// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Egymillió eurós filmet forgatnának Márton Áronról

// HIRDETÉS

A filmhez szükséges pénzt közadakozásból gyűjtenék össze.

Márton Áron püspök életéről készülnek filmet forgatni Erdélyben. Az elképzelés Papp László marosvásárhelyi katolikus atyának a nevéhez fűződik.

A hollywoodi szuperprodukciókat is megszégyenítő volumenű filmhez a készítőknek

12 ezer szereplőre (statisztára), 750 lovasra lesz szükségük,

így 140 helység lakóit vonnák be a forgatásba, ami több mint 20 helyszínen zajlana.

Az ötlet onnan származik, hogy a marosvásárhelyi Szent Imre kollégiumban Papp László és kollégái) a diákokat próbálják rávezetni a szolgálat fontosságára, és egyik „ösztönző” egy olyan zenemű– a Népemért vállalom – aminek központi alakja Márton Áron. Ezzel a darabbal – aminek alapjait az atya Fórika Balázs kézdivásárhelyi kántorral közösen rakta le – turnézva arra figyeltek fel, hogy

a püspök kultikus alakja most is kiemelt helyet foglal el az emberek szívében.

Mivel manapság a képi világnak nagyobb üzenőképessége van, arra gondoltak, hogy egy egészestés játékfilmben mutatják be mozgalmas és példaértékű életét.

Papp László elmondta: ma minden hangos, gyors, pattogó és mesterkélt, viszont ők mégsem ilyen szemlélettel közelednek Áron püspök életé¬hez, hiszen az annyi feszültséget és szépséget tartalmaz, hogy az egymagában leköti az embereket.

A film rendezése közösségcentrikus, a püspököt a népével és az ezeréves egyházmegyével mutatnák be, mely tájilag is belekerül, így szerepel benne többek között a Perkő, az Egyeskő, a Székelykő stb., és mindig a forgatási helyszín környezetében élőket kérik fel statiszta szerepre.

A forgatás a becslések szerint egymillió euróba fog kerülni.

Ezt a pénzt közadakozás révén szeretnék összegyűjteni, Marosvásárhelyen például a reformátusok, unitáriusok és a katolikusok is ajánlottak fel adományt erre a célra. Papp László atya ismertető körúton, világi intézmények vezetőivel közösen népszerűsíti a célját, ilyen találkozót szerveztek már Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is. Fórika Balázs kántor szerint folynak az egyeztetések arról, hogy a közeljövőben Háromszéken is népszerűsítsék az ügyet, és az a céljuk, hogy a tervezett alkotást mindenki a magáénak érezze.

A film internetes honlapja: www.martonaronfilm.ro.

Kép: szigoruanellenorzott.com
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS