// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Egymillió eurós filmet forgatnának Márton Áronról

// HIRDETÉS

A filmhez szükséges pénzt közadakozásból gyűjtenék össze.

Márton Áron püspök életéről készülnek filmet forgatni Erdélyben. Az elképzelés Papp László marosvásárhelyi katolikus atyának a nevéhez fűződik.

A hollywoodi szuperprodukciókat is megszégyenítő volumenű filmhez a készítőknek

12 ezer szereplőre (statisztára), 750 lovasra lesz szükségük,

így 140 helység lakóit vonnák be a forgatásba, ami több mint 20 helyszínen zajlana.

Az ötlet onnan származik, hogy a marosvásárhelyi Szent Imre kollégiumban Papp László és kollégái) a diákokat próbálják rávezetni a szolgálat fontosságára, és egyik „ösztönző” egy olyan zenemű– a Népemért vállalom – aminek központi alakja Márton Áron. Ezzel a darabbal – aminek alapjait az atya Fórika Balázs kézdivásárhelyi kántorral közösen rakta le – turnézva arra figyeltek fel, hogy

a püspök kultikus alakja most is kiemelt helyet foglal el az emberek szívében.

Mivel manapság a képi világnak nagyobb üzenőképessége van, arra gondoltak, hogy egy egészestés játékfilmben mutatják be mozgalmas és példaértékű életét.

Papp László elmondta: ma minden hangos, gyors, pattogó és mesterkélt, viszont ők mégsem ilyen szemlélettel közelednek Áron püspök életé¬hez, hiszen az annyi feszültséget és szépséget tartalmaz, hogy az egymagában leköti az embereket.

A film rendezése közösségcentrikus, a püspököt a népével és az ezeréves egyházmegyével mutatnák be, mely tájilag is belekerül, így szerepel benne többek között a Perkő, az Egyeskő, a Székelykő stb., és mindig a forgatási helyszín környezetében élőket kérik fel statiszta szerepre.

A forgatás a becslések szerint egymillió euróba fog kerülni.

Ezt a pénzt közadakozás révén szeretnék összegyűjteni, Marosvásárhelyen például a reformátusok, unitáriusok és a katolikusok is ajánlottak fel adományt erre a célra. Papp László atya ismertető körúton, világi intézmények vezetőivel közösen népszerűsíti a célját, ilyen találkozót szerveztek már Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is. Fórika Balázs kántor szerint folynak az egyeztetések arról, hogy a közeljövőben Háromszéken is népszerűsítsék az ügyet, és az a céljuk, hogy a tervezett alkotást mindenki a magáénak érezze.

A film internetes honlapja: www.martonaronfilm.ro.

Kép: szigoruanellenorzott.com
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS