// 2026. október 10., szombat // Gedeon

Berlin is fizeti a romániai német iskolák tanárait

// HIRDETÉS

Hogy ne válasszanak más, több pénzzel kecsegtető állást.

A német állam hozzájárul 750 ezer euróval a német tannyelvű romániai iskolákban oktató tanárok béréhez - adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) közleményére hivatkozva.

A havi 50 és 100 euró közötti támogatást a német állam a brassói Saxonia Alapítványon keresztül folyósítja a német nyelven oktató mintegy háromszáz tanítónak és 450 tanárnak. A támogatás összegét az oktatók heti óraszáma alapján számolják ki, és évente két részletben fizetik. Az igénylőknek kérvényt kell benyújtaniuk a brassói alapítványhoz.

Romániában akuttá vált a tanerőhiány a német tannyelvű iskolákban, mert a tanári diplomát szerző, németül is tudó fiatalok a tanárinál sokkal jobban fizetett állásokat találnak az üzleti szférában. Ezért nemcsak a német nyelv oktatását, hanem a matematika, fizika, kémia német nyelvű tanítását is nehéz biztosítani az iskolákban. Ezen a helyzeten kíván javítani a német állam a támogatással.

Martin Bottesch, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke elmondta, a támogatással azt szeretnék elősegíteni, hogy a tanárok maradjanak az oktatásban. Hozzátette, hogy miközben egyre több gyermek iratkozik német nyelvű iskolába, egyre kevesebb a németül oktató tanár. A német szervezet vezetője azt is elmondta, hogy a támogatás egy kisebb részéből a németül oktató tanárok szakmai továbbképzését finanszírozzák.

A német iskolák tanárhiányára Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter is kitért egy sajtótájékoztatón. A miniszter szerint Romániában 23 ezer diák tanul német nyelven, és miközben a falvakon és kisvárosokban német iskolákat kell bezárni, a nagyvárosokban egyre nagyobb az igény ezekre az oktatási intézményekre.

A romániai német tannyelvű iskolákban kisebbségben vannak a német kisebbséghez tartozó tanulók a más nemzetiségűekhez képest.

A két világháború között még 800 ezres lélekszámú romániai német közösség tömeges elvándorlása a kommunista diktatúra idején kezdődött, az 1989-es rendszerváltozás után pedig rohamosan felgyorsult. A 2011-es népszámláláskor 36 ezren vallották németnek magukat Romániában.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS