// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Berlin is fizeti a romániai német iskolák tanárait

// HIRDETÉS

Hogy ne válasszanak más, több pénzzel kecsegtető állást.

A német állam hozzájárul 750 ezer euróval a német tannyelvű romániai iskolákban oktató tanárok béréhez - adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) közleményére hivatkozva.

A havi 50 és 100 euró közötti támogatást a német állam a brassói Saxonia Alapítványon keresztül folyósítja a német nyelven oktató mintegy háromszáz tanítónak és 450 tanárnak. A támogatás összegét az oktatók heti óraszáma alapján számolják ki, és évente két részletben fizetik. Az igénylőknek kérvényt kell benyújtaniuk a brassói alapítványhoz.

Romániában akuttá vált a tanerőhiány a német tannyelvű iskolákban, mert a tanári diplomát szerző, németül is tudó fiatalok a tanárinál sokkal jobban fizetett állásokat találnak az üzleti szférában. Ezért nemcsak a német nyelv oktatását, hanem a matematika, fizika, kémia német nyelvű tanítását is nehéz biztosítani az iskolákban. Ezen a helyzeten kíván javítani a német állam a támogatással.

Martin Bottesch, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke elmondta, a támogatással azt szeretnék elősegíteni, hogy a tanárok maradjanak az oktatásban. Hozzátette, hogy miközben egyre több gyermek iratkozik német nyelvű iskolába, egyre kevesebb a németül oktató tanár. A német szervezet vezetője azt is elmondta, hogy a támogatás egy kisebb részéből a németül oktató tanárok szakmai továbbképzését finanszírozzák.

A német iskolák tanárhiányára Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter is kitért egy sajtótájékoztatón. A miniszter szerint Romániában 23 ezer diák tanul német nyelven, és miközben a falvakon és kisvárosokban német iskolákat kell bezárni, a nagyvárosokban egyre nagyobb az igény ezekre az oktatási intézményekre.

A romániai német tannyelvű iskolákban kisebbségben vannak a német kisebbséghez tartozó tanulók a más nemzetiségűekhez képest.

A két világháború között még 800 ezres lélekszámú romániai német közösség tömeges elvándorlása a kommunista diktatúra idején kezdődött, az 1989-es rendszerváltozás után pedig rohamosan felgyorsult. A 2011-es népszámláláskor 36 ezren vallották németnek magukat Romániában.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS