Romániában lassú lépésekkel halad a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetése, és az Európai Unió intézményeinek is felül kell vizsgálniuk viszonyulásukat a nemzeti kisebbségek kérdéshez – hangsúlyozta csütörtökön Marosvásárhelyen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A politikus részt vett a Bernády György Közművelődési Alapítvány kisebbségekről szóló szemináriumsorozatán, amelyet minden évben megrendeznek a városban. Kelemen szerint Romániában számos előrelépés történt a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényi keret bővítése vonatkozásában, de ez a folyamat jelenleg stagnál. A megszerzett jogok megnyirbálására is vannak kevésbé átlátható intézkedések, ilyen például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete. Az RMDSZ elnöke arra utalt, hogy a román és magyar nyelvű egyetemen évek óta rendezetlen a magyar tagozat helyzete, miután az egyetem román többségű szenátusa nem akarja alkalmazni az oktatási törvénybe foglalt előírásokat, miszerint a MOGYE multikulturális egyetem, ahol a magyar oktatás külön tanszékekbe szerveződik.

Rámutatott: az identitásmegőrzés határozott intézményes garanciáira maguknak a kisebbségekhez tartozóknak kell azt mondaniuk, hogy kielégítőek és elfogadhatóak, nem elég Romániát csupán elnevezni „európai kisebbségi modellnek”.

Felidézte a Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, amelyet elutasított az Európai Bizottság. Elmondta: a jogi folyamat még zajlik, és továbbra is kérdéses, hogy a bürokratikus procedúrák miatt dobta vissza az Európai Bizottság, vagy a kezdeményezés alapgondolatát utasítja el.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta a román-magyar párbeszéd fontosságát. Rámutatott: számos előrelépés történt Romániában a kisebbségvédelem terén, de így is akad még tennivaló. Hangsúlyozta: nem elég elméleti szinten megfogalmazni a megoldásokat, ha ezek a gyakorlatba ültetéskor elakadnak. El kellene érni azt – mondta -, hogy a román állam intézményei az európai dokumentumok és a román törvénykezés előírásainak szellemében pozitív magatartást tanúsítsanak akár a többnyelvűség, akár a MOGYE vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásainak alkalmazása iránt.

A szemináriumon részt vett Laurențiu Ștefan, aki Klaus Johannis román államelnök tanácsadója. Ștefan arról biztosította a résztvevőket, hogy az elnöki hivatal figyelni fog a törvényi keret alkalmazására és az intézmények működésére. Rámutatott: nem csak a kisebbségvédelem területén tapasztalták azt, hogy az intézmények nem alkalmazzák a törvényeket, így Ștefan szerint rendszerszintű problémáról van szó. Nyomatékosította, hogy Johannis céljai között szerepel ráirányítani a közvélemény figyelmét az intézmények hatékony és törvényes működésének szükségességére.

A résztvevőket levélben üdvözölte Valeriu Zgonea szociáldemokrata képviselőházi elnök, aki szerint Románia következetes volt a nemzeti kisebbségek jogai területén, és mintaországgá vált ebből a szempontból. Zgonea szerint a román hatóságok szigorúan figyelemmel követik a törvényi keret alkalmazását. Kiemelte, hogy a parlamentben nem léteznek szélsőséges szervezetek.

Mihai Voicu, az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint fontos, hogy a tervezett alkotmánymódosítás során ne legyenek visszalépések a kisebbségi jogok területén.