősége van felmentést kapni a hitoktatás alól, ha azt gyámja írásban kérvényezi, és ebben az esetben tanulmányi átlagában ez a tantárgy nem szerepel”.

 

Az alkotmánybíróság indoklásában megállapította: maga a törvénycikkely is arra utal, hogy a hittan valójában választható tantárgy, viszont az már sérti a lelkiismereti szabadságot, hogy a gyerekek automatikusan vallásos nevelést kapnak az állami iskolákban, akkor is, ha azt a szülők nem kérték. Az alaptörvény 29. szakasza szerint senki sem kényszeríthető arra, hogy valamely meggyőződésével ellentétes valláshoz csatlakozzék.

 

A bukaresti parlamentnek az alkotmánybíróság indoklásától számítva 45 napja volt arra, hogy az alkotmányellenesnek bizonyult törvénycikkelyt kiigazítsa, de ez még nem történt meg. Ezt előre látva az oktatási tárca meg akarta előzni, hogy a joghézag törvénytelenné tegye az iskolai hittanórákat, ezért péntekig adott határidőt a hittanoktatást óhajtó szülőknek arra, hogy kérvényt nyújtsanak be az iskolákban.

A 2 millió 365 ezer iskolás közül péntek délig 2 millió 82 ezret írattak be hittanra. A 133 ezer iskolai felkészítő osztályba jelentkező gyerekek esetében 124 ezer szülő igényelte a hittant.

 

Románia lakosságának 86 százaléka tagja az ortodox egyháznak. Az országban több mint 18 ezer templom van, míg az általános iskolák száma nem éri el az ötezret, a kórházaké pedig a négyszázat.

 

A kisebbségi egyházak hívei számára felekezetüknek megfelelő hitoktatást biztosítanak. A magyar tannyelvű iskolákban bevett gyakorlat, hogy az egyes osztályok diákjai vallásuk szerint három-négy kisebb csoportra oszolva vesznek részt a különböző egyházak és felekezetek hitoktatói által tartott hittanórákon.

 

Hargita megyében, ahol a legnagyobb a magyar lakosságarány, a tanulók 95 százalékát íratták be hittanra.

 

A Főtér.ro háziszavazásán először elhúztak a kötelező vallásoktatást ellenző szavazatok, majd többségbe kerültek a támogatók, jelenleg pedig azt támogatják legtöbben, hogy egyáltalán ne kerüljön vallásóra az állami iskolák tanrendjébe.