Nem akarnak beköltözni a művészek a váradi zsinagógába

A Bihar megyei képzőművészek egyesülete inkább maradna a kicsi, de megszokott székhelyén a modern kiállítótérnek átalakított nagyváradi neológ zsinagóga helyett.
Hirdetés

A mintegy 600 négyzetméteres modern kiállítótérnek otthont adó Kossuth utcai neológ zsinagógát európai uniós finanszírozással újították fel. Az épület restaurálása a végéhez közeledik. Az eredeti tervek szerint a kiállító-helyiséget a Romániai Képzőművészek Egyesületének és a Romániai Építész Kamarának Bihar megyei szervezetei vennék birtokukba, a képzőművészek azonban nem akarnak elköltözni a jelenlegi, alig 180 négyzetméteres székhelyükről. Az Ebihoreanul megkeresésére Aurel Roşu elnök ezt azzal indokolta, hogy a Fő utcai galériájukat már jól ismerik a művészetpártoló váradiak. Központi elhelyezkedése miatt a turisták is rendszeresen betértek a galériába. Véleménye szerint akármilyen kicsi is az üzlethelyiség, az egyetlen olyan hely, ahol a képzőművészek eladhatják alkotásaikat.

A képzőművészek Bukarestig is készek voltak elmenni, hogy megkerülve Ilie Bolojan polgármestert, pártján keresztül nyomást gyakoroljanak rá a maradás érdekében. Az elöljáró azonban hajthatatlan, kijelentette: a galéria mindenképpen költözik. A Fő utcai székhelyüknek bérleti szerződése már tavaly decemberben lejárt, az épületbe pedig azok a magánszemélyek fognak beköltözni, akik a Darvas–La Roche házból költöznek ki. Ebben ugyanis egy másik kiállító-helyiséget alakítanának ki. Ilie Bolojan nem érti a képzőművészek egyesületét, már csak azért sem, mert a zsinagógát szeretnék bekapcsolni az idegenforgalom vérkeringésébe, véleménye szerint indokolatlan tehát attól tartani, hogy nem lesz elég látogató.

Az Ebihoreanul által megszólaltatott képzőművészek azért sem akarják a költözést, mert a modern művészet nem való vallási helyre. Attól tartanak, hogy a zsinagógából majd kitiltják az aktokat, vagy a merészebb alkotásokat. Koppelmann Félix , a Zsidó Hitközség elnöke ezt részben megerősítette, de hozzátette: szabad kezet adnak a művészeknek, amennyiben azok nem sértik meg a zsidók érzékenységét. A zsinagógában tiltják az obszcenitást, más felekezetek jelképeinek megjelenítését, az egyházi zenét. A mellékhelyiséget is a templomon kívül alakítják ki.

Nehéz megjósolni, hogy mi lesz a művészek és az önkormányzat közötti véleménykülönbség vége, de az valószínűsíthető, ha nem fogadják el a zsinagógát, könnyen meglehet, hogy székhely nélkül maradnak

 

Hirdetés